Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-07-15 / 22. szám
Irta: Dr. DÉCSI' KÁROLY A szellemi folyamatok, épen úgy, mint az életfolyamatok általában, az időszakosság (periodicitás) törvényének vannak alávetve. E törvénynek a legtöbb természeti jelenség hódol: időszakonként virágoznak a fák, jönnek és tűnnek az évszakok s időszakok mutatkoznak az ember élete folyásában is. Nevezetesen a szervek funkciói, működései nem folytonosan, egy és ugyanazon erővel tartók, hanem bizonyos időszakokban erősebbek, máskor ismét kevésbé erősek: az előbbi a munka, az utóbbi a pihenés szakának, az előbbi az ébrenlét, utóbbi az alvás állapotának felel meg. A pihenést a szervezet elfáradása teszi szükségessé. Ezt az elfáradást az agyvelő sejtjei fáradtságérzés alakjában megérzik, mely érzésnek főleg két alakját ismerjük, a testi és szellemi kifáradást. Úgy az erőltető izommunka, mint az erős szellemi munka utáni kifáradás a bágyadság, álmosg érzését okozza; csakhogy a szellemi munka után kifáradás igen gyakran tulfáradásba megy át, midőn az agysejtek tul-izgatása folytán, nem álmosság, hanem épen ellenkezőleg, álmatlanság jön létre, mely ha tartós, igen kellemetlen kimerülési tünetekhez vezethet. Bizonyos ideig tartó szellemi munka után mindenki, kivétel nélkül elfárad; a fáradás fellépésének időpontjai gyorsabb vagy lassúbb beállása függ i. az illető egyén agysejtjeinek a munkaképességétől és 2. a szellemi munka minemüségétől. Kérdés már most, mi az oka a kifáradásnak s mi által jön létre? Erre nézve csak teór’áink. feltevéseink vannak. Egyik ily teória azt állítja, hogy működés közben az egyes szervek (izmok, idegek stb.), oly vecrvi anyagokat termelnek az élénkebb ■Vnyülés folytán, melyek felszaporodva, az ......""'tekre hüditő, bénitó hatást gyakorol■ Fr"s szellemi munkánál az a-gysejtekben keletkeznek ily vegyi bomlástermékek, melyek ott bizonyos időközökben felhalmozódnak s az agysej-tek működését bénítják. A szervezet a kifáradás túlságos fokozódása ellen a pihenés, alvás utján védekezik. Az alvás a szervezetnek egy önszabályozó működése, mely az ébrenlét alatt szenvedett veszteségeket helyrepótolni van hivatva. Amig a szervezet ébrenlét alatt elszenvedett tulkiadása alvás, alatt visszatérül, addig a szervezet nomális, egészséges állapota csorbát nem szenved. De létrejöhet egy olyan állapot, mikor akár a túlságos működés, tehát tulfáradás, akár a hiányos pótlás következtében ez az egészséges állapot megbomlik s létrejön az agysejtek azon állapota, melyet agykimerülésnek nevezünk. Kétféle okból lehet anyagilag tönkrejutni; vagy azért, mert túlsók a kiadás, vagy pedig azért, mert nagyon kevés a bevétel; épen ilyen módon jön létre az emberi agyvelő kimerüléses állapota: a lázas élet, az agysejtek tulerőltetése a fokozott kiadást, a hiányos alvás és táplálkozás a csökkent bevételt jelenti. Az agykimerülésnek kétféle alakját ismerjük: a heveny (akut) és az idült (krónikus) agykimerülést. Az akut kimerülésnél az aránytalanságot a fogyasztás és annak pótlása között hirtelen fellépő ok, valamely lázas betegség; nagy vérveszteség, éhezés stb. idézi elő. Ennél sokkal inkább érdekel bennünket az agykime^ülés krónikus alakja, melyet tartós, állandó okok, hosszú ideig tartó, erőltető foglalkozás, állandó tulfáradás, következetes kevés alvás és elégtelen táplálko-' zás, rossz higiénikus viszonyok, gond- és bánatokozta heves érzelmek, indulatok idézhetnek elő. Ezek az okok hosszabb behatása alatt kezdetben a kifáradás tünetei jelentkeznek, de ezeket rendesen vagy akaratával Igyekszik az illető leküzdeni, vagy úgy, hogy különböző élvezeti szerekkel (kávé, tea, alkoholos italok, nikotin, morfin, kokain stb.) izgatja kifáradt idegrendszerét,, épen úgy, amint a kocsis rossz lovát ostorcsapásokkal kényszeríti a munkára. A felemlített okok modern életviszonyaink mellett épen oly mindennaposak és ismertek, mint az általuk előidézett agykimerülési tünetek, melyek az enyhébb, vagy súlyosabb idegesség (neuraszténia) képét tüntetik fel. A kimerült agyvelejű ember ingerlékeny, minden csekélység kihozza a sodrából, mélyebb ok nélkül heveskedik odahaza, -családja körében valóságos házi zsarnok, csekélységek miatt nagy lármát csap. Máskor Ismét bágyadt, nincs akarata, nem tud semmibe sem kezdeni, foglalkozása iránt közönyössé válik. Emellett nem képes figyelmét összpontosítani, egy tárgy— 6 — ' nál sokáig időzni, szórakozott, figyelmetlen, feledékeny: főleg neveket és számokat gyorsan elfelejt. Igen gyorsan fárad, -a szellemi munka már rövid idő múlva nehezére esik, amit ő maga észrevesz s emiatt nincs kedve dolgozni, kedvetlen hangulatú, foglalkozása, életviszonyai nem elégítik ki. Itt is feltűnik a testi és szellemi működés párhuzamos volta, mert ez az állapot nemcsak szellemi, hanem testi tünetekkel is jár együtt: fejfájással, fejnyomással, kábultsággal, általános gyengeséggel. Gyakoriak a vérkeringési zavarok, a halántékon az ütőerek lüktetnek; ideges szívdobogás lép fel; igen makacs és állandó álmatlanság, étvágytalanság van jelen, mely a bajt csak súlyosbítja. Célszerű ezeket a tüneteket megismernünk, mert idejekorán hozzálátva, az ilyen egyént a súlyosabb kimerüléses -tünetektől még megóvhatjuk, ha neki teljes nyugalmat rendelünk, egyidőre agyvelejét a megszokott terhes munkától és gondoktól -felszabadítjuk, alvását, táplálkozását megjavítjuk; ezáltal az agyvelő túlfogyasztása folytán beállt egyensúlyzavar még helyreállítható. De van egy olyan határ, amidőn -már ez nem lehetséges s az agyve-, lő súlyosabb megbetegedését megakadályozni már nem is sikerül: nyilván az itt említett vegyi bomlástermékek az agysej-n tek és rostok szerkezetében maradandó/ természetű -és ezért alig reparálható elváltozásokat hoztak létre. Az elmondottakból igen könnyen megállapítható, hogy mit tegyünk szellemünk ilyen tulfárasztásának, agyunk kimerülésének megakadályozása céljából? Helyes és észszerű megterhelése az agyvelőnek, gondoskodás annak rendszeres pihentetéséről, hogy a -működés közben szenvedett veszteség pótoltassák: ezek legyenek föelveink ebbeli törekvésünkben. A szellemi munkás ne hanyagolja el a testi szervezetét, gondoskodjék testi egészségének, -erejének jókarban tartásáról, végezzen elegendő testmozgást a szabad levegőn, űzzön testedző sportokat, mert örökké igaz marad és méltó a követésre a Juvenal-is-féle aranyszabály. — I Egészséges lélek egészséges testben van. -iWáliríi.O.-.vt
