Élő Víz, 1951

1951-február / 4. szám

' Mindez természetesen nemcsak a nyíltan megmutatkozó pogányságra áll, hanem a leplezetten jelentkező válfajaira is. A csupán külsőleges vallásosság, az élettelen szokás-keresz- tyénség. a gyűlölködő felekezetíeskedés nem kevésbbé vesze­delmes és éppenúgy csődöt mond mindegyük, amikor az ere­jére lenne szükségünk. A keresztvénségről azért van sok em­bernek közönyös vagv elítélő véleménye, mert csupán csak ilyen utánzataival volt találkozása. Ezekben meg lehet a kegyességnek a látszata, de hiányzik belőlük annak ereje (II. Tim. 3:5), A ránkszakadó nagv nyomorúságban és a Sátán rontó munkájában pedig erő után sikolt bennünk a lélek. S az ilyen ingatag alapról sziklafundamentumra csak úgv kerülhet át az életünk, ha olyan átértékelés megy végbe bennünk, mini ami Pál apostolban történt a Krisztussal való találkozásakor: „Amelvek nékem, egykor nyereségek voltak, azokat a Krisz­tusért kárnak ítéltem. Sőt annak felette mos* is kárnak ítélek mindent az én Uram. Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt, akiért mindent kárbaveszni hagytam" és szemétnek íté­lek, hogy a Krisztust megnverjem.“ (Fii. 3:7—8.) — Te meg­érted-e már az önigazságodnak, a beléd neveik vagy itt-oti fel­szedett szokásvallásosságnak a csődjét? Ezektől ne várd. hogy erőt jelentsenek a Sátánnal szemben, hiszen maga az ördög hódította el ezekkel a lelküsmeretedet. hogy ígv elaltassa szí­vednek az élő bit után való vágyakozását. A vallásos élet sok formája is ezért mond csődöt a döntő ponton. mert maga is ördögi megtévesztés. Jézus a korabeli zslidóság legvallásosabb- iait az Abrahámmal dicsekedő írástudókat és farizeusokat az ördög-atya gyermekeinek nevezi (Jn 8:39—44) Ne maradj meg ilyen vallásosságban Ha már eddig is erőtlennek bizo­nyult ne siránkozzál raita hanem tégy úgy, mint a pogány isteneiben teljesen csalódott kananeus asszony: menj Jézushoz! 4 Végül a kananeus asszonyban az a meggyőződés is ki­alakult. hogy elsősorban neki magának van szüksége Jézus könyörületére ahhoz, hogy a leánya gyötrelmes állapotában változás állhasson be. Azért kezdi úgy az imádságát: „Uram, Dávidnak fia. könyörülj rajtam!1' Ott van e mögött az imád­ság mögött az a látás, hogy őmaga, a bűnei, istennélkülisége, erőtelen, elesett állapota az oka annak, hogy a leányán ha­talma van az ördögnek. Éppen ezért először neki magának kell Jézus kegyelmében, bűnbocsánatában, megtisztító és megújító ereiében részesülnie, hogy a leánya meggyógyulhasson, meg­újulhasson, Ez az asszony a maga bűnén kezdi, először ön­maga alázkodik oda a kegvelem koldulására Jézus lábaihoz, hogy az ő megtisztulásán át áldás háramolhasson a család­jára is. Vájjon hány anya, apa, hívő családtag nézi ma ennek a pogány asszonynak a befelé forduló, önmagát elítélő tekinte­tével a környezetének a nyomorúságát? Az én hitetlenségem, képmutatásom, megtűrt bűneim, Szentlélek nélküli keresztyén- ségem az oka annak, hogv a családomban hatalma van az ördögnek! Az én erőtelen bizonyságtételem vagy Istent gva- lázó kegyességem miatt, térnek más utakra a gyermekeim, for­dulnak el Istentől a rámbizottak és nem akarnak megtérni a családom tagjai! Valaki egvszer azt a kérdést vetette fel: Hogyan vezethetném a családom tagjait jézushoz? — A válasz nagvon egyszerű volt: Először te menj Jézushoz! —- Én már megtettem, hangzott az ellenvetés, de nem jelentkezik semmi eredménye. — Akkor menj még közelebb Jézushoz, alázkodi meg, törj össze előtte igazán és ha majd valóban az övé leszel, akkor majd mások is meg fogják kívánni a környeze­tedben a Jézus által megtisztított, megszentelt és megáldott életet. i Sokan kívánnának a családjuknak ébredést, megtérést és élő hitet, csak azt nem látják, hogv elsősorban nekik van erre szükségük, ök maguk szívesen kívül maradnának az Ige pö­rölycsapásain és a Szentlélek minden bűnt megemésztő tiizén. Félnek fi dédelgetett, kegyes szokásokkal felcicomázott. feléb­redt divat szerint átöltöztetett óemberük valóságos halálba- adásától. Pedig a mások felébredéséért, megtéréséért való I igazi imádstág így hangzik: , Adj ébredést. Uram és kezdd e rajtam! Es kezdd el még ma!'1 A keresztyén családók felbomlá­sának, kegyes szülők gyermekei hitetlenné válásának az okát elsősorban a hívő családtagokban kell keresnünk. Rossz bi­zonyságok Isten mellett, életpéldájuk megrontja az üdvözítő evangélium hitelét. Isten'életújító ereje megújult szíveken ke- I resztül árad másokra, hideg szívek pislogó mécsese csak az élő hit lángjánál fog tüzet. A bűnei miatt megkeseredő három- I ezernek hirdette Péter apostol az első pünkösdön a megtérés és a bűnbocsánat drága igéi után: „néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek..(Csel. 2:37—39.) A filippi börtönőr is akkor kapott ígéretet a házanépe felöl, amikor megrettent a saját bűnei miatt és előbb a maga nevében kiáltott kegye­lemért (Csel. 16:29—31). Az igazán megtérő, hívő szülő kap bíztatást a rábizottak üdvössége dolgában: . Higyj az Ur Jézus Krisztusban és üdvözölsz mind te, mind a te házadnépe!“ Pogány asszony Jézus előtt. Mennyi megszégyenítő vá­Í gyakozás, világosság, bünbánat és 6óvárgás van benne. Pedig a bálványoltárok mellől, sötétségből és démonikus erők vilá­gából jött. Lehet-e akkor bárkiről lemondanunk amiatt, hogy hitetlenség és istentagadás veszi körül. Jézus Krisztus keresztje által a távolvalók iis közeitekké lehetnek (Ef. 2:12—13). És nem kellené-e akkor nekünk azt kérni, várni és azért tusakodni, hogy így járulhassunk Megváltónk elé: összetört szívvel esde- kelve kegyelemért, a magunk és a ránkbizottak számára?! lrrtatárgy: A keresztyén család. Valljuk meg otthoni kegyességünk nagy hiányait: hűtlen­ség a közös áhítatok tartásában, a közös igetanulmányozás­ban, együttes imádkozásban; erőtelenség a bizonyságtételben, a szolgálatban, a másik ierhének az átvállalásában, az egyes családtagokért való tusakodó könyörgésben; hiány a szeretet- ben, áldozatvállalásban s a másikért való állhatatos remény­kedésben. Valljuk meg, hogy mi vagyunk a legfőbb oka csa­ládunk elesett állapotának, legnagyobb akadálya a Szentlélek megelevenítő és megszentelő munkájának. Könyörögjünk a magunk megalázkodásáért, megújulásáért és megszentelt életűéért. Vigyük Isten elé a gyermekeinket s ifjú életük sokféle nehézségét, szüleinket és az öregedéssel járó lelki hátrányaikat. Imádkozzunk a családunk hívő tagjaiért és tusakodjunk állhatatosan a hit nélkül szűköl ködőkért. Kö­nyörögjünk az Úrhoz lelki közösségért az otthonon belül, meg­szentelt levegőért és, igazi békességért, családok ébredéséért.. Adjunk hálát mindazért, amit Isten az otthonon keresztül adott és amit' még mindig kezünk ügyében tart: hívő szülők, testvérek, vagy gyermekek; egymásiránti szeretet és bizalom; bizonyságtételi és szolgálati alkalmak; a házi áhítatok, a Szent­írás és az énekeskönyv; egyházunknak a családra irányuló szolgálata. Magasztaljuk Istent azokért az Ígéretekért, ame­lyeket hit által a családra vonatkozóan adott. 2. Érthetetlen magatartás (Máté 15:21—26.) Pogány földön pogány asszony jött Jézushoz. Bálvány- isteneiből kiábrándulva és az ördög rontó hatalmától megret­tenve mondja el a Názáretinek nagy ínségét. Mennyi külső és be'ső gátláson kellett magát átküzdenie, mire odaállhatott Jézus elé! Milyen elhordozhatatlanná kellett válnia a nyomorúságnak, hogy ennyire meg tudott alázkodhia alatta! \‘ajjon hogyan fogadja Jézus? Jézus érthetetlen módon viselkedik ezzel a pogány asszony- nyal. Aligha van bib’iaolva'ó. vagy igehallgató ember, aki ennél a történetnél meg ne állt volna: hogyan viselkedhetik Jézus így? Abból a képből, amit Jézusról magunkban hordo zunk. egészen más folyik. .Mi egészen másként képzeljük. Ez a magatartás érthetetlen előttünk. 1. Jézus egy szót sem felel az asszonynak. Mi azt gondolnánk, hogy Jézus kapva kap azon, hogy még itt Tirus és Sidon vidékén is felkeresi valaki, hogy még a po gúnyok között is akad. aki őt nevezi urának és tőle kér segít­séget. Azt várnánk, hogy Jézus különös örömmel fogadja ezt az asszonyt és boldogan tesz eleget kérésének. Jézus azonban nem áttérési statisztikára dolgozik, mint a földi egyháza nagyon sokszor. Már máskor is viselkedett ilyen érthetetlen módon a hozzájárulókkal. Egyszer valaki nagy lel­kesedéssel mondta neki: ..Követlek téged. Uram, valahová mégy!” És Jézus egészen lehűtőleg felelt: ..A rókáknak barlang­juk van és az égi madaraknak fészkük, de az ember Fiának fejét nincs hová lehajtania.“ (Luk. 9:57—58). Gondold meg. hogy milyen mester nyomában akarsz elindulni! Én otthontala­nabb vagyok a mező vadainál és az ég madarainál. — A gaz dng ifjút is útjára engedte, pedig vágyakozásával, erkölcsi tisztaságával a tanítványokra olyan hatást gyakorol, hogy ők azt gondolták, ennek feltétlenül üdvözölnie kell (Mk 10:17— 27). — Jézus nem tartotta vissza a sokaságot sem, amikor az megbotránkozott kemény beszédén, sőt a tanítványai vissza­vonulásának is szabad utat engedett (Jn. 6:60—69). — Heró- des királyhoz sem volt egy szava sem. pedig az nagyon meg­örült annak, hogy végre találkozhatik véle és sok kérdést inté­zett hozzá (Lk. 22:8—9). Mindez azt mutatja, hogy Jézus nincsen nagyon meghatva attól, ha valaki hozzá megy és nem kap túlságosan a követő­kön. Ezt azért fontos világosan látnunk, mert ma nagyon sokan azt gondolják, hegy kegyet gyakorolnak Jézussal, hogy még most is eljárnak templomba, előveszik a Bibliájukat és elmondják reggel, este az imádságaikat. Pedig az ür nincsen meghatva az ilyen tüntető állásfoglalástól. Az ő dicsősége nem szenved csorbát azon, ha a követői méltatlanoknak bizo­nyulnak is. ö akkor is Isten, ha mindnyájan hátat fordítunk is neki. ö nem szorul ránk, hanem nekünk van szükségünk öreá. Éppen azért nem lepődhetünk meg rajta, ha olykor­odkor elengedi kérésünkéi a füle mellett és nem siet mindjárt hanyatthomlok segítségünkre. 2. A tanítványok is megütköznek Jézus magatartásán, azért közbenjárnak az asszony érdekében: „Bocsásd el őt, mert utá­nunk kiált.“ De ez is eredménytelen marad. Jézus nem engedi magát befolyásolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom