Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-05 / 42. szám
Vörös és fekete}^ 3 Irta: EUGENE V. DEBS Indiana állam 5-ik kerületének szocialista képviselőjelöltje. A jelenlegi választási évadnak két zászlója van. Az egyik a szocialisták vörös zászlója, a másik a kapitalisták fekete jelvénye. A vörös zászló az éle-Eugene V. Debs tét, a fekete a halált, a pusztulást jelképezi. A polgári pártok, nevezzék bár republikánus, avagy demokrata pártnak, a fekete zászlót választották jelvényükül, mert a militaristák karjaiba akar^ ják hajtani ezt az országot. Hogy mit jelent a militarizmus, arra Európa halálmezői adják meg a feleletet. A kapitalizmus csak a halált, a pusztulást Ígéri. A republikánus és a demokrata pártok a kapitalista osztály akaratának végrehajtói. A vörös zászlónak gyors előretörése örömmel tölt el bennünket s a jövőbe vetett reményeinket megerősíti. A vörös zászló nyomában uj, pezsgő élet fakad, mert a szocializmus gyökeret vert magának Amerika munkásnépének tömegeiben. Viriadat előtt állunk! Melyik zászlót követed? Választottál már? Avagy szégyenled bevallani, hogy republikánus illetőleg demokrata szavazó létedre nem ismered pártodnak platformját? Tudom, csak azért szavazol a polgári pártok jelöltjeire, mert nem tudod, hogy mit képviselnek. Ha elolvasnád gondosan a platformjaikat, ha utána néznél annak, hogy mit csinálnak ezek a jelöltek akkor, midőn hivatalban ülnek, bizonyára megundorodnál tőlük. Két ut áll előtted. Az egyik a saját sorsod javításához, osztályod felszabadítására vezet, a másik ahhoz a kohóhoz, ahol rabláncokat készítenek önmagad és gyermekeid részére. Az elsőn a vörösek csapata halad, a másikon a fekete zászlót viszik. Melyikhöz csatlakozol? Választanod kell! M. R. GAYLORD szocialista congressman jelölt Milwaukeeban. A két év előtti választásoknál csak néhány szavazattal tudták legyőzni. Megválasztását biztosra veszik. William Kariin. Kariin elvtárs a new yorki 8-ik Assembly kerület szocialista képviselőjelöltje. Ismert és kedvelt szónok s a Szocialista Pártnak 18 éve tagja. 1898- tól kezdve, amikor alig 17 éves fiatal diák volt csak, már magáévá tette a szocialista eszmét és azóta megszakítás nélkül híven harcol táborunkban. Kariin 1914-ben már jelölve volt a 8-ik Assembly kerületben.' Foglalkozására nézve ügyvéd és az ügyvédi kamarának 5 év óta tagja. Elismert jogász, aki tehetségével nagy sikereket érhetne el, de nem töri magát a polgári társadalom elismeréséért. Munkásvédő, a munkásság ügyét-baját képviseli az osztálybiróság előtt s a new yorki mozgalom majdnem minden szerve igényibe veszi Kariin elvtárs jogi tudását. Tehetséges és jó szónok s minden mozgalmi ténykedésben szívesen vesz részt. A magyar mozgalom sajtójának, az “Előré”-nek jogtanácsosa s bár angol anyanyelvű, híven és szocialista módon karolja föl és intézi az ‘‘Előre” jogügyeit. Megválasztása esetén kitűnő harcost nyerne benne a szocialista mozgalom az állami törvényhozásban. A BÁNYÁSZOK IPARI BETEGSÉGEI. (Folytatás az Síik oldalról.) egy cseppet sem irigylésre méltó. Különösen nem, ha még azt is tekintetbe vesszük, hogy a bányaterületek mindinkább a nagy trustok kontrolja alá kerülnek és igy a verseny megszüntetésével a béreket is leszorítják, mint ahogyan a közelmúltban a pennsylvaniai antracit bányászokkal tették. A trust a béreket leszorítja, a megélhetés azonban folyton drágább lesz úgy, hogy végre is a munkások olyan viszonyok közé kerülnek, mint a minnesotai bányászok, akiknek a mostanában ismertetett kizsákmányolását szinte el sem akartuk hinni. Ha mindezeket tekintetbe vesszük, akkor valóban igazat kell adnunk a Western Federation of Miners bányász-szervezet Ernest Mills nevű titkárának, aki a bányászok ügyében irt egyik levelében azt állítja, hogy a bányászat, ha soha egyetlen bányaszerencsétlenség sem történne, még akkor is a legveszedelmesebb iparágak egyike lenne. A munka nagy tisztesség és nemesség, a munka a legbecsesebb földi javunk, a munka maga az öröm, az egészség, az erő, a munka a lelke ennek a világnak, amely mag is mindig munkálkodik és teremti a jövőt. Emile Zola. * Ha az ember olyannak látja az életet, mint a milyen valóban, akkor nem tehet az ember okosabbat, minthogy hálás, hogy a halál valaha mégis eljön_ Ifj. Dumas Sándor — 8 —