Élő Víz, 1949
1949-szeptember / 19. szám
AZ EVANGÉLIKUS EVANGÉLIZÁCIÓ LAPJA Csillagos föld A csillagos cg csodálatos szépsége már sok ember szemét megbüvölte. Mennyi csillag! És mindnek pontosan megszabott helye, útja és célja van! Kifürkészhetetlen, végtelenbe vesző világ! De* arra nem is gondolunk, hogy mig mi innen a földről szemléljük a csillagos eget, az Isten angyalai onnan felülről nézik ... a csillagos földet. Mert a föld nagy egészében teljesen sötét a bűn miatt: csak a Krisztust befogadott, hitre jutott emberek szive világít rajta — azok »fénylenek, mint csillagok e világon.« (Fii. 2:15.) Minden ember azért születik erre a világra, hogy csillag legyen. Isten mindenkit Krisztusra nézve teremtett (Kol. 1:16), azzal a céllal, hogy az ő életének, világosságának hordozója legyen. Az angyalok műiden földre jutott emberi életet nagy figyelemmel kísérnek és alig várják, hogy csillaggá legyen, világítani kezdjen. Amikor egy ember megtér, kigyullad egy csillag a földön s az angyalok örülnek. Úgy látják a mennyből az emberi szívet, mint mi a röntgen-átvilágításban a csontok s a belső részek árnyékát. Nem érdekli őket, ami kívül van, bármilyen fontosnak látjuk mi itt lent a külsőt. De ha egy szívben Jgzus él, az ragyog, fénye áthatol minden sötét felhőn, a bűnnek minden ködén — a világmindenségen át fel a magas égig. És gyönyörködnek benne a mennyben. Csillag-e a te szíved? Vagy a te szíved helyén fentröl hiába keresik a fényt? Talán aggódva figyelik, hogy mikor térsz már eszedre! Ők tudják, hogy hamar lejár az időd — mégis mennyit halogatsz, véded a magad igazát Istennel szemben, magadnak élsz, eszel, iszol, gyönyörködöl, — ez az életed célja csupán. És te, akinek a szíve kemény bünkérgét áttörte már valahol a világosság ereje, aki alázattal Bűneim 1. »Hátam mögé< E szót az Isten mondta. Bűnöm mind O torié el Saját dicső kezével. Színe elől a vétkem Örökre messze dobta. 2. És Ö áll őrt. S olyan merészt ki látott. Ki arra merne járni, Hogy bűnöm felkeresse És azt szememre vesse, Mit Isten megbocsátott. 3. »Hátam mögé.« Óh drága égi szózat! Az Ur kegyelme készen S amíg szent arcát nézem, Nem láthatom a bűnöm, Csak Őt, hű Megváltómat. Varga Gyuláné verse. Maár Margit zenéje. összetörtén vállaltad, hogy igen, ez a te bűnöd, aki befogadtad már a világosságot, vájjon egész szívedet betölti-e már? Nem maradtak-e rejtett zugok, lomtárak a szívedben, ahova gyorsan bedobsz minden rád nézve szégyenletes dolgot, hirtelen felfakadó bűnt, elintézetlen ügyedet, hogy, ne zavarják a szép látszatot, hiszen te Isten gyermeke vagy! Nem számolsz azzal, hogy onnan fentröl éppen azt a sötét zugot, azt a leplezett bűnt látják — és az életed csillaga nem fénylik sem odafent, sem idelent. Kormos lámpa vagy. Aggódásaid, kétkedéseid, hitetle/ikedésed — amit any- nyira megszoktál már — homályt vonnak a szíved köré. De nem csak a mennyből figyelik a csillagos földet! Isten senkit nem tisztít meg, öltöztet ragyogásba, csak a maga gyönyörűségére. Hanem célja van vele. A fent idézett bibliaversben is azt írja Pál apostol a filippi keresztyéneknek, hogy ÉLŐ VÍZ 1 & V. ÉVFOLYAM 19 SZ. 1949 SZEPT. 11.
