Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-08-27 / 32. szám
A villamosság és az orvos. A mint a tizennyolcadik század kezdetén az első villamos gépek feltűntek, a kísérletezők hamar észrevették, hogy a villamos lökés az emberi testre befolyással van. Eleinte következményeit az a kevés kísérletező, a kinek módjában állott ilyen gépeket kipróbálni, túlzott kifejezésekkel irta le. így egy hires hollandus tanár azt állítatta, ihogy nem próbálná meg még egyszer a francia királyi koronáért sem, a mig egy másik önfeláldozó kísérletező kijelentette, hogy kész még egyszer magára zúdítani a veszedelmet és meghalni a tudomány haladásának érdekében. Egy másik kísérletező feleségéről állították, hogy két ívillamos ütés után anynyira elgyengült, hogy nem tudott többé járni. S habár férje is alig állatta a hatalmas villamos lökést, a derék asszony még egyszer megpróbálta, mindenesetre asszonyi kíváncsiságból. De ez egyszer aztán az orra vére eredt meg. így jártak szájról-szájra a villamos ütés hatalmáról szóló pletykák. A mint azonban a villamos gépek mindinkább elterjedtek, az emberek belátták, hogy a villamos ütés következményei mégsem olyan borzasztók. Az a gondolat, hogy a villamosságot gyógyászati célokra lehetne használni, úgy látszik, már igen régi. Egy iró a kereszténység negyedik századból fölemliti már, hogy “Tiberius császár egyik fölszabadított rabszolgája kigyógyult nehéz reumájából egy villamos hal ütése által.” Kétségtelen, hogy a gyógyítás ép olyan biztos volt, mint a hogy manapság is halljuk egyszer-másszor, hogy valakit mágneses nyakláncok, gyűrűk vagy övék viselésével gyógyítottak meg. Ide tartoznak a “villamos hajkefék” s a többi modern kuruzslószer, a mely csak annyiban használ, a mennyiben együgyü képzelődő emberek fantáziáját képes megnyugtatni s igy talán egyes esetekben szuggesztiv eredményt érhet el. A villamos kuruzslás olyan régi, mint az első ismeretek a villamosság terén s ezért érthető, hogy a müveit nagyközönség az igazi, tudományos gyógykisérletekkel szemben is nagyrészt kétkedő álláspontra helyezkedik. A tudományos kutatás azonban megállapította, hogy az idegek, izmok és más élő szövetek működését a szó szoros értelmében dől lehet villanyozni. Gyorsan Ítélő emberek mindjárt azt hitték, hogy a villamosság maga az élet. A kuruzslás persze mindjárt megragadta az alkalmat s az újságok hirdetései között napról-mapra találhatunk olyanokat, a melyek ezen gondolatot aknázzák ki az egyiigyüek kifosztására. Egy kísérletező egészen komolyan állította, hogy pusztán villamos befolyással esir'kat nevelt a vizben. De pontos ellenőrző kísérletek azután bebizonyították, hogy a használt viz nem volt tiszta, a csirák tehát valami szennyezéstől származtak. Desztilált vízzel ismételve a kísérletet, ilynemű eredmény nem volt elérhető. Az orvos a villamosságot használhatja segédeszközül a betegség meghatározásánál is, pl. bénulásoknál. De mégis fontosabb a gyógyászati értéke. Ez azonban az utolsó évtizedig főleg az izmok fölvillanyozására szorítkozott, ha valami betegség (idegbénulás) folytán az idegrendszer középpontja, az agyvelő s a tagok között ideiglenesen megszakadt az összeköttetés. Belátható, hogy az illető izmok, melyeket a beteg saját erejével nem volt képes megmozdítani, a betegség tartama közben ellágyulnak, vagy egészen megromlanak, ha külső befolyások — mint a beléjük vezetett villamos áram — nem tartják gyakorlatban összehuzódó képességüket. Az utóbbi években az ^-sugarak és más éterhullámok fölismerése által azonban a villamosságnak váratlanul nagy tér nyílt a orvostudományban. Fölfedezték pl., hogy némely sugarak megölik bizonyos betegségek baktériumait, vagy'-.-legalább is hátráltatják fejlődésüket. Ily módon a gyógymódszert egyenesen ezen betegségeknek gyökere, okozója ellen lehetett alkalmazni. A villamosság idegek kiölésére, sebek kiégetésére stb. is előnyösen használható, a mennyiben izzóvá tesz egy finom piati na tűt, a mellyel az orvos a műtétet végzi. Ellátja azután a kezelőt apró izzólámpákkal, melyek segélyével a test üregei kikémlelhetek. Eltekintve a villamosság gyógyító tulajdonságaitól, már magában véve fontos dolog, hogy az ^-sugarakkal átvilágíthatjuk a testet s igy a csontvázat pontosai, megvizsgálhatjuk. Behoznak a kórházba valakit törött lábbal és karral s az x‘su' garak azonnal pontosan megmutatják, hogy hol a baj. A csigolyákat, koponyát, bordákat megvizsgálhatjuk. Hanem a sugarak még egyebet is nyújtanak. Külön erre berendezett csövecskékkel a szivet is meglátjuk és követhetjük működését. Különös érzés fog el, ha először látjuk az ernyőn az élő, dobogó szív árnyképét. Az X-sugarak és egy fluoreszkáló ernyő azután megmutatnak még más belső szerveket is, mint a tüdőt és májat és pedig elevenen és mozgásban. Klünösen érdekes a diafragma, a tüdő és hasüreget elválasztó erős hártya mozgása a lélegzetvétel közben. Ha egy tü, vagy más idegen test hatot be a húsba, a X-sugarak könnyen föltárják hollétét s igy felesleges vagdalás nélkül egyszerűen eltávolítható. Nemrégen egyik orvos bemutatott egy ilyen árnyékképet a melyet egy öreg anyó karjáról vettek föl valami baleset következtében. A fénykép föltárta, hogy a csont nem sérült meg, de, s ez az érdekes, .megmutatta, hogy a kézcsukló csontjai s az inak közé egy varrótű volt beszúrva. Az asszony mit sem tudott róla s valószínűleg már régen hordozta magával az idegen testet. Mivel már öreg volt s föltették, hogy a tü alkalmasint ezentúl sem fog kellemetlenkedni, nem is szóltak róla neki. Egyik .gégespecialista, aki egy kis fiút kezelt, az X-sugarak segélyével észrevette, hogy a gyermek egy fillért nyelt le. Az idegen test a gégehártyákba volt bepólyázva s természetesen folytonos zavarokat okozott. Nehéz eléggé méltatni, mennyi jót tehet még az X-sugár a szenvedő emberiségnek a csatatéren, a hol most már könnyű lesz a sebesülteknél megállapítani, hová és meddig hatoltak be a puskagolyók vagy gránátszilánkok. Mindenesetre nem lesz szükség a behatolt test fölkeresése, kitapogatása, a mely magában véve hosszadalmas és fájdalmas mivelet volt. Nem lehet csak megközelítőleg sem megmondani, hogy hány életet mentett már meg, mennyi fájdalmat enyhített már máig is Röngten világraszóló találmánya. Nem tanácsos azonban ilyen árnyékképeket hivatott orvosi segédkezés nélkül fölvenni. Nagyon hosszú besugárzás ugyanis komoly égéssebeket okozhat. Ez azonban Aíe tartson vissza senkit, hogy szakértő orvosi felügyelet alatt ne vizsgáltassa meg magát. A kereszténység a szabadság címén fölállított egy uj szolgaságot. A kezek szolgasága helyett létrehozta a lelkek szolgaságát. És ha szétrombolta a Törvény hitét, megtermetette a Hit törvényét. Hau Ryner. * A nemzetköziség, amely ma vétek, erény lesz egyszer és mikor az emberek nem fogják többé ismerni a határokat, azon fognak csodálkozni, hogy voltak valamikor országhatárok. B. Lazare. * A világtörténelem nem egyéb, mint folytonos küzdelem a meg nem fizetett munka és a munka eredményének 'eltulajdonít ói között. George D. Herron. * Derék embernek azt nevezik, aki úgy cselekszik, mint a többiek. Anatole France. — 8 —
