Élő Víz, 1950

1950-május /11. szám

Istennek egy emberrel való kapcsolatát soha ennél szebben nem ecsetelte senki. És nem csupán szavak voltak ezek, hanem a szavak Mózes bizalmas viszonyát fejezték ki Istenhez és Isten viszonyát Mózeshez. Három dolog az, amelyet Isten Mózes hitének álla­potában kiemel: Jártasság Isten háztartásában, közvetlenség az Isten­nel való kapcsolatban, és Isten lényének zavartalan szemlélése. Az Isten háztartásában való jártasságot csak annak alapos megismerése által nyeri meg az ember. Mózes Is­ten házában mindeddig nem csak alkalmi vendég volt, de Isten házában való lakozássá lett az élete. Az Isten­nel való tartós kapcsolata alatt megismerkedett az ő terveivel és szándékaival, erőivel és törvényeivel, szere- tetével és kegyelmével. És ez az Istennel való közösség közvetlenné fejlő­dött. Mózes elhívásakor Isten az ő szolgájának csak közvetve, az égő csipkebokron keresztül jelenthette ki magát. De ez a közvetett kapcsolat közvetlenbe ment át. Mert már Mózes napjaiban is úgy volt, amint ma is van: Istennel való kapcsolatunk minél meghittebb, annál közvetlenebbé válik. Isten barátai csipkebokor nélkül is megértik Istent. Istennek níYies szüksége rá, hogy ál­mok. történések és egyéb érzékelhető dolgok által be­széljen hozzájuk Beleszokva az Istennel való meghitt kapcsolatba, lelkűk füle élessé lett Isten beszédére és belső életük képes az Istennel való közvetlen közösségre. Az Istennel való ilyen lelki és életközösség Isten lelki szemlélésnek felel meg. Látja Isten hasonlatosságát, — bizonyítja itt az Űr maga Mózesről. Nem lehet tartó­san kapcsolatunk valakivel a nélkül, hogy meg ne ismer­nénk — minél hosszabb időn át, annál mélyebben — an­nak lényét és személyiségét. Semilyen Istenről való le­írás se tárja fel úgy nékünk Isten személyiségének és lényének mélységét, mint az Istennel való meghitt kap­csolat. Isten zavartalan és igazi képét csak azok a lel­kek hordják magukban, akiknek a szemei el bírják vi­selni Isten világosságát és akiknek élete Istennel való meghitt kapcsolattá válik. Ezért látják az ilyen lelkek Istenben gyakran az Ö isteni lényének olyan oldalait, melyeket mások nem látnak, és mernek Isten képességei­vel kapcsolatban olyan várakozásokat táplálni, amelyek másokban nincsenek meg. Mózes hitének ilyen bizalmas viszonyát Istenhez nem lehetett volna elgondolni, ha az életében a kúsita asz- szonnyal való esete bűn lett volna, amely ott állott volna közte és Isten között. Mert már azokban a napokban is érvényben volt Isten országának a törvénye, amelyet .Tézus a hegyi beszédben mondott ki: „Boldogok, akik­nek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják“. Bűnnel terhelt élet képtelen az Istennel való zavartalan kap­csolatra. Tiszta szemei csak annak vannak, akinek tiszta a. lelke. Akinek azonban megterhelt a lelkiismerete, an­nak zavaros a szeme. És zavaros szemek nem látnak. Ezt Miriámnak és Áronnak testvérük megítélésében mérlegelni kellett volna. Akkor ítéletük egészen más lett volna, s bizonyára nem veszekedtek volna Mózessel a kúsita asszony miatt. Mózes helyzetét nem életének egyetlen cselekménye, — hanem Istenhez való személyes kapcsolata alapján ítélték volna meg. Sajnos az évszázadok folyamán Krisztus egyháza is gyakra elfelejtkezett erről. Ezért a sok kölcsönös eret- nekezés és ítélkezés, amelyekkel az egyháztörténet lapjai mindmáig tele vannak. Miriám és Áron azonban ezt a nézőpontot testvérük egyik cselekményének megítélésénél nem találták meg. Ezért emelik fel a szavukat Mózes ellen. — Az Űr ezt kérdezi tőlük: „Miért nem féltetek hát szólani az én szolgám ellen?“ Mert személyes életükben a testvér el­len való beszéd sem marad soha következmények nélkül. Aki civódni tud testvérével, annak számolnia kell az ítéletekkel is, amelyekhez a civódás vezet. Amikor Miriám és Áron Mózes ellen való beszédük miatt Isten e bizonyságára sem hajoltak meg, akkor eze­ket a megrázó szavakat olvassuk: „És elment“. De ami­kor Isten elmegy, az ő helyét más hatalmak töltik ki szívünkben. Ha Istennek vissza kell húzódnia az éle­tünkből, akkor abban azonnal helye lesz a bűnnek és a sötétség hatalmának. Miriáinról csak ennyi van megírva: ,.imé poklos vala“. Ez volt az ítélete. Nyilván ő vitte ebben a veszekedésben a vezető szerepet, azért érte őt az ítélet. Test szerinti buzgósága poklossághoz vezetett: tiszta életének és Isten népével való közösségének el­vesztéséhez. Mert hét napra kitették őt a táborból és minden érintkezést megtiltottak néki a táborban élő néppel. És a törvényért való test szerinti buzgóság máig is mindig a bűn szolgaságába fulladt. Azóta is hány­szor fordult elő a történelemben, hogy Isten szolgái és szolgálóleányai, akik a törvényért való test szerinti buz- góságukban tartósan viszálykodtak testvéreikkel, végül a bűn szolgáivá lettek és elvesztették Istennel és az ő népével való közösségüket. Aki ezt felismerte, az meg­érti Isten Miriámhoz és Áronhoz intézett kérdésének mélységét és súlyát: „Miért nem féltetek hát szólani az én szolgám ellen, Mózes ellen?“ De az írás e fejezete sem végződik evangélium nél­kül. Miriám poklosságának nem kellett Miriám életében tartós állapottá. válni. Amidőn elkövetkezett a belső meg­alázkodás és Mózes az Űrhoz kiáltott érte, akkor újra egészséges lett. Isten ítéleteinek és a bűn szolgaságának a megalázkodott szívben mVndig vége szakad. Mert Isten az ő ítéleteivel nem megtorolni akar, hanem életet mun­kálni általuk. Ha minden más eszköz csődöt mond. ak­kor megkísérli, hogy ítéletek útján vezesse a lelkeket megbánáshoz. Mert jobb ítéleten át bemenni az életre, mint ítélet nélkül tartósan elveszett állapotban maradni. Az ő karja elég erős arra, hogy a makrancosokat ítélet­be vigye, de kegyelme is elég nagy arra, hogy megváltsa a megalázkodókat az ítéletből. SÜRGŐSEN JELENTKEZZ! Felhívjuk mindazok figyelmét, akik a nyári gyenesi konferenciákra ké­szülnek. hogy ebbeli szándékukat még május hó folyamán, de legkésőbb két héttel a konferencia kezdete előtt jelentsék be Evang. Belmissziói Ott­hon, Gyenesdiás, Veszprém m címen. Az Otthon vezetősége kénytelen az elmúlt év tapasztalata és egyéb indokok alapján konferenciákon kor­látozott létszámot megállapítani. Ez­ért csak azoknak az elszállásolásá­ról tud gondoskodni, akik a megsza­bott kereten belül jöveteli szándéku­kat időben bejelentik s akiknek je­lentkezését az Otthon vezetősége írás­beli válaszadással elfogadta. Szállásra és ellátásra tehát csak azok számíthatnak, akik előzetes be­jelentkezésük után érkezésükkor fel i tudják mutatni a jelentkezésük elfo­gadását igazoló nyomtatványt.4 Nyári konferenciáink időpontját \ azért közöltük már jó előre, hogy ki- nek-kinek alkalma legyen előre el­döntenie konferenciára jövetelét. Ez­zel a magunk részéről lehetőséget ad­tunk az idején való előzetes jelent­kezésre. NE KÉSLEKEDJ HÁT! 6 Érő víz

Next

/
Oldalképek
Tartalom