Élő Víz, 1950

1950-március / 6. szám

Egyedül a kereszt előtt — Beszélgetés a bűnös lélek és Megváltója között. — BŰNÖS: Uram, miért mostad meg éppen Te tanítvá­nyaid lábát? (Ján. 13, 14). KRISZTUS: Hogy megtanuld az alázatosságot, ha tanítványom akarsz lenni. BŰNÖS: Uram, miért mentél oda, ahol Júdás meg­találhatott? (Ján. 18, 2.) KRISZTUS: Hogy megtudd: szabadon szenvedtem bűneidért, amint te is szabadon követted el azokat. BŰNÖS: Uram, miért aludtak el tanítványaid szen­vedésed kezdetén? (Mt. 26, 40.) KRISZTUS: Hogy megmutassam: egymagám végez­tem el üdvösségedet. BŰNÖS: Uram, miért vetettek tőrt Neked? (Mt. 26,4.) KRISZTUS: Hogy a lelkek madarászának tőréből ki­szabadítsalak s hogy annak minden cselvetését elkerül­jed. (Zsolt. 91, * 3.) BŰNÖS: Uram, miért hagytad, hogy az áruló Jú­dás megcsókoljon? (Mt. 26, 49.) KRISZTUS: Hogy a képmutató ajkak beszédét el­tűrjem s a bűn eltörlését az ajkakon kezdjem, amelyek által a Sátán behozta a bűnt a világra. BŰNÖS: Uram, miért imádkoztál erős kiáltás és könnyhullatás közben? (Mt. 26, 39. Zsid. 5, 7.) KRISZTUS: Hogy így megolthassam Isten igazsá­gának búsúlását, mely oly szörnyen felgerjedt ellenem. BŰNÖS: Uram, miért könyörögtél olyan állhatato­san, hogy elmúljék Tőled a pohár? (Mt. 26, 42. 44.) KRISZTUS: Hogy, megtudd: én akkor bűneid meg­érdemelt átkának szörnyűségét ittam és szenvedtem el. (Gál. 3, 13.) BŰNÖS: Uram, miért bíztad könyörgésed után aka­ratodat egészen az Atya akaratára? (Mt. 26, 42.) KRISZTUS: Hogy megtanítsalak arra, hogyan viseld ■magad a nyomorúságban s hogy béketűréssel és öröm­mel szenvedd keresztedet, melyről biztosan tudod, hogy Atyád igazságos kezéből és nem máshonnan származik. BŰNÖS: Uram, miért hullott verítéked oly sűrű víz és vércseppekkel? (Lk. 22, 44.) KRISZTUS: Hogy megtisztíthassalak véres sebeid­ből és ocsmány mocskosságodból. BŰNÖS: Uram, miért hagytad, hogy megfogjanak, amikor elmehettél volna? (Lk. 22, 54.) KRISZTUS: Hogy lelki ellenséged meg ne. fogjon és .a külső sötétség tömlöcébe ne vessen. BŰNÖS: Uram, miért kötöztek meg? ("Mt. 27. 2.) KRISZTUS: Hogy megoldjam hitetlenséged köteleit. BŰNÖS: Uram. miért éppen kakas-szó által ébresz­tettél Péterben bűnbánatot? (Lk. 22. 60.) KRISZTUS: Hogy senki meg ne vesse Istennek a megtérésre rendelt eszközeit, még ha alkalmatlanoknak is látszanak. BŰNÖS: Uram, miért adtak Rád vörös bársony kön­töst? f.Tn. 19 5.) KRISZTUS: Hogy megtudd: én vettem el skarlát­vörös bűneidet. BŰNÖS: Uram. miért, adtak Rád töviskoronát? (kit. 27, 29.) KRISZTUS: Hogy a tövis viseléséből, mely az átok első gyümölcse, meglásd, hogy én vagyok, aki elveszem a világ bűneit és téged élet és dicsőség koronájával ko­ronázlak meg. (Jel. 2, 10.) BŰNÖS: Uram, miért adtak nádat kezedbe? (Mt. 27. 29.) KRISZTUS: Hogy meglássad: nem töröm el a meg­repedezett nádat. (Mt. 12. 20.) BŰNÖS: Uram. miért hagytad, hogy szent arcodat megköpdössék? (Mt. 27. 30.) Jézus a szőlötö J ciH. 159 1—6* (Dallama: Jézusom, Krisztusom, Én Szerelmesem) 1. Jézus a sző lő tő, mi vesszők vagyunk. Élünk, ha őbenne meg is maradunk. Hogyha tőled, Jézus elhajolnék, Máris lemetszett venyige volnék. 2. Atyánk metszőkése minket tisztogat, Hogy többet teremjünk, gyümölcsöt sokat. Add meg, Atyám, bármily iá jó perc lesz, Tudjak örülni, mikor megmetszesz. 3. Csak le ne mess hamar bűneim miatt, Énértem is meghalt egyszülött Fiad. Légy türelemmel, ha bűnbe esnék, Jézusomért, kérlek, le ne mess még! 4. Őrajta csüngök én, jó kapcsom a hit, Vérében bízom én, s ez megigazít. Szent tőke gyümölcse az ő vére — Nem juthatok kárhozat tüzére. 1949. SOLT LÁSZLÓ KRISZTUS: Hogy arcodat megóvjam a szégyen gya­lázatától. BŰNÖS: Uram, miért kötötték be szemedet kínzóid? (Mk. 14, 65.) KRISZTUS;. Hogy lelki szemed megvilágosodjék s szemtől-szembe lásd mennyei Atyádat (1. Kor. 13, 12.) BŰNÖS: Uram, miért hagytad, hogy szent arcodat véres ütésekkel eléktelenítsék? (Jn. 19. 3. És. 53, 2.) KRISZTUS': Hogy arcod angyalokéhoz hasonlóan tündököljék majd az égben. BŰNÖS: Uram, miért ostoroztak meg olyan kegyet­lenül? (Jn. 19. 1.) KRISZTUS: Hogy lelkiismereted minden vádjától megszabadulj és elkerülhesd az örök gyötrelem ostor­csapásait. BŰNÖS: Uram. miért ítéltek el? KRISZTUS: Hogy a törvény ítéletre jutván bennem, téged el ne ítéljen. (Róm. 8, 3: „...ítélettel sújtotta a bíínt a testben“.) BŰNÖS: Mégis, miért ítéltek el, Uram, ha nem ta­láltak bűnt Benned? (Mt. 27. 24. Jn. 19, 6.) KRISZTUS: Hogv megtudd: nem n magam, hanem a te bűneidért bűnhődtem. BŰNÖS: Uram. miért kényszerítették a mezőkről jövő Cirénei Simont, hogy vigye keresztedet? (Mt. 27. 32.) KRISZTUS: Hogy megértsed, mennyire megerőtle- ■ nítettek engem bűneid és mit kell a keresztyénnek tenni, aki elindult e világból a mennyei Jeruzsálem felé. BŰNÖS: Uram, miért fosztottak meg ruháidtól? (Jn. 19. 23.) KRISZTUS: Hogy láthasd: elhagytam mindent meg­váltásodért. BŰNÖS: Uram, miért emeltettél keresztre? KRISZTUS: Hogy magammal együtt felemelhesselek a mennyországba. (Jn. 12, 32.) BŰNÖS: Uram. miért függtél átkozott fán? KRISZTUS: Hogy eleget tegyek a tiltott fa gyümöl­csével elkövetett bűnödért. (I. Móz. 3. 6.) BŰNÖS: Uram. miért függtél két lator között? (Lk. 23. 33 ) KRISZTUS: Hogy te a mennyei angyalok között lel­hess helyet. ÍLÖ VlZ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom