Élő Víz, 1951

1951-január / 2. szám

AZ EGYHÁZ JÖVENDŐJE 2. IZRAEL MEGTÉRÉSE Az előítélelmentes biblia-olvasó figyelmét nem kerülheti el, hogy a Szemtírás prófétai kijelentéseiben az Egyház jövendője, Isten uralmának a teljes meg­valósulása élsz- kithatatlanul össze van kapcso’va a történeti Izrael visszafoglalásává’ és megmentésével. Az apostoli zsinat prófétái látása' abban is foglalt; össze Jakab, hogy a pogányek közül való zsenge el­hívása és megmentése után következik Dávid leomlott sátoránál; a /'elépítése, azaz Izrael visszafoglalása (Csel. 15:14—16). Mindezt pedig .nemcsak saját meglá.ásukra alapítja, hanem az egész útestamentumra: ..Ezzel egyez­nek a próféták mondásai." Az ^testamentum mindazon prófétai igéin, amelyek Iste.i uralmának az eljövendő megvalósulására vonatkoznak, pros fonálkén1 vonul végig Izrael visszafog -dása. , Az Úrnak hegye”, azaz Sión mindenüt. a történések középpontjaként szerepel. Ha megpróbáljuk ezeket a kijelentéseket je képessé tenni és az ú. ,1. lelki Izraelre alka’mazni, akkor durva erőszakot követünk fel a kinvila koztatás Igéjén. Amint azonban a pogányok között végzendő világ­misszió célja — népet gyűjteni az Úr nevének — sok keresztyén elöl rejtve van, ugyanúgy Pál apostol is .,titok‘‘-r.ak mondja Izraelnek a pogánymisszió idejére történt elvetését és ennek a válágkoészaknak a végén következő összegyűjtését. „Mén nem akarom, hogy ne tudjátok, atyámfiái, ezt a titkot, hogy magatokat el n ? higyjétek, hogy a megkeményedés Izraelre csak részben történt, ameddig a pogányok teljessége betne- gyen. És így az egész Izrael meq artátik... Mert meg- bánhutatlanok az Istenek ajándékai és az ő elhívása." (Róni. 11:25—29.) Pálnak a szavaiból kitűnik, hogy a rr egkeményedés nem jelenti Izrael fiainak az üdvösség­ből való kizárását, mert hiszen a Golgota keresztjén szerzett és az evangéliumban hirdetett kegyelem el­nyerésére zsidóknak, pogányáknak egyforma lehetősé­gük volt. Isten a pogánymisszió idején is gyűjtött magának népet Izraelből is. Az Egyház történe ének mögöttünk lévő szakasza ig zoija, hogv állandóan vol­tak megtér ők a zsidók közül is. Ebben az időben Izra­elnek csupán választott népként való szerepe szűnt meg Isten uralnia megvalósításában. Jézus jövendölése Izrael felől. A megkeményedés időszaka Izrael történetének legnehezebb ideje. Egymásután beteljesedtek és betel- jeseöőben vannak Jézusnak a szavai, amiket a világ végéről és ítéletre való visszajövteléről szóló proféc’á- jában Izraelre vonatkozóan mondott: ,.És elhullanak fegyvernek éle által és fogva vitetnek minden pogá­nyok közé; és Jeruzsálem meg tapodtat.k a pogány ok­tól. mi,len betelik a pogányok ideje" (Lukács 21:24.1 Jézus ezekben % szavaiban négy, Izrael életében bekövetkező eseményt jelent meg előre. Az elsőről: ,.És elhullanak fegyvernek éle állal" nincsen sok mondani­valónk. Ez megkezdődött már abban a vérfiidőben. amit a római légionisták rendeztek Jeruzsálem elfogla­lás kor, Krisztus után 70.-ben és folytatódét a véres zsidóii kiűzések Len, egészen a II. világháború rettenetes emberirtásáig. A második bejelentésre: ,.És fogva vitetnek m'n- den pogányok közé ‘ már több figyelme1- kell fordíta­nunk. Már a próféták is beszéltek olyan elhurcol tatás­ról és szétszóratásról, ami semmiképpen nem merült ki sem idői, sem földrajzi tekintetben a babyloni fogság­ban. Már Mózes mondj-1: „És szétszór téged az Ür minden nép közé a földnek egyik végé'ől a földnek másik végéig; és szolgálni fogsz ott idegen isteneket, akiket sem te nem ismertél, sem a te atyáid: fát és követ ” (V. Mózes 28:64.1 Meglepőek azok a. szavak is, amelyek Izraelnek 5> szé tsz óra tás alatti szenvedéseit jelenítik meg. Ameny- nyiben a történelmet ismerjük, nem tudunk arról, hogy Izrael a babvl-on-i fogság idején ilyen szenvedéseken ment volna át, amelyek viszont szóról szóra bekövet­keztek középkori spanyol zsidóüldözésekben, az orosz- országi és a lengyelországi pogromokban és a hitleriz- mus zsidóirtásában: ,.De e nemze'ek között sem pihensz meg, és nem tesz a te talpadnak nyugodalma; mert ret­tegő szívet, epedő szemeket és sóvárqó leik a ott néked az Ür. És a te éle'ed /kétséges lesz majd előtted: és rettegni fogsz éjjel és nappal, és nem bízol életed­ben. Heggel azt mondod: Bárcsak estve volna! Estve pedig azt mondod: bárcsak reggel volna! — a te szí­veinek rettegései mia t, amellyel rettegsz, és a te sze­meidnek uiräsa miatt, ameivet látsz.“ (V. Mózes 28:65- 67.) Milyen döbbenetes következetességgel t-e’je- sed ek be ezek a fenyegetések! Mennyivel inkább be kel! teljesedniük az ígéreteknek! H.szen Isten mégis csak kegyelmezni kíván. A harmadik bejelentés Jeruzsálemre és a Szent- fö’dre vonatkozik a nép szetszóratása idején: „És Je­ruzsálem meglujyodtat k a pogányok'ól." Közel 19 év­századon át Palesztina lakatlan pusztaságain nomád beduinok terelgették a nvájaikat. Amit éppen meg­műveltek belőle, azt ugyanolyan eszközökkel és idejét- multa médszer szerint csináUák, mint Jézus idejében. Alig van szentföldi utazó, akinek a szívében ne étrendne fel a kérdés: Hogy lehe. az, hogy az a föld, ami oly sok kedvező feltétellel rendelkezik (teimé- keny talaj, nagy eká'ájú időjárás, három világrész közötti központi fekvés sfb.1) ilyen hosszú idő alatt ennyire elhagyatott? — Egy misszionárius megkérdezte ezt egy arabtól, aki így válaszolt: „Nem tudja az úr, hogy erre az országra i törökök gyilkos keze nehe­zedett hatszáz éven át?” Tudta az illető, hogyne tudta volna, de egyúttal eszébe jutott és csodálatos módon megvilágosodott Jézus szava: „Jeruzsálem megtapodta- tik a pogányoktól, míglen bevelik a pogányok ideje.” Isten így gondoskodott arról, hogy ez a fő d lakatlanul maradjon mindaddig, amíg el r.em jön a jogos tulajdo­nos, hogy azt birtokbi vegye. Azok az események, amelyek az utolsó évdzedek- ben a Szentföidön történtek, azt látszanak igazolni, hogy Jézus 'negyedik bejelentése: ,.míglen betelik a pogányok ideje" szintén beteljesedőben van. 1917 novemberében a brit kormány ígéretet tett a világ zsidóságának, Palesztínáb n nemzeti otthon alapí­tására. 1919-ben a párisi béke árgvaláson egyhangúlag elfogadták Ang’ia szentföldi fennhatóságát. Ezzel aztán kezdetét vette Palesztina betelepítése és felvirágozta­tása. A cionizmus világszerte óriási munkát végzett visiszaivándorló zsidók toborzásával, telepesek meg­felelő kiképzésével és az eg esz visszavándorlás anyagi hátterének az előteremtésével. A második világháború kitöréséig Palesztina megművelhető területének leg­nagyobbrészt zsidókézre jutott — gyakran öbbszörös áron vásároltatva meg az eiőző tu'ajdonostól — az izraelita lakosság pedig 60.900-ről 400.000-re, a háború után pedig napjainkig 1,0-OO.U-OCLra eme kedett. A világ minden tájáról, ezer akadályon keresztül jö tek a visszavándorló zsidók, megindultam a föld porát is csókolva léptek atyáik földjére, aminek a megmívelése valóságos istentisztelet volt a számukra. Ennek meg is Játszót az eredménye. A gyarmatosok a sivatag ho­mokja alól elökaparták a termőföldet és narancsligete­ket, gyümölcs^ és virágoskerteket telepítettek min­der,üvé, ahol azoIŐ t nem vö t más. mint a puszta homokja é*s azon a beduinok kunyhója. Ebben is a prófécia beteljesedését láthatjuk: „Ezt mondja az Úr Isten: Azon a n-’-pon, amelyen megtisztítalak titeket minden vétkektől azt cselekszem, hogy lakják a városokat és a romok megépíttetnek. És az elpusztult földet művelik ahelyett, hogy pusztán hevert minden átmenő szeme láttára; és ezek mondják: Ez a föld. ez az elpusztult olyanná lett, mint az Éden kertje, és a rommá lett és elpusztult s lerontott városokat meg­erősítve lakják. És megtudják a pogányok, akik körü­löttetek megmaradtak, hogy éu. az Ú.r építettem meg a lerontott:.kát, s p’ántá’tam be a pusztaságot. Én, az Űr mondtam és megcselekedtem.” (Ezék. 36:33—36.) 2 ÉLŐ VÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom