Élő Víz, 1950
1950-augusztus / 18. szám
ugyanolyan szép, formás, mint a többi edény, de semmire sem lehet használni. Elromlott edény! Nem! ,jár-e át a fájdalom, ha te is ez vagy! A Mester mindent rád pazarolt, tulajdon kezével formálta lelked, örült, hogy végre kiformálhatott s aztán mégis minden hiába volt. Ügy látszik mindennek vége! A nagy Fazekas formátlan anyaggá rontja össze újból az elromlott edényt. Nem tehet mást vele. Úgy, ahogy volt, használhatatlan a nagy célra! Isten egész keresztyéneket keres. Nem tisztákat, mert akkor senkit sem találhatna, hanem olyanokat, akik egészen a kezébe esnek és egészen elítélik magukat. Az egy fogyatkozáson már nemcsak a gazdag ifjú bukott el, hanem egész sor előtte és utána: Ákán, Saul, Júdás, Démás, Bálám, Anániás, Safira és sok névtelen. Pedig a nagy célra készítgetett az Isten. Talán magad is látod ezt, és most nagy csüggedés foglal el. Betörten, kiejtve érzed magad a Fazekas kezéből, mint akit félretettek. Lehet, hogy egészen közel van hozzád az a gondolat, hogy most már minden elveszett, semmi remény nincs többé a számodra, elromlott edény vagy, eldobni- való. Egyszer rettenetes fájdalommal jár át engem is ez a gondolat: Urad megpróbálta veled már többször is de hiába. Most elfordul tőled s mást keres magának, alkalmasabbat, őszintébbet, alázatosabbat, egész embert. De aztán megtapasztaltam a csodát: a Mester újból a kezébe vett. Ugyanazt a hitvány agyagot, ami vagyok, bűnöktől, hitetlenségtől torzan megint a kezébe vett. Türelme végtelen, kifogyhatatlan, szeretete könyörül az elromlott edényen is. Csak a bűnnel szemben kíméletlen, könyörtelen és semmi áron nem hagy megtisztítat- lanul. Elromlott edény! Dicsőítsd a hosszútűrő, el nem fogyó szeretetet, a mindent helyreállító és befedező drága vért és engedd át magad újból egyszerű bizalommal, hitványságod, értéktelen voltod teljes tudatában az Ö kezébe. Ha az Ő türelme nem fogyott el, a tied se mondjon csődöt, ne akarj te Nála szigorúbb lenni. Csüggedés helyett fordulj a bűnöd és önmagad ellen, amit még mindig kímélsz, rejtegetsz és védelmezel. Nem reszket-e bele a szíved abba, hogy még mindig lehet belőled a Mesternek hasznos, tisztességre való edény! Mert az Istennél semmi sem lehetetlen! (Luk. 1:37.1 Evangélizáció és az üdvösség útja (Befejező közlemény.) A SZENTLÉLEK AJÁNDÉKA. A bűnbocsánat és a Szentlélek ajándéka (s az általa teremtett új szív) az újszövetség megígért két szabadító ajándéka. Keresztelő János szerint a bűnök már az ö vízkeresztségében is megbocsáttattak, de a Messiás különleges ajándéka a Szentlélek keresztsége. Pál apostol mondja, hogy egyenesen azért váltott meg minket a törvény átkától, hogy vehessük a megígért Szent- leiket, Dal. 3:13—14. Az első tanítványok a Szentlélek keresztségét pünkösdkor vették- Ugyanezt az ajándékot veszik az ösz- szes keresztyének. Az, aki nem vette a Szentlelket, nem számít keresztyénnek, Krisztus sajátjának. „Akiben nincs a Krisztus lelke, az nem az övé.“ Kóm. 8, 9. A S'zentlelket rendszerint a megtérésben vették, mint Péter szavaiból is látható: ,Térjetek meg és keresztelkedjetek meg • • a bűnöknek boesánatjára és veszitek a Szentlélek ajándékát.“ Csel. 2, 38. Mindazokban az esetekben, amelyeknél a Szentlélek megtéréssel kapcsolatos vételéről hallunk, az nem a vízzel való keresztség aktusánál történt, hanem vagy az evangélium hirdetésének hallgatásakor (mint Kornélius házanépe esetében. Csel. 10, 43—48.), vagy a kézrátétel alkalmával. Lásd.: Saul Csel. 9, 17., samáriaiak Csel. 8, 14—17-, az efezusi tizenkét tanítvány- Csel. 19, 1—7. Bizonyos esetekben egyesek nem akkor vették a Szentleiket, mikor megtértek, elfogadták az evangéliumot és keresztséget. Nem szólva a tanítványokról, akik Jézushoz való csatlakozásuk és keresztségük után három esztendővel vették a Szentlelket, ilyen esetről tudósít. Csel. 8. Mikor Fiilöp Samária városábán Krisztus evangéliumát prédikálta, a sokaság egy szívvel-lélekkel befogadta azt és megkeresztelkedett. De a Szentlelket akkor nem vették. A Lélek ,még senkire azok közül nem szállott rá, csak meg voltak keresztelve az Ür Jézus nevében“. 16- vers. Csak amikor Péter és János imádkozott értük, kezüket rájuk vetették — csak akkor vették a Szentlelket, Mivel nem mindenki vette a Szentlelket az evangéliummal egyidőhen, érthető Pál kérdése a tizenkét efezusi tanítványhoz: „Vájjon vettetek-é Szentlelket, minekutána hívőkké lettetek?“ Csel. 19, 2. Valószínű, Pál apostol észrevett valamit a tanítványokon ami mutatta, hogy nem vettek Szentlelket. S'zavai mutatják, hogy lehetséges bizonyos értelemben „hinni“ Szentlélek vétele nélkül, mint ahogy a samáriabelieknél is ez az eset. Az őskeresztyének tudták, hogy vették-e a Szentlelket, vagy sem. A Szentlélek ajándéka olyan határozott tapasztalattal jár, hogy aki elnyerte, annak semmi kételye nem volt felőle- Ha némelyek Szentlélek-telen hívők lettek, azokért imádkoztak, kézrátételben részesültek, hogy Szentlelket vegyenek. Voltak esetek, mikor a megtérők nem „ízlelték, hogy jóságos az Ür“ (1. Péter 2—3.), nem „ízlelték a mennyei ajándékot . • . Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit.“ Zsid. 6, 4—5. E tapasztalatok hiánya mutatta, hogy az illetők nem vettek Szentlelket. Az ilyenek „hisznek“ bizonyos értelemben, de hitük nem igazi újszövetségi hit, amelyről Krisztus azt mondja: „Aki hisz énbennem mint az Írás mondott a^ élő víznek folyamai ömlenek annak bensőjéből“. János hozzáteszi: „Ezt pedig mondja vala a Lélekről, amelyet veendők valának az Őbenne hívők“. János 7, 38 39Aki megtért s hisz az evangéliumi bűnbocsánatról és a Krisztusban való kegyelemről szóló ígéretében, de Szentlelket nem vett, ugyanolyan lelkiállapotban van, mint a tanítványok pünkösd előtt, vagy a samáriaiak a Lélek elnyerése előtt. Bizonyos értelemben Krisztus tanítványai, de megtérésük tökéletlen, vagy jobban- mondva még nem következett be igazán. Jézus a tanítványainak mondta, akik követték, de Szentlelket még nem vettek: „Ha meg nem tértek semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába.“. Máté 18, 3. Luther ugyanezt tanítja. A római levél előszavában adja a keresztyén hit híres meghatározását: „A hit Isten műve bennünk- Megváltoztat bennünket és újonnan szül Istentől. (János 1, 13.) Megöldökli az ó Ádámot és teljesen más emberekké tesz szívünkben-lelkünkben, erőinkben s magával hozza a Szentlelket. Óh, a hit eleven elfoglalt, tevékeny, erőteljes valami. A hit élő, merész bizakodás Isten kegyelmében, oly biztos és bizonyos, hogy az ember ezerszer is kockára vetné érte az életét. Ez a bizakodás Isten kegyelmében az embert örvendezővé, bátorrá és szívélyessé teszi Istenhez és minden teremtményéhez. S ez a Szentlélek munkája-“ 6 ÉLŐ VÍZ
