Élő Víz, 1949
1949-augusztus / 18. szám
Többen, akik nem tudták, miért jöttek és miért küldte őket a családjuk Gyenesre, ragyogó szemmel mondiák: mpr tudjuk, mi hiányzott az életünkből. Megismertük •«Jézus szeretetét és a bűnbocsánatot. Volt, aki benne élve az igazi szabadságban, érces hangon tett bizonyságot arról az örömről, amit eddig még nem tapasztalt. Volt, aki azt mondta : mikor ide jöttem, azt gondoltam, hogy megint megtöltöm egy évre az, akkumulátoromat. És rájöttem, hogy helytelenül gondolkodtam, mert az akkumulátor nem csak hogy kimerült, de meg is repedt. Javítani nem lehet, teljesen ki kell cserélni. -Meg kell térnem. Az Isten kegyelméből megtérített, sokkal többet cselekedett velem, mint amit csak gondolhattam volna. — Áltáléban egyöntetűen hangzott: Isten megkegyelmezett az összegyűjtött férfiaknak. Valóságosan megszabadította a bűn hatalmából mindazokat, akik ezt kérték. -Megadta azt a békességet és örömöt, amit Krisztus hozott. Nem egy bizonyságtevésben elhangzott, hogy azért, amit itt kaptunk többé már nem kell minket küldeni. Jövünk magunktól is. A esendesbét 7.áróvasárnapján az istentisztelet alkalmából a 170 tagú gyülekezet oífertóriuina 1000 Frt volt Kapernaum továbbépítésére. Hisszük, hogy ez az adomány is közelebb viszi ezt az (áldott intézményt a. teljes kiépüléséhez. Adná a mi megszabadító Istenünk, hogy ti, akik megtapasztaltátok a valóságos, letagadhatatlan szabadulást, bocsánatot, örömöt és a Jézus Krisztusban való életet. Isten kezében eszközök lennétek mások, munkaöörsaitok, családotok és a barátaitok egváltónkhoz váló juttatásában. > ♦ ♦ »M1 ♦ »t« lM">> ■M** ■M"l| ■> "t1 ♦ «{"l1 'M* »I1 fr1 BESZÁMOLÓK Gyenesen u hitmélyítő asszonykonferericiára igen nagy asszonytábort gyűjtőit egybe az Ur. A bemutatkozás sorún legtöbb asszony azt vallotta, hogy a hála és a hitben való megerősödés vágyai hozta Gyenesre. Az Úr azonban másként látta és rádöbbentett bennünket arra, hogy el- leközöltük, amink volt. Megmutatta, hogy nincs még mit mélyítenünk, hanem először Jézussal, mint Megváltónkkal kell találkoznunk és ól hittel elfogadnunk egyedül szaba- bádílónknak. A reggeli áhitatsorozat boldog reménységgel töltött el, hogy lesz találkozásunk. Arról hallottunk, hogy »Elküldi Isten az ö kegyelmét és és hűségét.« Es mi kitárt szívvel vártuk ezt, az tr pedig ránk árasztotta napról-napra. A bibliakörökben személy szerint szólított meg mindnyájunkat azúr. Igéje lerántotta rólunk az álarcot, megismertük bűnnel terhelt magunkat. Rávilágított életünk minden nyomorúságának végső okára, cs megmutatta a bocsánatból élő, engedelmes asszony álját: szelíd, alázatos szolgáló élet ez. Szótlan, türelmes szenvedés, ha Érte bántanak és teljes lieá-hagyatkozás. Délután a megbeszéléseken a »felébredtedi« veszedelmeiről volt szó: nagyképűség, lelki gőg, farizeusi életmód. Csalc egy mentség van ezek elöl is: Krisztus, a bocsánatot és kegyelmet adó Megváltó, Aki őrzi az övéit. Az esti áhítatok rávilágítottak hűtlenségünkre. Pedig csak akkor lehetünk hűséges feleségek, ha a mi féltékenyen szerető mennyei L kunkhoz vagyunk feltétlenül hűek. I - komoly figyelmeztetéssel szólt Is; hozzánk, 'hogy családunkért is [ íci1 í-elí vagyunk. Alázatos, szelíd I ch engedelmes feleségekké kell lennünk, hogy odaszerethessük Jézu- [ sunkhoz a ránkbízottákat. Boldogan fogadtuk Istevi felkínált f kegyelmét: Krisztusban bűneink bo- t csánatál Sés az üdvösséget. A félti szabadultak boldog ’örömével • énekeltünk utolsó esténkén és indultunk haza, hogy életünkkel is hirdessük az Cr dicsőségét és kegyálmét. Gyülekezeti közösségek ■Ezen a konferencián főleg Isteú. felébredt népe vett részt. Sok helyről jöttek össze. Az ige utáni vágy űzte őket ide. Sokat lreméltek bizonyosan ettől a találkozótól. Sok hívő szív itt találkozott először egymással. Régi testvéri kapcsolatok elevenedtek meg. Jelen volt az Isten az ő Szent Leikével. A konferencia programmja hívők számtára volt összeállítva. A reggeli sorozatban Isten a hívő ember veszedelmét állította elénk. Elalvás, elbukás, visszaesés, mind-mind elválasztanak bennünket az Isten sze- retetétől, az Űr Jézus Krisztustól. Már az első reggelen Isten törte össze igéjével a hívőket és ez így ment napról-napra. Sokan felébredtünk az álomból amelyben az ördög beleringatott. Sokunknak fájt az elbukás, amelynek bizony az volt az oka, hogy nem figyeltünk Urunkra és távolról szemléltük őt, ahelyett, hogy Ö szállást vett volna bennünk. A visszaesésről szólt az ige, azért, hogy figyelmeztessen. Felkiáltójelt helyezett el a mi életünkben ezen keresztül. De nemcsak összetört az ige, Iranern napról- napra hangzott a Krisztus megváltásából szóló örömhír. Hangzott a bünbocsánat drága igéje, evangéli- oma. így ezen keresztül is sokan megújultak. Sok fájdalom, de sok örömkönny is fakadt a szemekben. A délelőtti és délutáni előadósok- ban egészen személyes kérdésekre kaptunk« feleletet. Hangzott a kérdés, van-e Megváltód, vettél-e Szent beiket? Harcolod-e a hit harcát? Van-e közösséged? Van-e szolgálatod? Engem személyesei»' az az előadás fogott meg, amelyen a hit harcáról volt szó. Csodálatos elevenséggel állította, elénk az előadó benne, hogy miként harcoljon a keresztyén hívő ember. ’Csak egyet szeretnék megemlíteni. Neked is jó lesz felfigyelned reá, aki e sorokat fogod Gyermekotthon keres komoly, evangéliumi lelkületű fiatalembert és leányt 25—30 évesig« nevelői, Illetőleg gondozónői alkalmaztatásra. Csakis lelkész! ajánlólevéllel rendelkezők sürgősen jelentkezzenek Budapest, XII. Budakeszi út 70. sz. alatt. konferenciája Szegeden olvasni: Vedd fel az Isten minden fegyverét. Támadj velük! Hátat ne fordíts, mert a. sátán tüzes, támadó nyilát nem tudja, akkor kivédeni fegyverzeted. Csak elöl vannak védő és támadó fegyvereid. Ahogy az előadó mondotta: »ne mutasd meg néki a hátadat, mert akkor megsebez«! Az ige is mondja: álljatok ellene az ördögnek és elfut tőletek«. Elfut, mert nem én vagyok az, aki harcol, hanem az Űr Jézus. Nemcsak ebben az egy előadásban, de mindegyikben megítélt az Isten. Megláttuk a közönség és szolgálat nagy fontosságát. Elernyedt, meglankaidt, bukdácsoló életünknek az oka legtöbbször az volt, hogy nem volt közösségünk testvérekkel, sem 'szolgálatunk, amelyet pedig Isten reánk bízott. Könnyen vettük a keresztyén élelet. A Krisztus mentő szeretet« nem áradhatott ki mirajtunk keresztül másokra., pedig a cél ez lett volna. Az esti evangélizáción Péter megtéréséről hangzott az ige. A második estén sokan láttuk be, hogy Péterhez hasonlóan mi is megtagadtuk az Urat első hívásunk óta. Semmi más nem segíthet: csak az, ha Jézus szelíd arcával reánk tekinthet, lia újra nem ítél el, hanem ajándékoz bűnbocsánatot. A második este amikor a bűn kibir- batatlanná lett már, kilencvenkilencen kérték a személyes feloldozást. Csodálatos este volt. Amikor befejeződött, felcsendült az ének: »ütött a boldog órai, rabságunknak vége.« Sokan megújulva távoztak haza szállásukra. immár megkönnyebbülten. A bibliakörükben a közösségek veszedelmét tárta elénk az Úr. Megláttuk, hogy motornélküli gép lesz raitunk keresztül a közösség élete. Nincs szeretet. Elhagytuk Minden csak látszat. Nevünk az, hogy élünk, jredig halottak vagyunk. És mégis gazdagsággal dicsekszünk. Megoldás c^ak egy vau: ha. Isten Szent Lelke ezt a hideg szívet újra lángra gyújtja, hadd lobogjon újra. Szent Lelkét, valósággal megtapasztaljuk. Sok élet megújult, sokan bitre jutottak. Bár adná aa Űr, hogy mindig közelében élnénk és mellette maradnánk. Jó volt hallani: >Aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.«
