Élő Víz, 1949

1949-szeptember / 19. szám

Lenyúlt a sáros fertőbe—

Harmincnyolc évig roham az alkohol megkötő' zöttje. Hiába Ígértem, hogy többé nem iszom, ez az ígéret csak az első korcsmáig tartott. 1910-ben Rákospalotán az elvonó intézetben voltam. Utána még többet ittam, mint azelőtt. Most már dolgozni sem akartam. Amig a feleségem dolgozott, addig én azt néztem, hogy mit vihetek el hazulról, hogy azt italra váltsam át. Családi békességem már régen felborult. Napirenden voltak a veszekedések, végül elhagyott a feleségem. Magamra maradtam. Nem kellett beszámoljak senkinek az utaimról, dorbézolásaimról. Munkahelyemet sűrűn váltogattam,. mert sc- holsem tűrtek meg iszákosságom végett. De volt eset. hogy néhány nap után magam mondtam fel, csakhogy pénzhez jussak és ihassak. Teljesen lerongyolódtam, csavargó lettem. A munka sem ízlett már. Az emberek megvetettek, undorodtak tőlem. 1943-ban bevonultam katonának és rövid időn belül kikerültem a trontra. Itt nem volt alkalmam inni, de volt időm elgondolkodni haszontalan életemen. Nagyon szerettem volna ekkor más lenni. Fájt az egyedüllét. Számtalan levélben kérlem a feleségemet, bocsásson meg nékem, újra akarom kezdeni az életemet. Fizetésemet is a frontról neki küldtem haza, hogy lássa, valóban más ember akarok lenni. Feleségem nem bocsátott meg.

Egy év múlva értesítettem feleségemet, hogy hazajövök szabadságra. Amikor megjöttem, nem találtam őt otthon, konferencián volt. Én azt hittem, előlem ment el. Bánatomban három napig ittam. Harmadik nap felkeresett a feleségem. Megbocsátott, felöltöztetett. Másnap elvitt egv bibliaórára, ahol egyik diakónussal lelki-beszélgetésem volt. Utána könnyebbnek éreztem magamat. Egy hetet töltöttem el a feleségemmel zavartalan boldogságban, majd ismét a frontra kellett mennem. Itt újra az ital hatalmába kerültem. Volt nap, hogy egy liter pálinkát is megittam Egy év múlva hazajöttem. Drága feleségem tele éléskamrával várt, hogy legyen mit egyelt; ha megjövök. Megjöttem, de a régi italos életemet folytattam. Ami a kezemügvébe jutott, azt elvit lem és eladtam, hogy az árán italt vehessek. így ment ez addig, amig feleségem el nem küldött " Klolild- ligetre egy férl'ikonferenciára. Ott sajnos csak egy napig lehettem. Már itt megmutatta nekem Isten, hogy én nyomorult bűnös ember vagyok. Egv hét múlva Gyenesen résztvehettem egy újabb konferencián. Ezen végezte el rajtam, bennem az Ür az ö szabadítását. Ezen a konferencián nem csak bűneimet ismertem meg, hanem teljes feloldozást nyertem bűneim alól. Szabad lettem. Az Ür Jézus drága vére engem is tisztára mosott. Az Iszákosmentő Misz- szió imaközössége az ima szárnyain vitt Jézus Krisztus lábaihoz mint egykor a gulaütöttet a tetőn át bocsátották Krisztus lábai elé, én is meghallottam Krisztus szavát, az ital által megrongált testem egészséges lett, azóta nincs szükségem semmire sem, amit

a világ ad, Krisztusban mindenre van erőm, ő vezet engem az élő víznek forrásaihoz, ahol az örök- élet vizét illatom, amely után soha meg nem szom- juhozom.

Molnár Ferenc, Budapest.

...mind a te házadnépe

Krisztus csodálatosan szólt bele életünkbe. Ezt és sok-sole évi szenvedésemet szeretném néhány sorban leírni. Hat évig tartott már házaséletünk, amikor férjem állandó részegeskedése miatt már nem bírtam tovább a sok nélkülözést, veszekedést és verekedést meg férjem munkanélküliségét és különváltam tőle. Arra gondoltam, hogy az én keresetemet is mindig elissza, 5 éves gyermekem sem hall mást, csak trágár szavakat, apjat sem becsüli már semmire, jobb ha nem kínlódom tovább a férjemmel.

Különválásunk után férjem teljesen elzüllött, még a ruháit is eladta magáról. Ha néha dolgozott ezt csak azért tette, hogy ihasson. Jött hozzám, hogy vegyem vissza, de állapotára' való tekintettel erie nem voltam hajlandó. 1943-ban a katonai behívó mentette meg a teljes pusztulástól.

Kelem a gyermek lett a bálványom. Egész életemet, jövömet reá alapítottam. Isten azonban ezt nem tűrte. Egy év múlva elvette gyermekemet. Minden összeomlott körülöttem. Zúgolódtam Isten és az emberek ellen. Megpróbáltam feledést keresni, de ez nem sikerült. Két év múltán Isten utánam nyúlt és elvitt egy evangélizapióra, majd röviddel utána egy konferenciára és itt volt személyes találkozásom az Ür Jézus Krisztussal. Itt kapott igéim: Csel. 16:311b. és I. Kor. 7:3—14.

Amikor a konferenciáról hazatértem, felkerestem férjemet, akiié részegen akadtam rá. Elvittem magammal, felöliö-tettem. Ez annyira megszégyenítette, hogy egy időre, mig újra a frontra kellett mennie, megváltozott. Amikor onnan megjött, még jobban belemerült az ivásba. Ismét meglopott, goromba volt hozzám. Nem maradt számomra más, mint az imádság. Sajnos, férjemet még nem tudtam szeretni, gyűlöltem őt, s akkor az Ur megmutatta nékem, hogy mindaz, aki gyűlöli az ö atyjafiát, gyilkos az. Isten csodálatos módon megadta nékem a sze- retetet is. Amit az ö életében hiányoltam, azt először nekem kellett felöltöznöm: szelídséget, alázatosságot, béketürést, szívességet, örömöt. Nemsokára Gyenesdiáson férfikonferencia kezdődön, amelynek ideje egybeesett férjem szabadságával. Elment Gye- nesre. Onnan rövidesen azt írta, hogy aki elutazott, az iszákos volt, de aki hazatér, az más ember, ti»' ember.

Férjem már másfél éve nem iszik. Áldott légijén érte az Úr! Isten először rajtam ' végezte el szabadítását és így lehettem az Ür kezében eszköz arra, hogy férjem is találkozzon az Ür Jézus Krisztussal.

Molnár Ferencné, Budapest.

Evangólizációs naptár

Nov. 5—10. Leányok csendeshete Répcelakon.

Nov. 6—12. Tés.

Nov. 6—13. Kisbabot (Németh Júlia dt.

Nov. 6—13- Csabaesüd (Csepregi B).

Nov. 6—13. Gyón (Józsa Márton).

Nov. 6—13. Nagy vei eg (dr. Schulek Tibor).

Nov. 8—11. Asszonyok konferenciája Foton.

Nov. 13. Alföldi gyülekezeti találkozó Nagyszénáson.

Nov. 13—15. Kerekegyháza (Gálát György).

Nov. 13—18- Asszonyok csendeshete Répcelakon.

Nov. 13—20. Aszód (Benkóezy D).

Nov. 13—20. Rákospalota (Zászka- liczky Pál).

Nov. 13—20. Nagyszokoly (D. Kapi Béla, Cserháti Sándor).

Nov. 13—20. Rajka (Tarjóni Gyula).

Nov. 14—20. Cinkota (Nagyboeskav Vilmos).

Nov. 15—18. Legények konferenciája Fóton.

Nov. 20. Répeelak-környéki gyülekezeti munkások találkozója.

Nov. 20—23. Leánykonf. Foton.

Nov. 20—26- Rákoscsaba (Győrv J.)

Nov. 20—27. Monor (Csepregi Béla).

Nov. 20—27. Kaposvár (Józsa M.)

Nov. 20—27. Mezőberény I. (Dr. Deák János).

Nov. 20—27. Sopron (Túróczy Zoltán).

Nov. 20—27. Kővágóörs (Fülöp D.)

Nov. 20—27. Sand (Bácsi Sándor).

November 20—27. Szekszárd. (Foltin Brúnó).

Nov. 21—25. Fiúk legények csend;s- napja Répcelakon.

Nov. 21—27. Bicske (Gálát György)

Nov. 24—30. Kötse (D. Kani Béla).

Nov. 27—dec. 4. Tata (Tarjáni Gy.)

November 27—dec. 4- Nyáregyháza (Csepregi Béla).

November 27—dec. 4- Délszabolcsi misszió (10 helyen egyidőben).

November 28—dec. 4- Kaposszekcső (Cséry Lajos).

ÉLŐ VÍZ

3