Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-09-03 / 33. szám
A tudományos mozi. S ZEMLÉLHETŐVÉ 'tenni, hogyan pukkan szét a golyóval átlőtt szappanbuborék, miként falja föl a vérünkben a vértestecskéket a bacillus, milyen gyorsan röppen a szitakötő ivagy a darázs, — már erre is képes a mozi. A legcsodálatosabb a tudományos mozi-sikerek körül talán az amely szabad szemmel láthatatlan parányi bacillusok pusztító munkáját mutatja be. A baktériummal beoltott egér vércsöpjében végbemenő folyamat is látható a filmen, amely baktérium az afrikai álomkor okozójának közeli rokona. Megfigyelhető a háromágú fehér baktérium, világosan kivehető, miként öleli magához és nyeli el a spirocheta-fajtáj.u baktérium a vértestecskéket. Ezeknél a fölvételeknél a nagyitás, a mikroszkóp segítsége az érdekes. A képen fél- és harmadcentiméter széles baktériumok a valóságban a milliméter ezredrészének 20—ioo-szorosát teszik. A iRöntgen-’dugarak segedelmével készült kép, amelyen a lélegzés folyamata látszik, szív-, tüdő- és bordaviszgálatoknál, az orvosnövendékek ez irányban való oktatatásánál újabban nagyon sok hasznát veszik az ilyen Röngten-filmeknek. De nemcsak az élettan és az orvostudomány, hanem a fizika is hasznát veszi a mozinak. A szappanbuborék szétpattanását is látni. A filmdarabon megfigyelhetni, amint épen hozzáér a golyó a buborékhoz, aztán belehatol, átüti, de a buborék csak akkor kezd pusztulni, amikor a golyó már áthatolt rajta. Lassankint összehuzóidik s a végén már olyan, mint valami kapálózó, nyálas féreg. Ebben a fölvételben az a gyorsaság érdekes, amivel a másodperc tizedrészei alatt történt eseményeket a gép külön képekre tudta fölbontani. Ma már különben egy erre a célra föltalált készülékkel iannyira meg tudják :gyorsitani a fölvételeket, hogy percenkint 64 ezer fölvételt is csináltak már s igy a végtelen kis időben történő eseményt a vásznon akármennyi ideig: órákig is elnyújthatják. Van azonban olyan mozifölvétel is, mely a napok, betek alatt végbemenő eseményeket (bimbó kifejlődése, fölpattanása, a virág teljes kinyílása vagy a lepke kibúvása a gubóból stb.) pár perc alatt pörget le a vásznon. Ezeknek a természetrajz látja nagy hasznát. Ugyancsak a természetrajz tudományának céljaira úgy is tökéletesítették már a mozit, hogy az apróbb állatkák mozgását, röptét gyorsaság dolgában- s a mozdulatok mikéntjét illetőleg alaposan meg lehessen általa figyelni. A Buli-féle készülék a fölvételek rohamosságát szolgálja s főként rovarok röptének megfigyelésére való.. Az ilyen tudományas és komoly mozifölvételek nagyon előmozdítják a természettudományok terjedését. A tömegkultúra ügyét szolgálná aki a tudományos film érdekességeit népszerűsítené. Ehhez azonban finomabb érzék kellene a tudományok iránt alapjában minden külső látszat-közönyösség ellenére is érdeklődő tömegek igényeivel szemben, mint amenynyi tapasztalható. A mozitulajdonosok ész nélkül kapnak ,a “szenzációs” filmeken, mert azt hiszik: csak 'rémdráma és vadhumor kell közönségüknek. Pedig nemcsak az kell. A tudományosság nem olyan érdektelen a tömegek előtt, mint általában tartják azok, akik nem ismerik az átlag-közönséget. A tudományos mozi üzletnek sem lenne rossz, csak akadna hozzáértő mozis, aki merjeH erre az üzletre vállalkozni. Könnyező növények. V ANNAK növények, amelyek könnyeznek, mint az ember, ha bánata van. A növények könnyezését persze nem az okozza, hogy valami bántja őket, náluk nincs közük az érzéseknek a sírásához (ha ugyan a növény egyáltalán “érez” a szó állati értelmében). Sokkal kevésbé költői hasonatot is használhatnánk erre a jelenségre. Azt is mondhatnánk ázzad, verejtékezik némely növény. Ez a hasonlat találóbb is lenne. A növények “könnyezése” ugyanis teljesen ugyanaz a jelenség, mint az állatoknál a verejtékezés: a pórusokon cseppekben távolodik el a test fölösleges vízmennyiségének a testfelülethez közel került része. Az izzadó növényeknek is vannak pórusszerü likacsaik a levél-felületen s minthogy ezek a likacsok elég nagyok ahhoz, hogy a növényben keringő vízmennyiség fölöslege egész csöppek. alakjában kerülhessen a felületre, beáll a guttatio-nak, cseppesülésnek nevezett jelenség. A legtöbb növénynél apróbbak a likacsok s a viz igen apró, legtöbbször láthatatlan csöppecskében távozik. A látható legnagyobb verejtékcsöppek csak kevés növénynél jelentkeznek. Az alchemilla vulgaris (mezei virág) nebántsvirág (impatiens nolimetangere) izzadó növény, a földieper (fragaria obsca). A kukoricának a selyme szokott izzadni. Tropikos erdőkben nagyobb növények, fák is sirnak. Legismertebb köztük a perui “siró-fa” (caesalpinia pluviosa), amely valóságos esőt zuhogtat néha váratlanul az alatta pihenő nyakába és erről “eső-fa”-nak is' nevezik. A siró-fához persze sokféle legendát fűzött a délamerikai félvér-spanyolok fantáziája. Természetes: az a jelenség, amelyet a természettudós könnyen megmagyaráz, a természettudományban járatlan e-mbéf' szemében csoda, természettfölötti jelenség, amit csak fantasztikus sokszor szép mesékkel lehet megmagyarázni, A greenwich-i (Anglia) világhírű csillagvizsgáló intézet. A kupolás épületben van a világ legjobb teleszkópja, amellyel örökösen figyelik az égboltozatot. A greenwichi csillagdán átvonuló délkörtől számítják a hosszúsági köröket s a csillagászati, geológiai tudományban ez az obszervatórium fontos szerepet tölt be.
