Előre - képes folyóirat, 1917. január-július (2. évfolyam, 1-22. szám)
1917-01-07 / 1. szám
Mesterséges drágakövek. Megkülönböztetnek drágaköveket és féldrágaköveket. Az első csoportba azok tartoznak, melyek ritkábbak, majd élénk, majd enyhe és bájos színűek, erősen fénylők, tökéletesen átlátszók és színtelenek, nagyon kemények és kitünően csiszolhatok. Az úgynevezett féldrágakövek keménysége, fénytörő- és szinjátszótehetsége csekélyebb; közülök sok nem tökéletesen átlátszó; általában nem olyan csillogók, mint a valódiak. E két csoportot élesen elkülöníteni nerrt .'lehet, számos esetben teljesen önkényesen sorolnak némely drágakövet e csoportok valamelyikébe. Szintézissel előállított drágaköveken értjük azokat, a melyek a laboratóriumokban mesterségesen készültek. Az ilyen drágakő vek tökéletesen ugyanolyan tulaj donságuak, mint a természetesek, melyekből nem különböztethetők meg. A szintézissel előállított drádrágaköveket nem szabad összetéveszteni a drágakőutánzatokkal, illetve hhmisitásokkal. A drágakövek utánzása nagyon régi keletű. Az ókor romjai között a valódi drága kövek mellett, üvegből készült utánzatokat is találtak. A drágakőutánzás az idők folyamán magas fokra emelkedett. Amint az üveggyártás tökéletesedett, mely különösen a múlt században magas fejlettséget ért el, a drágakövek utánzása is tökéletesedett. A drágakövek utánzására különféle üvegeket használnak. A közönséges üveg káliumszilikát (a könnyebben megolvadó nátriuimszilikát) és kálciumszilikát elegye, melyben csekély mennyiségű aluminium- és visszilikát is van. Az ólomszilikáttartalmu üvegnek nagy (sirass, flintüveg) fénytörötehetsége van. Színtelen, nagy fénytörésü és széptüzü drágaköveket néha csalódásig hűen utánoznak ólomtartalmú üveggel. Színes drágakövek utánzására ólomtól mentes üvegeket használnak, melyeket bizonyos fémekkel és fémoxidokkal festenek. Vörösszinü üveget aranynyal, kékszinüt kobalttal, zöldszinüt rézzel, sárgát vassal készítenek. Mindezek az utánzatok azonban nem mutatják a valódi drágakövek összes jellemző tulajdonságait, hanem azokhoz csak részben hasonlítanak. Ezért nevezik őket utánzatoknak, illetve hamis drágaköveknek. A valódi drágakőnek legfontosabb sajátsága a tetemes keménység. Ennek következtében tökéletesen csicsolható, a mi azután tüzét, fényét, szépségét fokozza. A nagy keménység biztosítja a csiszolt kő tartósságát mindenféle külső hatással szemben. Az utánzatok sohasem oly kemények, mint a valódi drágakövek s ezért éleik, lapjaik használatban előbb vagy utóbb megkopnak, s ezzel egyidejűleg elveszítik szépségüket is. A valódi drágakövek az utánzatoktól még abban is különböznek, hogy egészen határozott optikai sajátságaik vannak, melyek egyes esetekben azoknak külsejét sajátságos módon megváltoztatják. Ez annak tulajdonítható, hogy az összes értékes és kemény drágakövek a természettől fogva kristályok, melyeknek sajátságai a mesterségesen gyártott üvegekben hiányoznak. Üvegutánzattal a gyémánt nagy fénytörőtehetségét, gyönyörű szinjátékát elérni nem lehet. De üveggel a legértékesebb drágaköveknek, a rubinnak, a zafírnak, a keleti topáznak, a spinellnek optikai sajátságai sem — 9 — utánozhatok. A korundok családjába tartózó drágakövek (rubin, kékzafir, leukozafir, keleti topáz) az üvegből készült utánzatoktól optikai magatartásuk alapján megkülönböztethetők. E valódi kövek kettős fénytörésüek és a szines példányok a dichroizmus jelenségét mutatják. Ha nyers, vagy köszörült rubinon, vagy zafíron különböző irányban átnézünk, más-más színűnek látjuk a követ; a rubin ibolya-, illetve narancsvörös, a zafír kékes-, kék-, illetve sárgászöld vagy barnásszürke szinü. A kettős törésről a szakértő azonnal felismeri a valódi drágakövet. Az üvegből készült drágakőutánzat reszelővei, vagy hegyes kemény acéllal megkarcolható; minden esetben összekarcolja az aránylag lágy hegyikristály (kvarc) is csekély nyomására. A valódi drágakövek, legalább a legbecsesebbek, a karcolásnak elleriíállanak, csak a gyémánt karcolja meg őket; viszont ők maguk megkarcolják a kevésbé kemény drágaköveket, mint a valódi topázt, turmalint, gránátot, aquamarint és samaragdot. A múlt században a chemiai ipar különböző ágazataiban megoldották a mesterséges előállítás feladatát. Az u. n. mesterséges indigó olyan test, mely a természetes indigóhoz nemcsak hasonlít, hanem azzal minden sajátságaiban teljesen azonos; ezért birta a természetes indigónak használatát kiszorítani, illetőleg korlátozni. A laboratóriumban mesterségesen előállított indigó tiszta készítmény, ezért szaporább, megbizhatóbb, egyenletesebb, mint a tisztátlanabb és egyenlőtlen összetételit természetes indigó. Sikerült a vanilia zamatját okozó vanillint, az ibolya illatát adó jonónt is mesterségesen előállitani. Mindkét test az értékes és teljes tisztaságban élő nem állítható természetes vanillint, illetve ibolyaillatot többé-kevésbé teljesen kiszorította. Nemsokára a mesterségesen készült kaucsuk is versenyre kel a természetessel. A márványfaragó ipar igen fejlett Amerikában. Képünk egy olyan gépet ábrázol, amely a domború és kerek márványformákat készíti. MMH
