Élő Víz, 1950
1950-január / 3. szám
VI. ÉVF. 3. SZ. 1950. JANUÁR 29. AZ EVANGÉLIKUS EVANGÉLIZÁCIÓ LAPJA JHikőt' cl Jléitk kialszik „A Lelket meg ne oltsátok/“ I. Thess. 5:19. Egij alkalommal Amerika nyugati partvidékén olyan területen mentem végig, amelyet valamikor erdőtűz pusztított el. Nyomasztó érzés ülte meg a szivünket, amikor órák hosszat leégett területen rohant az autónk. Helyenként mindent elpusztított a tűz és évszázados erdőkből is csupán a tuskók maradtak. Másutt mezítelen törzsek és csupasz ágak hirdették a pusztulást. Ez utóbbi kép talán még vigasztalanabb volt, mert a megszenesedett törzsek és füstös ágak még sokat mutattak a régi rengetegből, csupán csak életet hordozó levél és termést ígérő virág nem volt rajtuk, Régen elhamvadt a tűz, és azóta nem is nőtt ott semmi. Tudom, hogy sántít a hasonlat és keveset mondó a kép. Mégis engedjétek meg, hogy használjam. Isten országa munkájában is gyakran találunk ilyen kiégett, sivár területeket. Valamikor ott is égett a Lélek tüze, azonban, a régi életből már csak az emlékek vannak hátra. Hiába minden erőfeszítés, próbálkozás, sehogy se kap lángra többé a tűz. Ügy látszik, hogy nincs több égési anyag, amibe bele kaphatón a láng. Szerencsére még van valaki, aki szeretetének a forróságával még az ilyen elhamvadt sziveket is lángba boríthatja. Ha nehéz is, Jézusnak mégsem lehetetlen. Mégis nagy figyelmeztetés ez minden égő szívű keresztyénnek és a Szentlélek tűzé- től megérintett gyülekezetnek: A Igeiket meg ne olt- sátoki Egyszer a tanítványaim között került elő ez a kérdés. A Szentlélek füzét az égő kályhához hasonlítottuk és arra a kérdésre, vájjon hogyan lehel eloltani a kályhában égő tüzet, egy fiú gyors egymásutánban három feleletet is adott: 1. ha vizet öntünk rá, 2. ha elzárjuk a levegőjét, 3. ha nem tápláljuk. Alkalmazhatjuk mind a három módozatot a Lélek tüzére is. Azonban vizsgáljuk meg a dolgot kép nélkül. A keresztyén éleiben törés állhat be. Térdet hajtasz a világnak. Vagy elbukol, amiből aztán nem úllsz talpra. Nem is kell valami nagy botlásnak lenni. Elég az, ha nem követi Isten előtti becsületes rendezés. Az ilyen aztán újabb bukásokat szül, és egyszer csak kialszik a Lélek tüze. Meghat az élet és az elbukott ember el is szakad Megváltójától. Persze nem kell ilyen kirívó módon történnie. Elég, ha az ember elzárkózik. Az a felfogása, hogy magában is élhet keresztyénül, mert hiszen a hit egészen személyes dolog. A hívők különben se nagyon szimpatikusak. Hát nem keresi a társaságukat. A magános keresztyént, aki a testvéri együttlét, az egymásért való imádság, a közös munka vagy áldozathozatal formájában nincs közösségben más hívő emberekkel, fenyegeti a Lélek tüzének kialvása. Mehet a dolog még észrevétlenebb ül is. Ha nem rakunk a tűzre, kialszik magától. A lelkét nem tápláló keresztyén ember élete kiszikkad. Gondold csak végig, milyen az Úrral való benső közösséged. Az imádságaid vájjon nem csupán rövid tisztelgő látogatások-e az Úr előtt? Az igeolvasásból viszel-e magaddal egész napra útravalót? Az úrvacsorával való élés nem csupán tradicionális szokás-e az életedben? Mikor éhezted és szomjúhozlad utoljára igazán az élet kenyerét és italáti Vágyakozol-e mindig a gyülekezet közösségébe, vagy pedig csak olyankor, amikor valami különösebb alkalom van? Vigyázz, nehogy kialudjon a láng! Ha megnézed a fenti bibliai vers előtti verseiket, akkor azokban a Lélek tüzének négy nyilvánvaló jelét láthatod: 1. szeretet (15. v.), 2. öröm (16. v.), 3. imádság (17. v.), 4. hálaadás (18. v.). Ezekben gyakorold magadat és akkor nem alszik ki a tűz. Alapigénket követő versekben pedig arra találsz példát, hogyan alszik ki a Lélek tüze' egyesekben és a gyülekezetben: 1. a prófétálás megvetése (20 v.), amikor fölébe helyezkedünk a gyülekezet igcszolgá- latának. A prédikációk unalmasak, a bizonyság téteÉLŐ VÍZ 1
