Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-03-25 / 12. szám
w A művészet törvénye. .. . letörlök emlékezem Lapjáról minden léha jegyzetet, Könyvek tanácsit, képet, benyomást. SHAKESPEARE, Hamlet. A gazdasági viszonyoktól és a belőle nőtt esizméktől nem független a művészet. Az építészt terve megalkotásánál kellemetlenül zavarja az, hogy mennyibe szabad kerülni a palotának és bizonyára csúnyának találja azt is, ha a rendelő csak konyit a dologhoz és nagyképüsködő komolysággal nem tartja ízlésesnek a művész eredetiségét igazoló ujitást. A regényíró a ma kicsinyes, léleknélküli emberek életének megrajzolója, ha egyébképt-látja is törpeséűket és sir és szomorkodik azon a lej - tőrecsuszáson, amire rákergette annyi gonoszság apja-anyja: a pénz. Unalmas példálódzások egész raját m e s, é l h etnénk, ha szükség lenne ilyesmire. Ám az élet szépen, világosan beszél s ez a beszélő világ mondja csodálatos egyszerűséggel a súlyos igazságot: ami belőlem nő, azon anynyira érzik a talaj, mint a dusszemü búzán a jó, zsíros föld és ez az a keresztség. melyet magán hordoz minden idők művészete. Mivel ez már túl -n a filozofáláson azzal, hogy felismert tény, azért mondhatjuk, hogy csak ennyi a művészet törvénye. Ezt a törvényt nem is emberek csinálták, ez úgy adódott s az;rt hisszük el és tudk meg a vigasztanegnyugtató igazbogy ennél az elég erős megkötőszerencsére több fékezője a mil's fantáziaiának. Hiábavaló és köznapi munka ez. Mivel a művész tudja, hogy csak az a nagy művészet, amelyet gazdag sz/épsége tesz erőteljessé, hiszen a művészetet elsősorban szépsége s utána igazsága adja. Nem valamilyen trónusra ültetett igazság, mert az komikus lenne és megakadályozója az újabb igazság hódításának. De a fejlődés kráteréből kiszökött, kiforrt, a haladás, tökéletesedés eszméjét hordozó igazság teste a szépségnek. Mert csak igazság, az nem művészet, az annyi joggal lehet — törvénykönyv is. Művészet igazság nélkül talán szép, de nem nagy. Mig ha frigyet köt a szépség az igazsággal, az felemelő, az gyönyörködtető művészet. Úgy gondoljuk, ez a szemüvege a gondolkodó esztétának, melyen át a művészetet nézi és értékeli. Nem faraghat törvényt, mert a művészetnek nincs törvé-s nye a talajtörvényen' kivül. Ez a nekünk oly ellenszenves fogalmat is a valóság előtti behódolás diktálta. De erősgetjük, hogy ezenkivül más jármot a művészetnek nem szabad elszenvedni. A művészet tere legyen szabad és végtelen, mert csak úgy nőhet nagyra és csak igy születhet meg uj és uj poézise a szépnek. Ezt igazolja, hogy az alkotás nagy mesterei is szabtak már szürke paragrafusgátakat, de hogy maguk is átgázolták azt. az hirdeti, hogy a művészet törvénye a törvénytelenség.' Igaz, hogy ennek az ártatlan felismerésnek szép számú ellenfele is van, akik azután nem hiszik el, hogy a törvényből untig elég ez a legszigorúbb is, hanem jó-AZ ÉRETT IFJÚSÁG. — A. Fraser szobrász müve. maguk is tógát öltenek és korlátokat emelnek, szabályokat állítanak a teremtés dirigálására.
