Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-11-05 / 42. szám

A művészet, irodalom és tudomány nagyjai CHOPIN. A 19. század második fele a művészetben az individualizmus korszaka volt. Olyan korszak, amelyben a közönség mindinkább a miivész egyéniségére lett kiváncsi s az Írás, a muzsika, a kép, a szobor mögött egy valakit, egy individiumot kezdett keresni. Egy egyénisóget, aki sajátosan lát, érez, gondolkozik és egyénien fejezi ki a látásait, az érzéseit, a gondolatait, tehát úgy, ahogy más senki. Ugyanekkor észrevesszük, hogy az európai zeneszerzők mu­zsikájában megjelenik a fajiság. Nem valami mond­vacsinált, kimondott elv volt ez. A , klasszikusok: Mozart, Haydn, Beethoven is vegyítettek faji elemeket a zenéjükbe. Különösen a keleti népek muzsikájának motivumavial, dallamaival fűszerezték szívesen a saját ötleteiket. Mozart török indulót irt, Schubert ma­gyart. De ezek csak aféle zenei szakácskodások vol­tak, hiányzott bennök az őszinteség, a belső szük­ségből fakadó egyenes ki­fejezés meggyőző ereje. Mi a muzsikában az igazi fajiság? Mikor elmondom, hogy ki vagyok — föltéve, hogy el tudom mondani — nem akadályozhatom meg, hogy ki ne olvassák az Írásomból, vagy ki ne hall­ják a muzsikámból, hogy az agyvelöm germán, vagy szláv, ivagy mongol agyve­­lő-e. Mihelyst egyenesen törekszem reá, hogy a faji mivoltomat eláruljam, a művészetem fajisága őszin­­tétlenné, csinálttá válik. Chopin az elsők közé tartozik, aki egyben egyéni és faji muzsikát irt Egy­szer kell csak hallani az ő melankóliától átkönnye­­sedett édes melódiáit, ezt az ideggyönge, nőies dalolást és megtudjuk, hogy ki volt ez az ember. Egy sáppadtarcu, haláláig szerelmes, öseredeti, de gyön­géd zene kedély, a szétzüllött Lengyelország fia. Annyira érzékeny, finom lélek, hogy művészetében mindenkor csak őszinte és igaz tud lenni. Nincs egy meló-diája, ami ne ha­sonlítana reá. A legvidámabban szökellő, tomboló Scherzoiban is ott találjuk a melankóliának bágyadt violaszinü felhőjét. Nem hasonlít ő egy zeneszerzőhöz sem, akik előtte éltek. 52 mazurkája, 13 keringője, 12 Polonézze táncformákban épül. Chopin egész életéről beszámolnak a zenedarabjai. Elpusz­tult hazájának fényes gazdagságára, dicsőségére Polonézeiben emlékezik vissza_ Szerelmeit, nagy vágyait, csalódásait és boldog­ságát Mazurkáiban mondja el. Gyermekkora óta súlyos tüdőbe­tegségben szenvedett, halálfélelmét, élet-vágyát gyászindulójá­ban találjuk meg. Tüneményes művészi pályájáról, sikereiről a — 11 Fantáziái, a Zongoraversenyei beszélnek. Müvei — kevés kivétel­lel — zongorára vannak írva. Chopin, a modern zongorastilus megalkotója, uj hanghatásokat fedez föl a zongorán, reájön arra, hogy mi mindenre képes ez a hangszer. Persze Chopin elsőrangú művésze volt a zongorának. Már gyermekkorában föltűnt nagy tehetsége. Korán külföldre került, bejárta Európa nagyobb vá­rosait és hangversenyeket rendezett. A lengyel forradalom után nem ment -haza többé. Párisban élt. Művészete megszerezte szá­mára a szellemi és születési arisztokrácia társaságát. Liszt Fe­renchez szoros barátság fűzte. Egy márki feleségével, George Sand írónővel volt tiz esztendős szerelmi viszonya. A nagymü­veltségü, geniális asszony szenvedélyes szerelemmel ragaszkodott a sápadt, len­gyel poétához. Mikor Cho­pint betegsége ágyba dön­tötte, önfeláldozóan ápolta őt. Kétségtelen, hogy ez a testet-lelket emésztő szere­lem siettette Chopin halá­lát. George Sand szeszélye, hűtlensége miatt meg kel­lett történni a szakitásnák. Ezt Chopin alig két évivel élte túl. Az említett munkáin kí­vül különösen nevezetesek a Nocturnéi, a Preludjei, az Etu-dejei és a Bölcsődala. A világ összes zongoramű­vészeinek és zongorásainak mindennapi kenyere ezek a müvek. Chopin, mint a legtisz­tább zenei lira képviselője, szinte egyedül áll a zene­­irodalomban. Talán a köl­tők közül Lennau és Leo­pardi hasonlítanak reá leg­inkább a kifejezés mélysé­gében, a szenvedély bete­ges finomságaiban, beteg testük és idegrendszerük világfájdalmas, törékeny érzéseiben. Csak negyven évet élt, de kilencven munkájával a Muzsika legnagyobbjai kö­zött foglal helyet. Csáth Géza. ÉRTESÍTÉS. Raktárunkat nagymennyiségű uj, magyar, né­met, tót és cseh fonográf lemezekkel bővítettük ki. Meghívjuk Önt e lemezek meghallgatására. W. F. Frederick Piano Co. 635 Smithfield St., PITTSBURGH, PA. Kihajtom a szilaj csikóm ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom