Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-19 / 44. szám
SZABADALMI IRODA (Humor eszk.) Kezdetben teremtő az Ur az Eget és Földet. És méné vele a Szabadalmi Irodába Ő3 monda az Ur: Alászolgája. És azok ülének az íróasztal mellett és fel sem emelék fejüket, hanem körmölének, mondván: Mi tetszik, csak gyorsan, mert dolgunk van. Találmányt hozott? És mondá az Ur: A következő találmányról volna szó: Vegyünk egy tüzes golyót, ami magából öntené a meleget és világosságot. Vegyünk hozzá a gravitációs erőt, mely ezt a golyót forgatná; ebben az esetben, ugy-e bár, erről a golyóról leválnának apró gyűrűk, amik ismét összeforranának s e nagyobb golyó körül forognának. — Nono — mondának azok. — Csak folytassa. — És körmüket piszkálják vala. — Vegyük most az egyik golyót és képzeljük, hogy a nagyobb golyóról folyton áradna rá a meleg és világosság. Ebben az esetben ezen a kisebb golyón mindenféle dolgot lehetne csinálni. Például gondoltam egy érdekes gépet, ami magától mozogna: ezt agyagból lehetne csinálni. Ennek a gépnek a felső részében volna egy kis motor, ami az egészet mozgatná, de úgy, hogy kívülről nem kellene hozzá vezeték. — Szóval: automata. — Olyanféle. Na és ezzel a géppel sok mindent el lehet érni: ugyanis a gép magától végezne el mindent. Az egész golyót tele lehetne rakni ilyen gépekkel, mire nagy sürgés-forgás indulna meg a golyón, hegyek-völgyek támadnának, folyók folynának, tűz és viz vegyülne s egyre több és több anyag töltené be az üres tért, minden mozogni kezdene és törekedni valami felé, ami többet ér a süket nyugalomnál és csendnél; mindenki akarna valamit és a végén kiderülne, hogy érdemes akarni azt a valamit: a boldogságot, mámort és örömet, ujjongást és vidámságot, a bus némaság és csendesség helyett. Azok pedig mondának: — No no, várjuk csak egy kicsit. Minden feltaláló ezzel a rajongással kezdi. Kicsit zavaros ez a találmány. Az Ur pedig vállát voná. — így gondoltam el és bízom benne. Lehet, hogy még nem világos az egész, de hozzá kell fogni és gyorsan megcsinálni: a cél megéri a fáradságot. Úgy érzem, ha módomban volna hozzáfogni, hat nap alatt nyélbe tudnám ütni az egészet. Azok pedig mondának savanyúan: — Nono. Hát elször is: találmány, az találmány. Azt be 'cell jelenteni szabadalomra. A bejelentés pedig pénzbe kerül. Mi, minden felelősséget a feltalálóra hárítva, esetleg vállaljuk a bejelentést. De a költségek önt terhelik. És mondá az Ur: — Honnan vegyem a pénzt, mikor még az embert se teremtettem, aki aztán pénzt csinálna? Nem lehetne addig hitelezni azt az összeget? Ha meglesz az ember, csinál majd pénzt, amiből aztán ki lehet fizetni a költségeket. Ilyen találmányra, úgy hiszem, lehet hitelezni. Azok pedig hűvösen vigyorognak vala: — Hja kérem, igy nem megy a dolog. Mi nem hitelezhetünk ilyen bizonytalan dologra; még ha biztos volna! De különben is nagyon meg vagyunk terhelve találmányokkal, most egy manzsetta-gombon dolgozunk három hete, amit egy mozdulattal rá lehet kapcsolni az ingre, továbbá egy újfajta körömreszelőn, ami csipkésszélüre reszeli a körmöt, továbbá egy uj illatszeren, amivel ha belocsolja az ember a füstöltkolbászt, ibolyaszaga lesz tőle, mig ha ibolyát locsolunk be vele, annak meg füstöltkolbász szaga lesz. Ezek reális találmányok, ezekre lehet hitelezni és hiteleztünk is. Az Ur pedig haragra gerjedt és mondá: — Hát akkor megcsinálom szabadalom nélkül, — majd meglátjuk, kinek van igaza. Azok pedig gúnyosan mondák: — Jó, de aztán ne csudálkozzék, ha az KI FEJTI MEG? Kertben. Meg kell keresni ezen a képen a férfit. orra elől lopják el, mielőtt elkészülne a modellel. — Például ki? —i Például mi — mondák azok szerényen. — Amig nem védi szabadalom a találmányt, addig közpréda tárgyát képezi. És mondá az Ur: — Hát akkor feltalálom előbb a tüzes villámot és azzal csapom agyon önöket, a manzsettagombokkal és körömreszelővei és kolbászszagositóval egyetemben. Azok pedig mondák: — Kegyed feltalálta magát! De ezt is szabadalmazni kell előbb! Karinthy Frigyes.---------o--------Tanító: Micsoda betű ez? Gyerek: Nem tudom én. Tanító: Ez itt, fiam, A. Hát ez a másik? Gyerek: Nem tudom én. Tanító: Ez meg B. Gyerek: Ha tudja tanító ur, hát minek kérdi?----------o---------Helyes megoldás. Tanító:... Tegyük fel tehát, hogy egy konfliskocsis, a kinek a lova óránkénti nyolc kilométer gyorsasággal halad, versenyre indul egy másikkal, ki óránként csak hat kilométert tud megtenni, de az előbbi az utóbbinak két kilométer térelőnyt ad. Hol fog a két kocsis találkozni? Fricike: A korcsmában.----------o---------Miért nem járt. Tanító: Hát te őrzse hol jártál? Mért nem jöttél iskolába? — Hát szógátam egy darabig, mikor mög hazajöttem, azt mondta Panna, ne is menjek, hiába megyek, mert mivelhogy a tanító kívül van krumplit kapálni.----------o---------— Mi kukurékol? — kérdezi a tanitó a gyermektől. — A kakas. — Jól van. S mi nyerit? — A ló. — S mi piszszeg? A kis Laci, a kinek apja zenész a dalszínházban, közbekiált: — Az operaházi közönség.
