Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1916-08-06 / 29. szám

Régi és uj divatok. AZT a francia divatot, amely még a középkor maradványa volt, a lovagkoré, de amely valamilyes embe­ri és művészi patinát kapott XIV. és XVI. Lajos francia királyok alatt, a mely Magyarországon Mária Terézia korában élt, ezt egy csapásra meg­szüntette a francia forradalom. A for­radalom nemcsak az em­bert szabadította fel, ha­nem felszabditotta a pol­gárnők termetét is És az ui életre kelt franciák el akarták erőszakkal vetni maguktól a szolgaság, királyok korának minden maradványát a régi ízlést, formákat és rajzokat is. A tizennyolcadik század nagy festői Watteau, Boucher, Fragonard munkáiban ott van annak a királyok alatt kifejlődött divatnak min­den kecsessége, finomsága, kurzitánok szabadossága. De a forradalom egyszerre maszkoknak, báboknak és üres cicomáknak nézte eze­ket az emlékeket és a fes­tő Dáviddal visszament ih­letért a herkulanumi frí­zekhez, római dóm bormü­vekhez, etruszk vázákhoz. És amint Dávid pompei frízek után kezdett tervez­ni uj ágyakat és karosszé­keket, úgy kezdték megre­formálni régi római min­ták után a divatot, az öl­tözködés divatját is. A régi formákhoz való visszatérést, amely aztán megszabta az empire szép és nemes divatját, amely Napóleon alatt és Napóle­on bukása után is diadalmasan fentar­­totta magát, tulajdonképpen a francia forradalom inditotta meg. A divat ma egyöntetűbb lett, gyor­san szétterjed a világon, még mindég Páris kreál mindent, de bizonyos nem­zeti karakter azért megérződik a pá­risi divaton minden országban. Meg­érződik Budapesten is, ahol a női ter­methez, a más szin-szeretethez formá­lódnak ma át a párisi formák s a párisi előkelőség és graciózitás kissé nehéz­kesebb lesz, feltűnőbb jelleget ölt, hi­­valkodóbbá válik. A divat egyöntetűbb lett, egyszerre megérezni szerte a vi­lágon, de mondhatjuk, hogy egysze­rűbb is lett. Ma is megvannak hóbortjai, túlzá­sai, de ma mégis valamivel észszerűbb és az élethez alkalmazkodóbb. Vagyis ma úgy áll a dolog, hogy valamiképpen mégis a huszadik században élünk, le­vegőben repülünk, automobilon fu­tunk, rendszeresen sportolunk és a sok életalkalom hatását mindenképpen meg kell érezni a divatnak is. A nők bizony nagyon sok kényelmetlenséget tűrnek el a divatért de ez a mai ké­nyelmetlenség édes kevés a hajdaniak­hoz képest. A krinolin és a bukjel­­szoknya között mégis meglátszik az időbeli távolság, az észszerű emberi gondolkozás haladása. A krinolintól máig nagy a távolság a történelemben, a társadalmi fejlődésben és a divatban is, amely akár­mennyire önkényes kitalá­lás és a szalonok nagy mes­tereinek szeszélyétől függ, mégis tükre, áthullámzása a társadalmak életének és követi ezek szükséges vál­tozásait. Ma elképzelhe­tetlennek tartjuk, hogy úgy öltözködjünk, amint régi metszetek, képek fi­gurái mutatják. Érthetet­lennek, egy kevéssé nevet­ségesnek találjuk szép­anyáink divatját és elmo­solyodunk rajtuk. Pedig bizonyos, hogy úgy lesz a mi divatunkkal is. Hiszen ha hölgyeket látunk divat­ját múlta ruhákban, öreg urakat régi módi szabású zsakettben és pepita nad­rágokban, önkénytelenül elmosolyodunk rajtuk. A MUNKÁTÓL MEG­DURVULT KÉZBŐR FÖLPUHITÁSA. Langyos vizzel és vala­mi jó szappannal megmos­sák az elvégzett munka után a kezet, szárazra tö­rülik és azután bekenik cold creammel. Mikor ez megtörtént, az egyik tenyérbe önte­nek fél- vagy egész evőkanálnyi szap­panszeszt és szétdörzsölik a kézen. A szappanszesz elszappanositja a cold creamet és a kéz zsíros habbal lesz tele. Ezt a habot le kell a kézről azután törülni. Ezzel az eljárással a legdurvább kézbőrt is könnyen föl­­puhithatjuk. Bolgár nők nemzeti viseletben. A Balkán népei általában kedvelik a színes, tarka, hímzett vagy varrottas dolgokat. Ez a viselet egyszerű szabású, de nagyon festői díszítésű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom