Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-10-29 / 41. szám

MAGYAR OPERETTE AMERIKÁBAN mk ÁR R.ÉGEBBEN megfigyel­hette az Amerikában élő magyarság azt a jelenséget, hogy itt-ott amerikai szín­padokon magyar szerző da­rabja arat sikert. Élénk em­lékezetében él még sokak­nak az a siker, amelyet a “Vig özvegy”, az “Ördög” a “Tájfun” és más magyarból átdolgozott dara­bok arattak annak idején amerikai színpadokon. Tény az, hogy kevés ko­moly szinmü került előadásra, de an­nál több vígjáték, operétte. A legtöbb magyar szerző csak a könnyed, látvá­nyos darabjaival kísérletezett s ezek — a jelek után ítél­ve — sikert is arat­tak. Áll ez különö­sen az operettekre, melyekben az ame­rikai színházak igen gyakran a ma­gyar darabhoz ma­gyar színésznőt is alkalmaznak. Több tehetséges magyar operettszinésznő működik a new yorki színpadokon elég szép sikereket aratva. Különösen kedveltek a Lehár­­darabok amelyek­ből több is került előadásra. Az idegesnek, nyugtalannak, né­mileg erőszakos tréfákra hajló és az életet nagyon szerető jenkinek a 'könnyfakasztó drá­mák, a szenvedé­lyes szavalatokkal telt tragédiák, ami­kor a hős vagy a hősnő egy félórai tépelődés, szavalás és hatásvadászat után hal meg a szín­padon — nem kellenek. Ellenben tréfás operettek, látványos, úgynevezett kiál­­litásos darabok, amelyekben a szép külső, a jó hang, szép tánc, káprázatos fény és a groteszk komikum érvénye­sül, Amerikában nagyon népszerűek. Ha az amerikai szórakozni akar, akkor nevet, hahotázik, mert azt tartja, hogy egy kellemesen lekacagott este, feiér egy jó biznisszel. Ez magyarázza meg azt. hogy Amerikában annvi varieté, orfeum, mulatóhely, színház tud fel­virágozni, mert az amerikai publikum nagy része, amikor szórakozik, nem nézi a pénzt; de meg is követeli, hogy látványos, fényes, káprázatos előadást lásson, noha az irodalmi értéket aligha birálja. Innen van az, hogy a kiállitá­­sos, vig operettek óriási népszerűségre tesznek szert Észak Amerikában, ahol a vállalkozók, színházigazgatók renge­teg vagyont fektetnek az operettekbe, fejedelmi összegeket fektetnek, nem­csak a díszletekbe, ruhákba, hanem olyan fizetéseket juttatnak a szereplő színésznőknek és színészeknek, aminők csak itt, a dollárok hazájában szokáso-PETRÁSS SÁRI (balról) a ‘‘Miss Springtime” cimü Kálmán Imre szerzeménye. sak. Az, hogy mibe kerül egy operett “amerikai’ kiállítása, egyáltalán nem játszik szerepet. Erre van elég pénz, befektetnek az igazgatók százezreket, ha kell: egy-két milliót, mert néhány hét alatt a szórakozásaiban bőkezű jenki tízszeresen megfizet érte. Jellem­ző azonlban, ‘hogy az operettek rendsze­rint New Yorkban kerülnek előadásra s innen járják be diadalmasan az egész Uniót. Á szinizgagatók, mihelyt észre­veszik, hogy valamelyik operettnek nagy sikere van, fióktársulatokat szer­veznek, felszerelik, ellátják s ezek a fióktársulatok végiglátogatják az egész Uniót. A közönség, ha a darab meg­nyeri tetszését, megnézi 'akár tízszer is. A magyar zeneszerzők, de különösen az operett-zeneszerzők hálás közönség­re találnak az amerikai publikumban. Lehár Ferenc, Verő György, Kálmán Imre, Jacoby Viktor szerzeményeit a színházak örömest adják. A legutóbbi műsoron levő operett, a “Miss Spring­time”, amelyet a Broadway és 42-ik utca sarkán devő New Amsterdam színházban játszanak: Kálmán Imre szerzeménye; máris van egy különle­ges érdekessége s ez az, hogy a fősze­repet benne Petráss Sári, a budapesti Király-szinház volt primadonnája ját­­sza; a mai képünk a darab legsikerül­tebb jelenetét ábrá­zolja, amelyben a balról levő női alak Petráss Sári. Még a díszleteket is ma­gyar festő készítet­te: Urbán József. Az európai szín­padokon kockáza­tos vállalat volna, ha valamelyik szin igazgató százezre­ket vagy még töb­bet is fektetne bele egyetlen egy ope­rett kiállításába, el­lenben az amerikai tudja, hogy a be­fektetése biztos, mert itt a spekulá­ció nemcsak az üz­letet, hanem a mu­­latozási kedvet, a szórakozást is irá­­operettben, amely nyitja. A magyar ope­retteknek Ameriká­­kában elért sikereit leginkább a szín­igazgatók bőkezűsége és néhány tem­­paramentumos primadonna fellépése ibiztositotta. így Kálmán Imre ezen daraJbját Petráss Sári viszi hóditó útra s — ugylátszik — teljes sikerrel. Egyébként az amerikai polgári na­pilapok is a legnagyobb elismeréssel vannak, úgy a darab szövege iránt, mint maga Petráss Sári első amerikai szereplése iránt. A zeneszerzőt külön kiemelték elismeréssel. Nagy reményt fűznek ahhoz, hogy a “Miss Spring­time” állandóan műsoron marad. — 8 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom