Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-19 / 44. szám
A yankee színpadok. Irta: IFJ. HEGEDŰS SÁNDOR (Folytatás.) Nem kell azt hinni, hogy Cyranónak nincs állandó közönsége s hogy nem szívesen mennek Cyranót nézni, jóllehet már rég óta, hogy napról-napra szinre kerül. Cyranónak folyvást nagy a publikuma, mert Cyranót nézni most divat. Vagyis ezt a középkori levegőjű drámát ők csak olybá veszik, mintha egy uj divatszerű darab megjelenése volna; egy uj Trilby, mely különös hangulatával képes bebarangolni a földkereket és mindenütt, a hol megjelenik, fölizgatni a publikumot, hogy egy pillanatra ráfordítsák figyelmöket. Tehát, hogy úgy mondjam, Cyrano meg jelenése Amerikában nem más, mint egy uj, különös illatszer, mely Rostand nevével van láttamozva. Ha kérlelhetetlen kritikát akar valaki gyakorolni a yankee-föld színpada fölött, azt pár szóban Is kifejezheti, ha csak anynyit mond: “Ibsen bukása Amerika földjén bizonyos.” Ez rettenetesen hangzik; szomorú, lesújtó Ítéletként; de ha tekintetbe vesszük a szeszélyes éghajlatot, melynek hőfoka képes egy nap alatt 60 fok F (az amerikaiak is angol mintára csak Farenheit-hőmérőt használnak) változni és igy az idegeket feszült állapotban tartva, izgatni; meggondolva még azt, hogy ők a drámai Írásnak és a szinmü megértésének csak kezdetén vannak: talán enyhíteni fogják a hirtelen kimondott Ítéletet. Egy lépéssel még tovább megyek, hogy kissé megvédjem a yankeeket az erős birálattól. Legvégül ugyanis tekintetbe veszem reális életüket. Egész nap a legprózaibb élet, — az üzlet-élet az, — mely agyvelejüket izgatja s ha igy kimerül az agy azon része, miként lesz képes ugyanazon agyideg a reális életből vett, megrázó drámát élvezni, méltányolni. Európában több még a romantika az életben; ott élvezik Ibsent; de itt Amerikában más kell, valami, ami édes fűszerként egy kis romantikát kever a sivár üzleti életbe. (Ez magyaráza jólelkü yankee elmenekül a ködös levegőjű drámák hatásától. Azok a darabok,-melyek a honi termelésből kerülnek ki, két csoportba sorozhatok: olyanokra, melyeket regény után Írtak át színpadra, vagy melyek egyenest, a színpad számára készültek. A jobbak, — már szövegük komolyságánál fogva, — a regényből készültek a “Little Minister” és az angol regényből eredt “The Christian”. Ezek a legünnepeltebbek, mert hisz ezeket a közönség már könyvalakban ismeri s igy könnyebben tudja követni a dráma fejlődését a deszkákon. Érdekes, hogy mily előszeretetük van hz igy regény után megelevenített történetek iránt, melyek azonban legtöbbször i n k'á t> b csak képek, mint lüktető drámák. De az a gondolat a jingóknak, hogy minden felkapott regényt átgyurjanak színdarabbá, arra emlékeztet engem, mintha ők most volnának a dráma Írás terén abban a korszakban, melyben a szobrászat volt akkor, midőn még úgy vésték ki kőből a szobrokat, hogy a háttér megmaradt; azt elszakítani a szobortól még a kezdő művészek nem merték. Ezeknél az amerikai drámáknál is, ebben a kezdetleges iskolában, a háttér még ott szerepel, a regény könyvalakjában, az még bizonyos fedezetet nyújt ezeknek a “járni tanuló” drámáknak. Utoljára hagytam az eredeti és önállóan színpadra szánt müveket, melyek sem im- I ortáltak, sem regényből kivágottak, hanem szerzőjük egyenest oda szánta őket a yankee-szinpadra. Mielőtt egy ilyen drámát eljátszatnék az olvasó előtt, ismét fölidézem az emlékezetbe ezt .a szeszélyes éghajlatot, mely képes a fagypontról nyári meleggé felszökni pár óra alatt, a szerint, a mint Grönland felől vagy a trópusoktól jön meg az éledező szél. (Folytatjuk.) Az emberek durva, köznapi gondolkozása sohasem birta el a nemest és a szépet, ellenben a butaságokhoz és rut dolgokhoz, a rosszaságokhoz évszázadokon, évezredeken át ragaszkodott. Scherr János. GYERMEKSZOBROK: Itt is, de különösen Európában kifejlődött gyermekszobrászat van. A szobrászművészet e fajtája sok értékes és nagyon kedves alkotásokat tartalmaz. Képünkön 3 kedves gyermek-szobrot mutatunk be olvasóinknak. Az első (felső bal) egy kis CUPIDO a békákkal, a francia HERVÉ alkotása. A második (felső job) BERNER fürdő leánykája, a 3-ik (alul) BRAHMSTAEDT gyermek-kutja. za legjobban Jókai sikerét Amerikában.) Ha az amerikai jelen viszonyai között Ibsent vagy Sudermant akarná megérteni, úgy járna, mint a ki a magasabb bölcsészeibe szeretne betekifitést nyerni s azért annak tanulását Nitsche könyvével kezdené meg. Bizony az illető megszöknék a “philosophiától” csak úgy, mint a hogy az — 5 —
