Élő Víz, 1949
1949-február / 5-6. szám
MÁRCIUS 4., PÉNTEK. Énekek: Dt. 350. Éf. 126. 6. A meglátogatott és a megajándékozott Lukács 7: 36—50. A különböző indíttatásra, különböző céllal Jézushoz menő két ember különböző ajándékot is kapott tőle. Az ige utolsó nagy tanítása: ki mit vár Jézustól, azt kapja. A fariztus arra kérte Jézust, ,,hogy ővele egyék““. Jézus meglátogatta és az asztalához ült. Simon ritka, érdekes vendéget akart a lakomáján. Megkapta. — El akart dicsekedni tisztes házával, előkelő barátaival, rakott asztalával. Jézus elnézte mindezt. — Kegyes beszélgetést, egy kis teológiai eszmecserét kívánt folytatni az Isten emberével. Jézus nem tért ki előle, sőt örök életre szóló tanítást is adott Simonnak a két adósról, akinek az adóssága elengedtetett. — Vizsgáló tekintettel akarta bírálgatni Jézust, hogy vájjon próféta-e, vagy sem. Jézus még ez elől sem zárkózott el. Az más lapra tartozik, hogy a kísérletező lélekkel való vizsgálódás nem tudta felfedezni a Názáretiben Isten Egyszülött Fiát. A bűnös asszony bűneinek elviselhetetlenné vált terhével ment Jézushoz. Bűnbocsánatot kapott. — Beszennyezett életének a poklából jött. Az üdvösség ígéretével távozhatott. — Felzaklatott lelkiismerete űzte a bűnösök Barátjához. „Eredj el békességgel!“ —• kapta útra valóul. Ki mit vár Jézustól, azft kapja Ezen az evangélizáción is így van. 1. Milyen reménységgel, kívánsággal és vágyakozással vetted kezedbe ezt az írást? Hogyan kezdtél az olvasásába? Nagy mértékben ezen fordul meg az, hogyan teszed le a kezedből. — Nem vártál tőle semmit? Bizonyosan nem is kaptál. — Ünnepi hétnek gondoltad, minden este elcsendesedéssel, áhítatos órával? Áz lett. — Egy kis elérzékonyedésre, magadbaszállásra számítottál? Megtörténhetett. Tanulni akartál a hit dolgában, újabb ismeretekre szert tenni a biblia világából? Bizonyára megkaptad. — Látogatóba hívtad Jézust napról-napra. ő el is fogadta a hívásodat bizonyosan Az ebben a könyvben is hangzó igének és bizonyságtételnek a szavában megjelent tenálad is és bebocsátást kért a te szívedbe is. Az a kérdés, hogy oda bejutott-e? A szívedben lakozást vehetett-e? Tenálad maradhat-e enn k azi írásnak az elolvasása után is? Mert ha nem, akkor te is csak látogatóként fogadtad Jézust, éppen úgy, mint S'iinon. Akkor ez az evangélizáció is Jézusnak csak egy múló látogatása lesz az életedben, mint a farizeus lakomája, amelyen Jézus is megjelenti Jézus látogatása mindig csodálatos lehetőséget nyújt, őbenne mindig Isten sz retete közelíti meg az embert. Sohase azért, hogy múló elérzékenyülést szerezzen, hanem azért, hogy örök életre megtartson. Samáriának Sikár nevű városában bizonyára őrökké emlékezetes lesz az a két nap, amelyet Jézus a samáriai asszony bizonyságtételére meginduló lakosság kérésére ott töltött, sokakat vezetve el üdvözítő hitre. Jézus látogatása azonban ítélet is. Voltak városok, ahová Jézus újra meg újra betért, ahol sokat prédikált és sok csodát tett, amelyeket sokszor meglátogatott, mégsem menekülnek meg az ítélet napján, mert nem ismerték meg a meglátogatásuk idejét. A Simonnal való vendégeskedés is ilyen fel nem ismert látogatása volt Jézusnak. A farizeusok utolsó sziava is az a történetben: „Ki ez, hogy a bűnöket is megbocsátja?“ Az üdvözítő Krisztus járt náluk, és nem ismerték fel. Ez a látogatás fogja vádolni őket az utolsó napon. Jézus nálad is járt. Szeplőtelen és tökéletes igazságát ra- gyogtatta fel, hogy elolvadjon minden önigazságod. Ajándékozó kézzel közeledett, hogy elpirulj azon, amit te akartál neki adn,i. A hit bátor lépésére és a szeretet tékozlására hívott, hogy igazán gazdaggá tehessen. Felismerted-e Öt? Megismerted-e a meglátogatásodnak idejét? 2. Bűnösen tetted magad elé ezt az írást, és egyre bűnösehb lettél, miközben olvastad? Amikor az ige tükröt tartott eléd, nem ablaknak vélted, amin keresztül a szomszéd portájára tekintettél, hanem egyedül álltái a tükör előtt? Az Isten szava megítélt és földre sújtott, teljes n egy vonalba tudod magadat a szennyes életű paráznával? Még amikor egyedül vagy is, szégyenpírban ég az arcod és mardosó lelkiismerettel állsz a bíró előtt? Még most is kételkedés emészt: tálán hiába minden? Testvérem a bűnben! Nem jöttél hiába Jézushoz. A bűnösök Barátja most már nem törődik az önelégült farizeussal s 10 az érdekességet kereső kíváncsi társaságával, hanem egyedül tehozzád fordul. Akármilyen mélyen vagy is, tehozzád hajol és néked mondja: Megbocsáttattak néked a te bűneid! — Nem • jöttél hiába, Jézus csak téged várt. Ezt az evangélizációt csak azért rendeztette, hogy ezt megérd, hogy erre a könnyes gyötrő 1 belátásra eljuss és meghalld: azért jött az embernek Fia, hogy , megkeresse és megtartsa a bűnösöket. Éppen téged. Jézus éretted sziállt le a menny dicsőségéből, szenvedett éhséget, hontalanságot, üldözést és sok-sok kínt. Éretted en- j gedte magát durva kezekkel megkötöztetni, arcul veretni, || gúnykoronávál megkoronáztatni. Éretted lett bűnné — holott ji bűnt nem ismert, jutott az átok fájára — holott mindig csak ] áldást osztott, ontotta" vérét, mert vérontás nélkül nincsen } bünbocsánat. 1 ö, a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztus hajol le j most hozzád, teszi fejedre átszegezett kezeit és mondja: Meg- I bocsáttattak néked a te vétkeid. Épp n olyan valóságosan - f mint a bűnös asszonynak a Simon házában. Örülj, kegyelembe j fogadott. . 3. A parázna nőnek a Názáreti Jézussal való találkozása I egészen biztosan nem olyan, mint egy múló emlékű látogatás. Azt kapja, amiért jött, és mégis alig meri hinni. Olyan nagy < az ajándék, hogy alig meri elfogadni. Olyan túláradó a bol- | dogság, hogy alig lehet valóság. Továbbra is csak ott térdel ' Jézus lábainál és ömlenek a szemeiből az örömnek, hálának és szeretetnek a könnyei. Így hallja Jézusnak újabb kijelentését: 1 ,,A te hited megtartott téged.“ Tudjuk, hogy ez a kifejezés: „megtartott“, a bibliában | azt is jelenti: megmentett, üdvözített- Az álmélkodástól re- J megő szívű, megajándékozott asszonynak Jézus ebben az | újabb kijelentésben azt adja tudtára, hogy mindaz, amit ő ji kapott, üdvösségre való. És hogy ez hitből van, nem pedig fl cselekedetből- Ez pedig azt jelenti: kegyelemből. Nagyon fon- tos üzenet ez, mert ennek a. megértésén fordul meg az aján- ji t’ék elfogadása. Sokan eljutnak Jézus lábáig, meg is kapják V ugyanazt az ajándékot- De nem merik magukhoz venni és | élni vele. Mert nem merik hinni, hogy .valóban az övékHitből és nem cselekedetből- Nagyon fontos üzenet ez ab to számodra is, Testvérem, épen úgy, mint a bűnös asszony- |j nak. Sokan mondják erre: de hiszen a bűnös asszony cseleke- <: dett is, áldozatot is hozott. Még pedig olyan tékozló módon, hogy Jézus példaképen állította a cselekedetekben különben i is serény farizóus elé- Az tagadhatatlan- De viszont hol mond- n ja Jézus azt, hogy „a drága kenet kiöntése megtartott téged“? ’ A megtartatásnál, ill. üdvösségnél 6zó sincs a könnyekről, I- a szelence drága kenetről, sem a hódoló tiszteletnyilvánítás- ] ról, semmiről, amit az asszony cselekedett, hanem egyedül a j hitről- Ez mutatja, hogy az ő cselekvése a hitnek a cseleke- j dete volt. Ellentétben Simonnak a vendéglátásával, ami félre- j érthetetlenül a számításnak, az érdemszerzésnek a cselekedete volt- Nem is fűzi ahhoz Jézus az üdvösségnek az ígéretétAz üdvösséghez semmi köze nincs a cselekedetnek, hanem egyedül a hitnek, amely kizárólag Jézuson csüng: ráépít, jl benne reménykedik és tőle vár mindent. Itt a földön és egy- | kor a dicsőség országábanValaki ,erre is megkockázttathatja azt az ellenvetést: de [: hiszen az utolsó ítéletkor is cselekedetek szerint osztatnak : két táborra az emberek. A jobbkéz felől állókhoz az hangzik: 1 „Éheztem és ennem adtatok; szomjúhoztam és innom adtatok; J betég voltam és meglátogattatok; fogoly voltam és eljöttetek I hozzám-“ Nemde cselekedeteik alapján üdvözölnek ezek? — I Figyeljük meg azt is, hogy ezek mit válaszolnak: „Uram, I mikor láttuk, hogy éheztél és tápláltunk volna? vagy szomjú- I hoztál és innod adtunk volna? vagy mezítelen voltál és fel- I ruháztunk volna?“ (Mt. 25: 34—39.) Az üdvözülők nem tudnak I egyetlen cselekedetükről sem, ami ott felemlíttetik- Nem em: | lékeznek egyetlen tettükre sem, amiért üdvözülnek. Hogy le- | hét ez? Ezek is mind a hitnek a cselekedetei voltak- Nem x tudta a balkezük, hogy mit cselekedett a jobbkezük. — Bez- I zeg lesznek az ítélet napján is olyanok, akik nagyon jól em- f lékeznek a cselekedeteikre- Csakhogy ezek az elkárhozók kö- J zött lesznek- „Sokan mondják majd nékem ama napon j ÉLŐ VÍZ i
