Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-26 / 45. szám
A TERMÉSZETI ERŐK. A kőszén munkaereje. — A gőzgépek. A szél mozgásának és a viz folyásának erejét a szélmotor és a vizimotor segítségével munka végzésére használjuk fel. A szélnek, víznek ezt a munkaképességét természeti erőnek nevezzük. A természet sokféle erőt bocsát rendelkezésünkre a szél és a viz erején kivül is. Ezeket az erőket gépekkel a céljainknak megfelelően átalakítjuk és munkának a végzésére kényszerítjük. A villamosság, a mágnesség, és a hő szintén ilyen természeti erő. Ennek a sokféle természeti erőnek szülőanyja a Nap. Az éltető napsugarak átszürődnek a levegőn, azok adnak fényt és meleget a Földnek, termékenyítik meg a talajt és a természeti erőket is azok hozzák létre. Amint élet nincsen nélküle, úgy természeti erők sem lehetnének a Nap fénye és melege nélkül. Az az erő, mely a. szénben van, sok ezer éven át halmozódott fel és Szintén a Nap melege érlelte. Hogy pedig a szénnek a melegét milyen sok féleképen használja az ember, azt a gyakorlati életben lépten-nyömon láthatjuk. Valamikor — millió esztendők előtt — a Földet rengeteg kiterjedésű őserdők bontották, melyeknek buja pompáját a Nap sugarai nevelték. De ezer és ezer évek múlásával a Föld is változásokon ment keresztül, újabb meg újabb rétegek támadtak felületén és ezek elboritották, végre egészen betemették az őserdőket. Az eltemetett erdőségek a földrétegek óriási nyomása alatt lassú égéssel elkorhadtak, megszenesedtek, szénné változtak és igy kerültek az egykor virágzó és rengeteg erdőségek a Föld mélyébe, ahol hatalmas széntelepeket alkotnak. Mikor a szenet a bányából felhozzák, még csak holtan vannak benne a millió esztendők előtt felhalmozódott és elraktározott napsugarak. A gőzgépek kemencéjében azonban életre kelnek, fény és meleg alakjában felszabadul a fogva tartott természeti erő. (Ezt az erőt a tudósok energia néven nevezik.) A szénben rejlő erő a katlan vizét felforralja és a szabaddá váló melegség gőzt fejleszt, a gőz feszítőereje pedig a gőzgép hengerében mozgásba hozza a dugattyút. Ezt a mozgató munkaerőt azután vasúti kocsik vontatására, szerszámgépek hajtására és sokféle ipari munkára használhatjuk. Tehát az az erő, amit a szén sok évezred előtt a Nap sugarainak melegéből kölcsönzött és megőrzött, most az ember igájába fogva gépeket hajt, vagyis munkát végez. A különféle erőfajták egymással ro-PÉNZESZSÁKOK TELVE ÉRC-PÉNZZEL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÁLLAMKINCSTÁRÁBAN. A pénzügyi palota páncélpincéjében, mindenféle biztositó intézkedésekkel ellátva őrzik az állam pénzkészletét, a forgalom céljaira szánt ércpénzt. — 10 — konok, mert szüntelenül átalakulnak. Az izzó szén nemcsak fényt terjeszt, hanem meleget is fejleszt, a meleggel gépeket hajtunk és a gépek segítségével villamos erőt állíthatunk elő. Tehát az az erő, afnit a szénből nyerünk, ámbár sokféle változáson megy át, más- és másfajta munkát végez, de nem semmisül meg. Az a napsugár, ami egy millió év előtt érte a Földünket, nem veszett el, mert hiszen a szénből ismét visszakaptuk, midőn elégetve fényt és meleget fejlesztünk belőle. A meleget fejlesztő gépek munkája megint sokféle hasznos dolgot müvei: kocsit húz, hajót hajt, villamosságot termelő gépeket tart mozgásban. A természeti erő tehát más és más alakban jelenik meg, — sokszor átváltozik, de sohasem vész el, mindig megmarad. A szénben felhalmozott természeti erőt (energiát), mint tudjuk, a gőzgépeken értékesitjük. A szenet elégetjük, az égés közben meleg fejlődik és ezt a meleget munkavégzésre használhatjuk. De a szén elégése közben támadó erő nem teljes egészében alakul át munkává, mert sokat elvesz belőle a kazánban levő viz. A viz a meleget gőz alakjában adja tovább a hengernek. Mikor a gőz a hengerbe jut, akkor végzi a munkát, még pedig úgy, hogy a mozgató dugattyút emeli. A munka közben a szénben rejlő hőnek csak hatodrésze változik át hasznos munkává, mert a melegnek nagyobb része már akkor elvész, midőn a vizet forrásig kell hevitenie, vagy midőn a dugattyú emelése után a fáradt gőz elhagyja a hengert. A gőzgép tehát nem használja ki elég gazdaságosan a szénben rejlő erőt, mert amig a szén melege benne gőzzé, majd pedig munkává alakul, addig útközben sokat pocsékol el íbelőle. MEKKORA MUNKÁT VÉGEZ A SZÍV? Egy francia tudós állítása szerint a szív körülbelül 0.15 méter magas és 0.10 méter széles szivattyú, a mely rendes körülmények között — percenként 70 szivverést számítva — óránként 4200-szor, naponként 100.800, évenként 36,792.000 és 70 év alatt 2.575,440.000 lüktetést végez. Átlagosan 100 gramm vért lüktet a véredényekbe minden szívverésre, a mi percenként 7 litert, óránkint 420 litert és naponkint .10 tonnát tesz ki. A test összes vére 2—3 perc alatt megy át a szivén. Az az eleven erő, mely a szív munkájának megfelel, 46 tonnát emelhet egy méter magasra. A szív, ez a kis gép, mely éjen napon át szünetlen munkában áll, hetven éven át több mint 2,500.000 köbméter vért is feldolgozik.
