Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-03-18 / 11. szám
MM 1 ■ — kimutattuk már — neon valami eszmény, amelyet gonosz vagy vakmerő álmodok gondoltaik ki, hanem szükségképen elkövetkező fejlődési folka a társadalmi életnek, amelynek eljövetelét az emberek lassíthatják vagy .gyorsíthatják, de amelyet megakadályozni nem tudhatnak, igy az öntudatos osztályharc, forradalmi irányával és szellemével hajtókereke a gyorsabb megvalósulásnak. A szocializmust elöbbrevivő tényező: az osztályharc. Ez másik nagy és fontos jelentősége. ÖSSZEFOGLALVA: A szocializmus tudományos tételei rámutatván az anyagi, materiális viszonyok alapvető voltára a társadalmi életben és ennek bizonyitékait a történelemből merítvén, a társadalomnak oly fejlődéstanát adták, melyek az előbbi történelmi alapon álló, de nem materialisztiikus, valamint az anyagi élet jelenségeivel ugyan számot vevő, de a fejlődés törvényeit figyelmen kívül hagyó, tehát nem történeti alapon álló elméletekkel szemben, megalkották azt az elméletet, mely, a milyen alapos magyarázója a történelemnek, ép oly megbízható / kalauz a társadalmi élet bonyolult jelenségein keresztül. Ez az elmélet, a modern szocializmus alapvető tanainak foglalata: a történelmi materializmus. A társadalmi osztályok elkülönített életmódja 'és hatalmuk között meglévő különbségek alkotják azt a válaszfalat, amely az egész társadalmat ellentétes csoportokra, osztályokra tagolja. A társadalmi osztályok közt kiélesedett ellentétek, s az egymással szemben találkozó érdekek folytán a tőkésés munkás osztály közt harc fejlődik ki: ez az osztályharc. A munkásság nagy tömege ma már felismerte, hogy közös érdekellentétek választják el a többi osztályoktól és felismerte azt is, hogy ennek folytán össze kell tartania, szolidárisnak kell lennie a harcban. Ez pedig a tudatosan vívott osztályharcot jelenti. És ennek a tudatosan vívott osztályharcnak a tudatos kifejezője: a szocializmus. “A szocializmus nem egyéb, mint a termelés társadalmi formája és a megoszlás egyéni formája közti ellentét megoldása. ’ ’ Ennek a meghatározásnak az igazságát s azt, hogy helyes felismerésen és következtetésen alapszik: a történelmi materializmus bizonyítja be; — megvalósítása pedig a modern osztályharc alapján és módszerével folyamatban van. Források: Marx: Zur Kritik der politischem Öconomic. Engels: Die Entwickelung des Socializmus von der Utopie zur Wissenschaft. Szabó Ervin: Szocializmus; Huszadik Század. A töke és a munka harca. Bolgár: Célok és eszközök. Kunfi: Tanulmányok a szoc. köréből. Garami: Az osztályharc. Hillquit: Geschichte des Socializmus in den V. S. Mehring: Történelmi materializmus. Kuss a tudománynak! Nem valami finom a kifejezés, amellyel ezt a mondókámat bevezetem, de a durvaságot, a rosszakaratú butaságot és a szégyenletes reakciót fölösleges is szép szavakkal illetni. Megint a Columbia University-ről van szó, erről a tudományos cirkuszról, ahol néhány tudatlan politikai ágens, akik bitorolják a megtisztelő professzori titulust, minduntalan megcáfolják azt a felfogást, amely az öntudatos emberek agyában él arról, hogy az Egyetem a tudomány összefoglaló intézménye. Mi úgy képzeljük, hogy az Egyetem, legyen az akár a Columbia Egyetem is, arra való, hogy abban a tudomány terjesztői, , igazi tudósok, még ha polgári felfogásuak is, de tudást, tudományt tanítsanak ! A Columbia University botrányos bornirtságáról már irtunk a gróf Tolsztoj Ilia előadásának megtagadásával kapcsolatban; most pedig az történt, hogy az Egyetem trustee-i hivatalos vizsgálatot indítottak aziránt, nem-e merészel valamelyik tanár vagy növendék “olyan tanításokat szóban vagy írásban terjeszteni amelyek az állam és kormány ellen illoyalis tendenciával irányulnak.” Ez azt jelenti, hogy kuss a szabad véleménynek a Columbia Egyetemen! És még valami. Butler elnök és az Egyetemi tanács határozatban kimondották, hogy az Egyetem “a nemzeti szolgálat” céljaira felkészül. Az egyetemi elnök ebben a tevékenységben felhatalmazást nyert. Ez pedig azt jelenti, hogy kuss az önálló gondolko- ' dásnak! Aki itt tanul, annak militaristává kell lennie. A Columbia Egyetem — melyhez hasonló értéktelen intézetek tömegével vannak ebben az országban — kirúgta falai közül a tudományt és a szellemi és erkölcsi prostitúció bordélyházává sülyedt. —r. A PÉK ÉS A HALHATATLANSÁG. — Jöjjön velem ma este — hivott egy barátom, vagy valami ilyenféle. Egy pék fog fölolvasást tartani a lélek halhatatlanságáról. Igazi zseni! — Hol lakik? — kérdeztem. (Barátom megmondta és én rögtön vettem a péknél egy zsemlyét. Rossz volt! Este elmentem a fölolvasásra. Nem tudom, hogy mennyit ért, mert én semmit setn értek sem a lélek halhatatlanságához, sem a fölolvasásokhoz. Hanem barátom azt erősitgette, hogy a fölolvasás nagyszerű volt. — Higyje el nekem, ez az ember egy zseni. — A zsemlyéi rosszak. Fogja, itt van be— 4 — lőle egy kicsi; olyan, mint az a pép, mit az ablakosok használnak. — Nem mondom, hogy jó... De a fölolvasása nagyszerű volt. Higyje el nekem: az az ember egy zseni! — A kenyere rossz! — Higyje el nekem, hogy az az ember egy zseni. Elismerem, hogy ragacsos a kenyere, de a lélek halhatatlanságáról szóló felolvasása... Ne feledje, hogy a kenyeret lelkesedés nélkül csinálja, a fölolvasást pedig — szenvedéllyel. Egyik a mestersége, másik a hivatása. Egyik szükséges erőfeszítés, de utálatos és tart délután négy órától reggel nyolcig. A másik élvezet, melyet csak üres óráiban tud kóstolgatni ... Van valami ebben az emberben. Segítsünk rajta. Más helyet érdemel! Biztosítom, hogy az az ember — egy zseni! És végtelen hosszú beszédet vágott ki barátom a félreismert zsenikről — milyenek nincsenek — és rá akart beszélni, hogy tegyek valamit ezért a szerencsétlen emberért. Elgondolkoztam. Az agyagos szemlye belit összemértem egy darabka halhatatlansággal. És erre a következtetésre jutottam: Ha igaz, hogy a lélek halhatatlansága nem oly ragacsos és táplálóbb, mint a zsemlye — mihez én nem értek — akkor csináljon ez az ember megoldást a mestersége és a hivatása között. Ezután csinálja magányos óráiban a kenyeret és délután négy órától reggel nyolcig a lélek halhatatlanságát. fiillHIÉÉÉHKÉiififitt Múlta túli.
