Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-10-29 / 41. szám
MAGYAR OPERETTE AMERIKÁBAN mk ÁR R.ÉGEBBEN megfigyelhette az Amerikában élő magyarság azt a jelenséget, hogy itt-ott amerikai színpadokon magyar szerző darabja arat sikert. Élénk emlékezetében él még sokaknak az a siker, amelyet a “Vig özvegy”, az “Ördög” a “Tájfun” és más magyarból átdolgozott darabok arattak annak idején amerikai színpadokon. Tény az, hogy kevés komoly szinmü került előadásra, de annál több vígjáték, operétte. A legtöbb magyar szerző csak a könnyed, látványos darabjaival kísérletezett s ezek — a jelek után ítélve — sikert is arattak. Áll ez különösen az operettekre, melyekben az amerikai színházak igen gyakran a magyar darabhoz magyar színésznőt is alkalmaznak. Több tehetséges magyar operettszinésznő működik a new yorki színpadokon elég szép sikereket aratva. Különösen kedveltek a Lehárdarabok amelyekből több is került előadásra. Az idegesnek, nyugtalannak, némileg erőszakos tréfákra hajló és az életet nagyon szerető jenkinek a 'könnyfakasztó drámák, a szenvedélyes szavalatokkal telt tragédiák, amikor a hős vagy a hősnő egy félórai tépelődés, szavalás és hatásvadászat után hal meg a színpadon — nem kellenek. Ellenben tréfás operettek, látványos, úgynevezett kiállitásos darabok, amelyekben a szép külső, a jó hang, szép tánc, káprázatos fény és a groteszk komikum érvényesül, Amerikában nagyon népszerűek. Ha az amerikai szórakozni akar, akkor nevet, hahotázik, mert azt tartja, hogy egy kellemesen lekacagott este, feiér egy jó biznisszel. Ez magyarázza meg azt. hogy Amerikában annvi varieté, orfeum, mulatóhely, színház tud felvirágozni, mert az amerikai publikum nagy része, amikor szórakozik, nem nézi a pénzt; de meg is követeli, hogy látványos, fényes, káprázatos előadást lásson, noha az irodalmi értéket aligha birálja. Innen van az, hogy a kiállitásos, vig operettek óriási népszerűségre tesznek szert Észak Amerikában, ahol a vállalkozók, színházigazgatók rengeteg vagyont fektetnek az operettekbe, fejedelmi összegeket fektetnek, nemcsak a díszletekbe, ruhákba, hanem olyan fizetéseket juttatnak a szereplő színésznőknek és színészeknek, aminők csak itt, a dollárok hazájában szokáso-PETRÁSS SÁRI (balról) a ‘‘Miss Springtime” cimü Kálmán Imre szerzeménye. sak. Az, hogy mibe kerül egy operett “amerikai’ kiállítása, egyáltalán nem játszik szerepet. Erre van elég pénz, befektetnek az igazgatók százezreket, ha kell: egy-két milliót, mert néhány hét alatt a szórakozásaiban bőkezű jenki tízszeresen megfizet érte. Jellemző azonlban, ‘hogy az operettek rendszerint New Yorkban kerülnek előadásra s innen járják be diadalmasan az egész Uniót. Á szinizgagatók, mihelyt észreveszik, hogy valamelyik operettnek nagy sikere van, fióktársulatokat szerveznek, felszerelik, ellátják s ezek a fióktársulatok végiglátogatják az egész Uniót. A közönség, ha a darab megnyeri tetszését, megnézi 'akár tízszer is. A magyar zeneszerzők, de különösen az operett-zeneszerzők hálás közönségre találnak az amerikai publikumban. Lehár Ferenc, Verő György, Kálmán Imre, Jacoby Viktor szerzeményeit a színházak örömest adják. A legutóbbi műsoron levő operett, a “Miss Springtime”, amelyet a Broadway és 42-ik utca sarkán devő New Amsterdam színházban játszanak: Kálmán Imre szerzeménye; máris van egy különleges érdekessége s ez az, hogy a főszerepet benne Petráss Sári, a budapesti Király-szinház volt primadonnája játsza; a mai képünk a darab legsikerültebb jelenetét ábrázolja, amelyben a balról levő női alak Petráss Sári. Még a díszleteket is magyar festő készítette: Urbán József. Az európai színpadokon kockázatos vállalat volna, ha valamelyik szin igazgató százezreket vagy még többet is fektetne bele egyetlen egy operett kiállításába, ellenben az amerikai tudja, hogy a befektetése biztos, mert itt a spekuláció nemcsak az üzletet, hanem a mulatozási kedvet, a szórakozást is iráoperettben, amely nyitja. A magyar operetteknek Amerikákában elért sikereit leginkább a színigazgatók bőkezűsége és néhány temparamentumos primadonna fellépése ibiztositotta. így Kálmán Imre ezen daraJbját Petráss Sári viszi hóditó útra s — ugylátszik — teljes sikerrel. Egyébként az amerikai polgári napilapok is a legnagyobb elismeréssel vannak, úgy a darab szövege iránt, mint maga Petráss Sári első amerikai szereplése iránt. A zeneszerzőt külön kiemelték elismeréssel. Nagy reményt fűznek ahhoz, hogy a “Miss Springtime” állandóan műsoron marad. — 8 —