Élő Víz, 1950
1950-szeptember / 19. szám
Szerkesztésig és kiadóhivatal: BUDAPEST, XIII., POZSONYI-ÚT 14. IV. 19. SZ. Telefon: 122—520. élő víz AZ EVANGÉLIKUS EVANGÉLIZACIŐ LAPJA Megjelenik egyelőre kéthetenként. Kiadja: a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem. Felelős szerkesztő és kiadó: Csepregi Béla. Előfizetési ár: egy évre 18.—, félévre 9.—, negyedévre 4.50 Ft. Egyes szám ára 80 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: „ÉLŐ V1Z“ Budapest 53.064. 258. — Zuglói nyomda — Bp., Hermina-ut 51. Felelős vezető: Kádár Sándor dúl ki a házból), idegen ágyban kényelmetlen a fekvés, rossz az alvás, meg aztán nem szereti a nagy tömegei, a sok beszédet, zajt, éneket, a hangos közös imádkozást, a hivalkodásnak tetsző bizonyságtételeket, a tömegétkezést stb., stb• Irtózott a maga megszokott életrendjének megzavarásától, felbontásától. Nem értette, hogy miért akarjuk őt Pilisligetre, meg Fótra „cipelni“, otthon is lehet imádkozni, egyedül, stb. Mi már megtapasztaltuk, hogy mit jelent a konferencia s tudtuk, hogy Istennél semmi sem lehetetlen. Ezért imádságban igen hosszú időn át nemcsak magunk, de közösségi testvéreink is buzgón esedeztünk a meghallgatásért. Eredetileg a pilisligeti konferenciára készülődtünk, de édesanyám közvetlenül az indulás előtt nemet mondott. Erre a fóti orsz. hit mélyítő csendeshetet szemeltük ki, de a sok rábeszélés, érvelgetés és imádkozás ellenére még aug. 14-én délben is „nem“ volt a válasz, pedig ez a konferencia már két nappal előzőleg megkezdődött! Űjra és újra hivatkozott arra, hogy Számára nehéz a járás, kényelmetlen a fekvés stb. Minden emberi erőfeszítésem teljes kudarcát látva, szomorkodva és tehetetlenségemet érezve, de erős hittel, mit sem kételkedve kérteni az Urat, hogy az igén keresztül Őmaga, jöjjön és Őmaga segítsen! S ime: az aug. 16-ára kijelölt igében az Úr maga Szólt: >,Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden utamat jól tudod. Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt, Uram! (Zsolt. 139, 3—4). Az aug. 15-i igében pedig az Űr a következő Ígéretet tette nekünk: ,,.. . Legyen teljes a te jutalmad az Űrtől..., akinek szárnyai alatt oltahnat keresni jöttél. (Rúth 2:12.) Ezeket az igéket boldogan felolvastam édesanyámnak. A jég megtört. ,,Induljunk!“ — mondta. Aug. 15-én délelőtt, kétnapi késéssel megérkeztünk a konferenciára. Az Űr csodásán működött! 16-án délután — egy hosszú magángyónás során — édesanyám belépett a szoros kapun, Jézus gyerme£ ke lett, élő hitre jutott. Az Űr hűségesen beváltotta a fenti igékben tett ígéreteit: valóbayi teljes lett a jutalmunk az Űrtől, semmi, de Semmi nehézségünk egy pillanatra sem volt, édesanyám mindenben élénken, frissen. egészen megfiatalodva résztvett. HITMÉLY1TÖ KONFERENCIA FOTON. Isten Lelke kb. 120 embert, testvére hozott el Fótra a hitmélyítő konferenciára. Isten elkészítette az utat mindazok számára, akiket ott akart iáini. Csodálatos iinameghallgatások- rul, a íei-íeltornyosuió akadályok sorozatos leomlásáról számoltak be sokan- / A bemutatkozásoknál derült ki, hogy senkinek se volt elég, amije volt. Mélyebbre vágyik. Egészebben, igazában odaszánt életre. Jézus Krisztus telje- sebb megismei ésére. Nagy örömmel telt meg a szívem az első este, amikor Szent Lelke rámutatott arra az oltárra, az Ür oltárára, ahol életem minden nyomorúsága nyilvánvaló lesz. Le ahonnan felém ragyog az értem megáldozott Bárányban az Ö örökkévaló, megváltó szeretete. — Igen, ezért jöttem, — dobbanta rá a szív boldogan az áment, hogy jobban megismerjem ezt az oltárt. Már az első reggel arra kellett rá döbbenni, hogy az a „hit“, melynek mélyítésére jöttünk, hiányzik- Tele van életem a magam erőlködésével. Megláttam egyre jobban, hogy nem vagyok lent azon a helyen, ahol a helyem van. Isten Lelke egyre jobban megmutatta ezt az előadások során- Lerántotta a leplet langymeleg, szeretetlen, engedetlen, önmagam Körül forgó, érzékenykedő énemről. Megmutatta, hogy mindennek, egész bizonyságtevésben szegény életemnek az az ŐSZI KONFERENCIÁK FOTON. Szeptember 17. Csendes vasárnap. Szeptember 19—22. Asszonyok csendes hete. Szeptember 26—29- Leányok csendeshete. Október 10—13. Legények csendeshete. Október 15. Csendes vasárnap. Aki legalább 10 nappal a csemles- hf^fk kezdete előtt jelentkezik, 33 százalékos jegyváltásra jogosító igazolványt kaphat. oka, hogy nem tudok hinni, kemény és hideg szívem nem tudja íelíőgn., .átvenni “ azt a nagy szeretetei, mely öröktől fogva árad fe.érn. — Rámutatott tehetetlen tanítvány életemre, ínnak erőtlenségére. Ügy fajt az, hogy Jézusnak csak szomorúsága van velem s nagyon megalázott, mily nehéz elszenvedni engem, az erőtelen tanítványt. Ügy fájt minden! Az egész nyomorúságos életem, amit azt hittem eddig, a hit tart- Most megláttam a Fiúnak nem engedő, életem vezetését a kezében tartó, régi megkütö- zöttségeimet szorongató, rettenetesen elrontott életemet. Még a bűneim megváltására sem voltam képes. Hisz egész életem nyomorúság! Hogy emeljek ki egyet-kettőt abból a bűntengerből, amiben vergődtem. — Oh. igaza volt Péternek! Vissza a régi életbe! Nem tudok én az Űr mellett élni! Elvesztem! — Csodálatos volt akkor, ahogy az Ür utána nyúlt a visszazuhanó tanítványnak. Hogy olyan mélyre alázkodot., amilyen mélyre zuhantam. Üjra kegyelmébe akart fogadni. Nagy, gyöngéd szeretettel fedett fel minden sebet. Tudta, hogy nagyon fájnak- Kikutatott mindent, s nem tudtam más. mondani, mint Péter: — Uram, te mindent tudsz! — S kiürült előtte a szív. Előjött az is, amit eddig rejte- „ gettem előle. Ügy állottam előtte kifosztva s szelíd szeméből, amely megítélt bár s szavából áradt a bűnt el- törlő evangélium csodálatos, gyógyító balzsama. Megmosott, bekötözött, talpraállított újabb kegyelmével a hűtlen, tagadó, hitetlen, gyáva tanítványt s újra szolgálatba küldött. Ügy megtelt a szívem szeretettel, hálával és örömmel! Ezzel engedett el! S most, hogy kiküldött az életbe nincs bennem félelem, mint eddig a konferenciák után. Nem félek, mi lesz életemben, öröm tölt el napról-napra nagyobb, hogy szolgálhatom Öt, hordozhatom Őt szavaimban, cselekede- eimben, életemben. Hogy Ö szerethet bennem! Érzem, tudom, hiszem, hogy Ö jön bennem s így nem lesz nehéz ez semÁldott legyen az Ö felülről áradó szeretete, mellyel Foton annyi életet hívott el, újított meg, ahogyan a morzsaszedésen bizonyságot tettek erről sokan! Dicsérjük az ö nevét örökké! \ ,,Bárcsak már jóval korábban jöttem volna!“ — mondogatta egyre. Boldogan énekelte hát ő is: ,,Yun még scá- ,no inra is bocsánat-..“ És hogy: „Győzelmet vettél, eh Feltámadott, Örök nagy dicsőség a diadalod!“ (K. E„ Budahegyvidék.)
