Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-11-05 / 42. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAKAMERIKÁBAN Egy évre.............$1.00 Fél évre............. 60c. Negyed évre . . . 35c. MAGYARORSZÁG s a többi külföldi országokba Egy évre.................$2.00 Fél évre.................$1.20 Negyed évre . . . 75c. Előfizetések és hirdetések erre a címre küldendők: “ELŐRE képes folyóirat“ 5 E. 3rd St. New York Telefon: Orchard 8390. Előre Hungarian Illustrated Weekly Magazine Fublished Weekly by the Hungarian Federation of the S. P. c‘iS3»-441 5 East 3rd Street, New York, N. Y. Joseph L. Sugar, Treas. Zádor Szabados, Editor-in-chief Ladislaus Eber, Managing Editor Entered as second class matter January 24, 1916 at the post office at New York, N.Y. under the act of March 3rd, 1879 SUBSCRIPTION PATES: IN AMERICA For 1 year .... $1.00 For half year . . 60c. For 3 Months . . 35c. HUNGARY and other foreign countries For 1 year .... $2.00 For half year . . $1.20 For 3 Months . . 75c. Editorial and Bus. Office address all communications ELŐRE Hungarian Illustr. Weekly Magazine 5 E. 3rd St. New York Telephone: Orchard 8390. Vol. L No. 42. New York, Vasárnap, November 5, 1916. I. Évf. 42. szám Hétről-hétre “AZ OROSZ SZENT ÖRDÖG.” Ezt a díszes és sokatmondó címet hirdette a new yorki “Metropolitan Magaziné”, ez a radikálisnak mondott nagykapitalista folyóirat heteken át s , telekürtölte vele egész Amerikát, hogy micsoda borzalmasan nagyszerű leleplezéseket fog közölni a “Metropolitan” ezalatt a cim. alatt. Szó volt ebben a reklámban arról, hogy a romlott orosz cári udvar titkait fogja nyilvánosságra hozni egy beavatott egyén s amely közleményekből az amerikai ^nép megtudja, hogy milyen is az orosz udvari élet és az orosz magas politika. Most aztán hirtelen vége szakadt a reklámnak is és az ígérgetésnek is és a “Metropolitan” sunyin elhallgatott a szenzációval. Hanem e helyett a szenzáció helyett kipattant egy másik, amely élénk világot vet arra a ledér játékra és üzletre, amit az amerikai úgynevezett “radikális” polgári sajtó űz a háború alatt — Wall Stre.et rendeletére. Kitűnt ugyanis az, hogy “Az orosz szent ördög” nem más, mint Rasputin, a fekete barát, Nikoláj csoda-szerzetese, aki az egész cári udvart és az orosz “magas politikát” irányit ja. Erről az állítólag bolond, de valóban ravasz paraszt-barátról akarta lerántani a leplet a másik kikopott cári kegyenc: Illiodor-barát, aki a “ Metropolitan nak a cikkeit irta volna, ha a “Metropolitan”-t idejében Wall Street le nem inti. Leintette pedig a “radikális” Metropolitan cikkeit Wall Street azért, mert az ántánt óriási hadiérdekeltsége, hitele és Oroszország hitele elsősorban nagyon szenvedett volna. És hogy ne szenvedjen, nem szabad, leleplezni semmit, még azt sem, amit Vérszopó Illiodor barát, Rasputinról, az orosz szent ördögről akart elmondani. Pedig, de érdekes lett volna tudni, hogy milyen őrületességek és aljasságok folynak a nagy orosz társadalom intéző köreiben. Amerika népe legalább élesen láthatta volna, mi mozgatja tulajdonképpen a nagy háborút. De igy is lát valamit. Azt, hogy az amerikai polgári sajtó, mint amilyen a “Metropolitan” is és azok, akik eme sajtó mögött állanak, kinek vagy kiknek az érdekét képviselik. Elégséges, ha egy jelentős főszemélyt említünk, aki a “Metropolitan Magazine” egyik szerkesztője: Roosevelt, a nagy Teddy, Mr. Hughes főkortese. Wall Street most nagyszerű helyzetben van; zsebében van két politikai pártnak a lelke: a republikánusoké Roosevelt révén Hughes-aL együtt é.s a demokratáké Wilson ur révén. Mindkét polgári, kapitalista párt Wall streettől kapja a kampany-pénzeket és Hughes is és Wilson is Wall streettel akarja szolgáltatni ennek az országnak az “érdekét”. Éhez a szolgálathoz hozzátartozik Wilson részéről az Angliával való szerelmeskedés és Hughes részéről Roosevelt utján az Orosz cárizmussal való benső baráts ág. Amerikának ez jó —■ mondják a kapitalisták élnökjelöltjei. Nekünk ez a legjobb — mondja a nagyhatalmú Wall Street. És ehez a cudar játékhoz statisztának odacsőditik Amerika választópolgárságát és azt mondják nekik: — Döntsetek ti, hogy ki intézze a sorsotokat! Ezt a sorsot pedig Wall street máé eldöntötte s ha volna Amerika népében józan jövőbelátás: az orosz szent ördög poklába küldené az egész politikai csalób'andát és mint egy ember állana a Szocialista Párt zászlója alá. Ekkor vége szakadna a háborúnak is, de ütne az amerikai “szent ördögöknek” is a végórája. ÉRVELÉS HELYETT KOMÉDIA folyik most országszerte a választási kampány alatt a polgári, kapitalista pártok részéről. Ha a nagy New York bármelyik részében egy pillanatra valahol megállunk, jobról is, balról is ott látjuk az utcasarkon a komédiások bohóc-csoportját, amint recsegő kürtszó vagy puffogó dobszó mellett szónokolnak a tömeg előtt. Óriási reklám-táblák, villamos figurák, mozifilmek, plakátok és ehez hasonlók illusztrálják a polgári politikai vigécek választási tevékenységét. Sehol egy komoly szó, egy nyomós érv, egy hasznos tanítás nem hangzik el a kapitalisták jelöltjeinek ajkáról. Beszélnek, szavalnak, gesztikulálnak ugyan eleget, de az első kutató, komoly kérdésre megtorpannak és vagy nem felelnek semmit, vagy pedig mondanak valamit, ami semmit sem jelent. Érvek helyett komédia járja, mint a rohadt Rómában a császárok alatt, amikor az éhes népnek cirkuszt adtak kenyér helyett. Amerika kapitalistáinak vigécei azt hiszik, hogy a “common people”, az alantas, a közönséges néptömeg, aminek ők a munkások millióit nézik, ellbódul és beveszi azt a csepiirágást, azt a maszlagot, amit ők az utcasarkon, a polgári sajtó pedig a munkások, a nép otthonában a tömeg fejébe szeretne gyömöszölni. És bizonyos mértékben ez sikerül is nekik, mert sok százezren, még munkások is, a tingli-tangli után mennek és a kezükbe adott polgári joggal élve, azt ellenségeik, a tőkések javára érvényesítik. REKLÁM NÉLKÜL, HARCI RIADÓ MELLETT ugyancsak az utcasarkokon hallhatják a munkások jelöltjeit komoly, súlyos érvekkel, éles, elszánt küzdelemre készen — beszélni, akik azt a tanítást terjesztik, amelyre a komédiások szava elfúl. És csak a tömegtől függ, hogy merre menjen, hová húzzon. A bohóc: szemfényvesztéssel, a komoly munkás pedig: az igazság szavával hívja fel acsatlakozásra. Bár megszokott dolog Amerikában a reklám, a munkásság szószólói csak az igazság, a harc jelvényével járulnak a tizezrek, a milliók elé, mert tudják, hogy a nagy lárma, a szines bohóckodás csak a hazugság eltakarására való. Munkások! Csatlakozzatok saját jelöltjeitek, a Szocialista Párt zászlóvivőihez.
