Élő Víz, 1949
1949-május /11. szám
AZ ÜDVÖSSÉG ÚTJA 6. Előlegezett hit I. Kor. 1, 22—25.: ,,Mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcseséget keresnek. Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botrán- kozást, a görögöknek pedig bolondságot. Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek bölcsesé- gét. Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél.“* Isten a keresztről szóló igehirdetés bolondsága által akarja megtartani és üdvözíteni az embert. A kereszt mindig a kizárólagosság igényével lép fel! A kereszt azt állítja, hogy üdvösségre szóló, megtartásra való hit csak a kereszt tövében születhetik meg. Két oldalról világítja meg Pál ebben az igében ezt a kérdést. Az egyik a zsidók-, a másik a görögök útja. A zsidók is hajlandók elismerni, hogy az üdvösséghez hit kell, azonban a hitrejutás útját úgy képzelik el, hogy előbb jel, azután hit! Nem mindig . mondják ezt így ki, de lelkűkben így látják mindig a kérdést. János 4, 46—54-ben olvassuk a kapernaumi királyi ember történetét. Beteg a fia. Odamegy Jézushoz és kéri, jöjjön el hozzá és gyógyítsa meg fiát, mert halálán van. Akkor ezt mondja neki Jézus: „Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.“ A kapernaumi ember nem mondta, hogy fenntartással hisz Jézus Krisztusban. Nem mondta, hogy ha * majd meg fogja gyógyítani a fiát, akkor fog hinni -benne. Az a tény, hogy elmegy hozzá nyomorúságában, épp ellenkezőleg arra mutat, hogy hisz benőne, Jézus mégis úgy látja, hogy még ezt a hitet is i ^beárnyékolja a zsidó csodavárás. , * Néha azonban egészen világos a helyzet. János 4evangéliuma 2. fejezetében van a templomtisztítás l) története megírva. Megtisztította az Ür a templomot. Csodálatos jel, amit tudsz. Van bátorsága, hogy szétkergessen egy vásárt és van bátorsága, hogy rendelkezzék ott, ahol jog szerint mások a rendelkező hatalmak ... Mégis János 2, 18-ban ezt olvassuk: „Feleiének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselek- szed?“ Itt már nem leplezett a lelkűiét. ,,Te itt úgy lépsz fel, — mondják a zsidók — mintha a templom a te házad lenne. Mondd, micsoda jelekkel tudod igazolni ezt a templomtisztítási igényedet? Mutass nekünk valami jelt és majd hiszünk tebenned." Jelt kaptak. Mégsem hisznek. Más jelt követelnek. Lukács 11, 14—16-ban van leírva Jézusnak egy gyógyítása. Néma ördögöt űz ki. A zsidók, kik szemtanúi a csodának, „mennyei jelt kívánának tőle“. Tehát nem elég nekik, hogy Jézus meggyógyított egy embert és az ördögöt kiűzte belőle. Ez nekik nem elég jel. Nekik másfajta jel kell ahhoz, hogy hinni tudjanak Jézusban és azt a másfajta jelet így fogalmazzák meg: „mennyei jel". De ha megkérdezzük, hogy mit is értenek mennyei jel alatt, akkor egészen furcsa dolgok jönnek elő. János evang. 6. részében, a sokezer ember megelégítésének a története után ezt olvassuk a 30. versben: „Mondának azért néki: micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?“ És így folytatják: „A mi atyáink a mannát ették a pusztában; amint meg van írva, mennyei kenyeret adott vala enniük.“ Hát akkor, amikor Jézus Krisztus a pusztában a népet jól tartja csodásán, amikor hatalmas sokaságot elégít meg kenyérrel és eledellel, ez nem mennyei jel, de mikor ugyanezt Isten cselekszi a pusztában, az mennyei jel? Egészen nyilvánvaló, hogy mindez üres kifogás. Ha megcsinálja Jézus azt a jelt, amit tőle kívánnak, akkor új jelt kívánnak. Mikor az is megtörténik és belekerülnek abba a helyzetbe, hogy ígéretük alapján most már hinniök kellene az Úr Jézus Krisztusban, akkor megint új jelnek az igényével lépnek fel. Azért elégeli meg Jézus jelkívánásukat és mondja Lukács 11, 29-ben: „E nemzetség gonosz: jelt kíván, de jel nem adatik néki, hanemha Jónás prófétának ama jele.“ Tudjuk, mit értett Jónás jele alatt" Jónás jele a kereszt volt. A kereszt, amelyen elrejtetett Isten Fiának dicsősége, ahol elnyelte őt a mélység, a halál sötétsége vette Öt körül, de ahonnan kiemelte Öt, mint Jónást, az Istennek hatalmas ereje .. . Egyetlen jel adatik csupán ennek a nemzetségnek: a kereszt jele! Pál abban a meggyőződésben van, hogy az az út, mely szerint előbb jel, azután hit, nem vezet célhoz. Ezen az úton nem lehet üdvözülni, hitre jutni. A hitnek meg kell előzni a jelt. Az Úr előlegezett hitet kíván, ez a világ pedig utólagos hitet szeretne adni, holott a hitet nem megelőzik, hanem követik a jelek! Márk 16, 20-ban ezt olvassuk: „Azok pedig kímenvén, prédíkálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velők és megerősítvén az Igét a jelek által, amelyek követik vala.“ Isten tehát előlegezett hitet követel. Ez az előlegezett hit csak a kereszt alatt támad. Ezt az előlegezett hitet azután követik a jelek. Nézzük most a másik utat, amelyről beszél Pál ebben az Igében! Ez a görögök útja. A görögök előbb bölcseséget követelnek és azután akarnak hinni. Ez mai nyelven megfogalmazva azt jelenti, hogy míg a zsidók ezt mondják: Mutasd meg nekünk a hatalmadat, akkor majd hinni fogunk benned, a görögök azt mondják: Előbb bizonyítsd be, hogy igaz az, amit mondasz és ha bebizonyítod, hogy tényleg te vagy az Istennek ama Fia, aki megváltja^ ezt a világot, akkor hinni fogunk benned. Nézzük, vájjon vezethet-e üdvösségre a görögöknek ez az emberileg nagyon helyesnek és tetszetősnek látszó útja! Bibliai példákat veszünk elő. Jellegzetes történet ebből a szempontból az athéni történet. Cselekedetek 17, 16—33-ban olvassuk azt, hogy Pál megjelenik Athénben. Az akkori utcai filozófusok körülveszik öt. Nagy érdeklődéssel figyelnek fel az új tudományra. Rögtön azt mondják: menjünk az Areopágusra. Ott fejtsd ki nekünk a tanításodat! Akkor meg fogjuk látni, hogy „vájjon megérthetjük-é, mi az az új tudomány, melyet te hirdetsz?“ Előbb érteni akarnak és csak azután hajlandók hinni. Pál összeszedi minden tudományát. Megpróbálja közel hozni hozzájuk az evangéliumot és a keresztnek botrányát. Beszédében van elismerés Athén felé, bölcsészet, művészet, irodalomtörélő víz 3
