Élő Víz, 1949
1949-április / 8. szám
Máté 28, 1—8. A betlehemi jászolbölcső körül éjtszaka volt. Isten Fia alászállott a világ és a bűn éjjelébe. A nagypénteki keresztnél éjszakára változott a nappal. A nagypénteki háromórás sötétség arról beszél, hogy ott akkor a világ minden bűnének és Isten haragjának teljes sötétsége a kereázten függő Krisztusra helyeztetett. Miattunk, helyettünk, érettünk. Patay Mihály fametszete A feltámadás és az üres sír csodája hajnali szürkületben történt. Még sötétes volt (János evangéliuma), de már feltetszett a virradat (Máté evangéliuma;, kelőben volt a nap (Márk evangéliuma). . Miért éppen hajnali szürkületben, hajnal- hasadáskor és nem fényes délben vagy az alá- szálló estében ment végbe a húsvéti csodálatos esemény? Nem véletlenül. Isten üdvösségszerző cselekvésében semmi sem történik ok nélkül. Isten az időnek és az időszakoknak is Ura (Máté 24, 22). A húsvéti hajnal kinyilatkoztatás volt. Éppen úgy, mint az éjtszakában hangzó karácsonyi angyalüzenet (Máté 4, 16.), vagy a nagypénteki sötétség. Isten ezzel is üzenni akart. * * Húsvét hajnalán még a sötétség árnyai borultak a városra. Alszik a főpap. Alszik Pilátus. Alusznak a paloták és a sárviskók lakói. De már kelőben van a nap. Első sugarainak bíbor- pírja megjelent a fekete ég alján. És az üres sír mellett sugárzik az angyali követ fényessége. Sem a kelő nap első fénysugarait, sem a sírnál ragyogó fényt nem vette észre más, csak néhány egyszerű, szegény aszony, akiket a szívük odavitt a sírhoz. A Jeruzsálem fölötti sötétségben nekik feltetszett a hajnal. Még nem a reggel. Sötétes körülöttük a táj. De már nem az éjszaka sötétje ez. Oszladozik a homály. Rájuk ragyognak a nappal első sugarai. Fény az ég alján. Fény a sírból. És nékik vinniök kell a hírt. El Jeruzsálembe. Arról, hogy a gyász, a bűn és a halál éjszakájában is hajnal van. Feltámadott és él, győzött az élet Ura. Oszlik az éjtszaka! * Azóta is tart ez a hajnal. Az első húsvét előtt még éjtszaka volt. De azóta hajnal van! Minden mai tanítvány, Krisztus minden követője, ebben a hajnalban él már. A húsvéti hajnal szürkületében. Mert még nincs itt a nappal. Nem sugárzik még az égről Isten dicsősége (Jel. 21, 23). Nincs itt a teljes megváltás ideje. Sötétség üli meg a tájat. Bűnnek, halálnak homálya, könny és nyomorúság borúja rettentik a maga köré és magába tekintő tanítvány szívét. Várunk a napfelkeltére, a hajnali szürkület árnyékai között. Előre tekintünk az Isten országa és az azt elhozó Emberfia dicsőséges megjelenése felé. Amikor majd felkel Isten országának napja, teljes ragyogásában. Még nincs itt ez a fényes hajnal. De már nincs éjtszaka sem! Az ég alján feltűntek Isten országa napjának első sugarai. Az üres sír körül ragyog az angyali fényesség. Az éjtszaka a bűn, halál és Sátán birodalma. De az üres sírnál nincs többé éjtszaka. Az, aki onnan feltámadt, mint Első legyőzte az éjtszaka hatalmasságait. Nagypénteken a bűnt. Húsvétkor a halált. És mindkettőben ezeknek Urát, a Sátánt. Vége az éjtszakának, kelőben a nap! A nagyváros alszik még. A világ nem sejt semmit mindabból, ami ott az első húsvéti hajnalon- történt. A világtörténelem legnagyobb fordulatából. Abból, hogy számára is elmúlt az éjtszaka és feltetszett a hajnal. De Isten népének bizonyossága van e felől! Bizonyossága, hogy Krisztus, a bűn, halál és Sátán legyőzője, nem halott, hanem él. Él és ahol Ő van jelen, ott ma is tűnik a bűn homálya, fut a bűn Ura és lehullanak a lélek bilincsei. Bizonyossága a felől, hogy a feltámadás nem ígéret és reménység csupán, hanem már megkezdődött. Az Első feltámadott és megnyitotta a sort. A halál hatalma azóta visszaszorulóban van. Csodálatos gyógyulások, békességes elmúlások hir6 ÉLŐ VlZ Húsvéti hajnal
