Előre - képes folyóirat, 1916 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1916-07-30 / 28. szám
Az amerikai munkásság évkönyve. “American Labor Year Book.” AZ amerikai munkásmozgalom irodalmát újabban egy igen értékes könyvvel gyarapította a new yorki Rand School of Social Science. Ez az intézet, amely Amerika legnagyobb és legismertebb társadalomtudományi iskolája, egy kisebbszerü szocialista egyetem, különben már sok termékkel gazdagította a munkásmozgalom irodalmát. Az “American Labor Year Book” nemcsak a Rand School munkájának, de egy egész csoport kiváló amerikai tudós, közgazdász, statisztikus és iró közreműködésének az eredménye. Az amerikai munkásmozgalomban résztvevők már régen érezték a hiányát ennek a munkának, amely évről-évre kimutatja a munkásmozgalom fejlődését és haladását. Vannak más hasonló könyvek is, melyek sok hasznos tudnivalóval szolgálnak a világ haladását szemlélőnek, de ezek nem foglalkoznak tüzetesebben a munkásmozgalmakkal. A munkásmozgalom pedig már eléggé kinőtte magát ahhoz, hogy egy ilyen könyvre szüksége legyen. Milliók vannak érdekelve azokban az eseményekben, amik a munkásmozgalom keretén belül s kívül történnek. A munkásszervezetek fejlődése, a munkásság jobb munka- és életföltételekért való küzdelmeinek az eredménye, a törvényhozások és bíróságok állásfoglalásai a munkások érdekei ellen és mellett, az általános társadalmi fejlődés arányai — ezeket minden évben le kell szögeznünk és ezek ismerete mindazok számára előnyös, sőt szükséges, akik a munkásmozgalomban tevékeny részt vesznek. Hogy ezeknek a szükséges' tudnivalóknak az ismertetésére egy alapforrást nyújtsunk, a Rand School of Social Science — amely a munkások tanítására alakult intézmény — munkaügyi osztálya elhatározta, hogy egy ilyen évkönyvet ad ki “Labor Year Book” címen, amely az Egyesült Államokban első lesz a maga nemében. A munka tartalmazni fogja a többek között a következő cikkeket: Munkások vitatott ügyei; Munkabérek az Egyesült Államokban; közoktatás; Munkástörvények; Bírósági döntések munkás ügyekben; Tudományos vezetés; fegyházmunka; Társadalmi biztosítás; A vagyon összpontosítása; Női és gyermekmunka, stb., stb. A mü irói közül kiemeljük Scott Nearing egyetemi tanárt, Dr. I. M. Rubinow, Gifford Pinchot, Morris Hillquit, Florence Kelley, James H. Maurer, a Pennsylvania állami Federation of Labor szervezet elnökét, John R. Lawson, a United Mine Workers tisztviselőjét, John P. Frey, az International Molder’s Union tisztviselőjét. Ezeken kívül még sok más társadalomtudományi és közgazdászai kapacitás munkája lesz e könyvbe foglalva. A mü megjelenése már eddig is magára vonta a munkásvilág figyelmét és az egyes munkás'szervezetek máris közreműködnek abban, hogy ez a munka a munkásmozgalmak világának egyik értékes tényezőjévé válhassék. A “Labor Year Book” augusztus havában fog megjelenni. 320 oldal értékes írott és táblázatos ismeretterjesztő anyagot fog tartalmazni. A kötet nélkülözhetetlen lesz azok számára, akik lelkismeretes munkát akarnak végezni a munkásmozgalomban. A “Labor Year Book” megjelenése az ismeretforrások egy uj korszakát fogja megnyitni az Egyesült Államok munkásirodalmában. Madár, amelynek keze van. Az állatvilág u. n. átmeneti alakjai a fejlődés útjelzői: megmutatják miként fejlődött az alsóbbrendű állat évezredek során magasa'bbrendüvé. Darwin elméletének nyilvánosságra kerülése óta kétszeres érdeklődéssel figyelik a tudósok ezeket az állatokat, amelyek némely jellemző tulajdonságaikkal elütnek attól a fajtától, amelyhez tartoznak. Az ilyen állatok -szorgos figyelése, keresése sok uj adatot szolgáltatott már a fejlődés-elméletnek és Datrwin büszke lehetne utódaira, akik annyi uj érvet adtak elmélete megerősítéséhez. Darwin megállapította, hogy a hüllők szárazföldre került halakból lettek, olyan halakból, amelyeknek lassa-nkint, a viz gyakori kiszáradása folytán módjukban volt a szabad levegőhöz -hozzáidomitani légzőszervüket: azóta Ausztráliában megtalálták azt a félig hal, félig hüllőállatot, a mely úszóival mász ni is tud és léghólyagjával is, kopol-tyujával is lélegzik. A madár meg az emlős között levő átmenet a szintén ausztráliai csőrös emlős is, amelynek a foga, szája helyett kacsacsőre van és nem eleven ivadékot szül, hanem tojást tojik, pedig négylábú állat, tolla nincs és testi megalkotása a vakondokéhoz hasonlít. Ilyen példa van még nehány, de fölösleges most idéznünk őket. Most olyan átmeneti állatalakról van szó, amely a Darwin elméletének igazolása mellett még egy ilyen korszakos elmélet is argumentum: a Haeckel Ernő “biogenetikai alapelve” mellett. Ez az elv azt mondja ki, hogy Darwin fejlődéselméletét minden állat kifejlődése igazolja, mert minden gerinces állat, amely egy pete-sejtből az anyaméhben vagy tojásban gerincessé fejlődik, annak a kifejlődésnek egyes fázisaiban visszatükrözi fajtájának fejlődéstörténetét is. Hogy példát mondjunk: az ember legelőször egysejtű, megtermékenyített pete, azután többsejtű lény, majd gerinctelen puhány, a békaporontyhoz hasonló embrió, a magasabbrendü emlősökéhez hasonló magzat és csak legvégül, a megszületés előtt kezdi fölvenni az embert, csakis az embert jellemző tulajdonságokat. Most tanulmányozzák azt a madárfajtát, amely fiatal korában hasonló a madárnemzetség őséhez, a csuszó-mászókból a levegőben mozgáshoz fejlődött archeopterixhez, az ősi repülő-sárkányhoz, amely még fogni is tudott a szárnyával mert egyik-másik ujja még megvolt -s amellett még gyikszerü, de megrövidült farka is megmaradt. Ez a madárfaj Délamerika északi részén él magyarul különös szagáról “büdös ifácári’-nak lehetne elnevezni vagy kóbortyuknak is (ilyenféle neveken ismerik a benszülöttek), tudományos neve “Opisthocamus hoazin”. Testi megalkotás dolgában részint a tyúkfélékkel, részint a kakukok családjával tart rokonságot s a legfurcsább sajátsága az, hogy a tojásból kikelt fiatalok szárnyukkal is tudnak kapaszkodni a fákon. Ebben a korban alig tudnak repülni, — másznak, mint a majom négy lábbal kapaszkodva ágról-ágra. Mennél idősebbek lesznek, annál jobban csökevényesedik a szárnyukon levő körmös kapaszkodó-ujj: a későn kifejlődött szárnytollazat segedelmével repülni tanulnak.-------o------AHOL KÉT SZÍV ELBÚCSÚZIK. Ahol két szív elbúcsúzik Mindörökre, Sohsem múló gyász borul ott Minden rögre. Hajladoznak nagybusan a Virágszálak S a napfény helyett sötét, nehéz Felhők szállnak. Lepke ott nem kacérkodik. Lomb se zöldül S csenevészen fakad a fü Ott a földbül. Nincs ott gyémántragyogás a Harmatcseppben, Onnan félve a madár is Tovarebben. S ha porladt már rég a két szív S múlnak évek, Fájón sir a szellő, hogy ha Oda téved. S ki arra jár, nem is sejti, Hogy mi lelte, Csak azt érzi, valamitől Fáj a lelke! FELEKI SÁNDOR. — 13 —
