Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-19 / 44. szám
Utazások két világrészen keresztül (LANDOR UTAZÁSAI) Hansy Savage Landor, a kiváló angol kutató, érdekesen számol be kutató útjainak eredményéről. Landor voltaképen olasz származású; Firenzében született, s anyja olasz nő volt. Unokaöcscse Walter Savage Landor hírneves angol írónak, aki “Andrea of Hungary and Giovanna of Naples” cimü müvében meg irta Endre és Johanna történetét. Landor hosszabb időt töltött Keleten; beutazta Japánt, Chinát, Koreát, Mongolországot, Tibetet, Indiát, Nepált és Perzsiát, szóval Ázsiának valamennyi ismert és keszigeteket. Abesszínia nyugati határán fölfedezte a Vambó-embertörzset; óriás termetű emberekből áll ez a törzs, akik csaknem állati életet élnek. Szellemi képességük nagyon alacsony fokon áll. Megbizhatatlan, fékezhetetlen, lusta nép, azonkívül önző és kegyetlen; Landor Pinkio falucska Oghilo nevű főnökének volt vendége. Ez az ember 193 centiméter magas volt; öcscse nemkülönben. Szikár alakjuk eléggé részarányos. Teljesen meztelenül járnak. Azt állítják, hogy őseik még magasabb termetüek voltak. Oghilo főnöknek nagyon megtetszett az egyik öszvér nyakába akasztott kolomp; mindenáron szerette volna megszerezni, hiába volt Landor minden szabódása. Végre is Landor kénytelen volt az öszvért előreküldeni, de megigérte a főnöknek, hogy elküldi neki a kolompot, mihelyt a Nílushoz érkezik. Másnapra a kolompnak hiilt helye volt. Ellopták. Nemsokára azonban meglátta Landor a kolompot Oghilo főnöknél; a nyakába volt akasztva. Landor fölkereste a Yambók több törzsét. Ezeknek kedvenc étele a macska- és patkányhus; a krokodil húsát nem eszik ÉRDEKES FOG£UaZzÁSápolók Az oroszlán odv« w segítségével alia lefogják Az állatot hátara fektet ^ hQgy és fogók"It kihúzhassa. az orvos a to&a vésbé ismert vidékét. De tudásvágya elvitte őt más tájakra is: bejárta a két Amerikát, Ausztráliát és Afrika legismeretlenebb vidékeit ő volt az, aki elsőnek fölfedezte és megállapította a roppant nagy .Brahmaputra két forrását, mikor 1897-ben bejárta Tibetet; ő volt az, aki megoldotta azt a geográfiái problémát,hogy a Himalájánál magasabb hegység a Brahmaputrától északra nincsen; ő volt az, aki fölfedezte a Mindanao-szigetet, ahol a mansakas fehér néptörzset találta; ö tette lábát először a 7164 méter magas Zumpa-hegység (Nepal) csúcsára. 1899-ben. Afrikai útja teljes egy esztendeig tartott, mely idő alatt 8500 mértföldet tett meg. Kiindulva a Szomáli-földről, bejárta Abeszsziniát, Brit-egyiptomi Szudánt, a francia Kongót, a független Kongó-államot, a Csád-tó környékét, a francia Nigériát, Timbuktot és Szenegált s végül a Verdefokisaját U-- -'~By meSennPatkányo-J,t k,cs'"yei voJ4nane*^intha azok a sz°katlan A középső képen látható kutya, kis nyulakat szoptat. Az alsó, bal kép egy munkásnak maszkírozott “okos” csimpánzt ábrázol, a jobb kép pedig egy jegesmedvét ábrázol, amint két lábra áll s lesi az ápolót, aki halat készül neki adni. meg, mint ahogy az abessziniaiak megszelekszik, de annál szívesebben falatoznak a víziló húsából. Az igaz, hogy ritkán jutnak ehez a csemegéhez. Kukoricából italt erjesztenek, amitől lerészegednek, s ekkor azután fékezhetetlenek. Szigonnyal és lándzsával ügyesen ejtik el a vadat; a szigonyt a zsiráf lábszárcsontjából készítik, s a nyelét strucctollakkal ékesítik. Van erkölcsük is. Az elcsábított leánynak nyomban meg kell neveznie a férfit, aki elcsábította. Ekkor ezután az apa, a fiai és összes rokonsága fegyvert ragadnak, fölkeresik a tettest s kunyhóját és nyáját lefoglalják. Ha a férfi vonakodik feleségül venni a leányt, akkor egyszerűen mindenét elveszik,'mindenétől kiházi- fosztják, de ha kimondja a “boldogitó” igent, akkor csak igen mérsékelt váltságdíjat fizet. Van egy szép tulajdonságuk: szeretik a tisztaságot. Testüket oly tisztán tartják, hogy sok civilizált nép sem különben. A — 7 —
