Élő Víz, 1949
1949-július / 15. szám
mosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, Jézus Krisztus feltámadása által.“ — Péter világosan és egyszerűen azt mondja, hogy a keresztség tart meg bennünket. Te pedig a^l állítod, hogy a ke- resztségnek nem lehet megtartó ereje, hanem ezáltal az ember csak vallást lesz afelől, hogy már megtartatott. A.'zt állítod, hogy a keresztség csak az elfogadott üdvösség jelképe. Nem veszed észre, hogy te úgy akarod beállítani a dolgot, mintha ezek a szavak mást akarnának jelenteni, mint amit mondanak. Ilyen értelmezéssel a biblia minden igazságát el lehet ferdíteni. MERITKEZÖ: Erre a vádra igazán nem szeretnék rászolgálni, de magyarázd meg, hogyan lehet a keresztségnek megtartó ereje. GYERMEKI: Isten igéjének az igazságán nem változtat az, hogy megértjük vagy nem. Péter szavait ráadásul nem is nehéz megérteni. A keresztség által a test szennye (a bűnösség, a bűnös természet) nem tűnik el, hanem jó lelkiismerelet kérünk Istentől. MERITKEZÖ: Mit jelent a jó lelkiismerel kérése, ill. keresése? GYERMEKI: A keresztség felvételében — kérje azt felnőtt ember a maga, vagy akár kicsiny gyermeke számára — az 'ember megvallja bűnösségét, tisztátalanságát és amiatti rossz lelkiismeretél s jó lelkiismeretet kér Istentől. Isten a bűnök bocsánata által hallgattatja el a lelkiismeret vádjait. Amit az ember kér azt meg is kapja. Szívének á romlottsága, bűnös természete megmarad, de van bűnbocsánata. MERITKEZÖ: Most már Péternek ezek a szavai egészen világosak előttem. De hogyan tisztíthat meg a víz a bűntől, amikor a bibliában azt olvassuk, hogy csak Jézus Krisztus vére moshat meg a bűntől és tisztíthatja meg a lelkiismeretűnket (I. János 1:2, Zsid. 9:14)? GYERMEKI: Erre a kérdésre világos feleletet nyújt Pál apostol Róm. 6:3-ban: „Nem tudjátok-é, hogy akik megkeresztelkedtün'k Krisztus Jézusban, az ő halálában keresztelkedtünk meg?“ A kereszlség- ben áz ember Krisztus áldozati halálába tetettetik bele. Bűneit elfedezi Krisztus vére és engesztelő halála. A víz maga nem tisztít meg a bűnöktől, azonban a felette elhangzó igével együtt olyan eszközzé lesz, amely által az ember Krisztus halálának és vérének engeszlelése és elfedezése alá kerül. Pál ugyanezt fejezi ki Gál. 3 27-ben: „Akik Krisztusban ke- reszlelkedlek meg, Krisztust öltözzélek fel.“ Krisztus az ő halálának és vérének érdemével fedezi be azt az embert, aki megkeresztelkedelt Öbe'.é. Ugyanerről van szó ott, ahol Jézus a víztől lés szentlélektől való születésről (János 3:5), vagy ahol Pál az újjászületés fürdőjéről (Tit. 3:5) beszél. A keresztségben tehát Krisztus halálának és az ő vérének hatalma által mosatnak el és bocsáttatnak meg a bűnök. MERITKEZÖ: Mi úgy hisszük, hogy az embernek először meg kell bánnia a bűneit, hinnie kell az evangéliumban és úgy mosatik meg a bűneitől Krisztus vére által. Ennek a megtörténte ulán veheti fel a kenesztséget, amelyben jelképesen vallást tesz arról, hogy megmosatott a bűneitől és Krisztus megvallottjává lett. GYERMEKI: (Jgy látom, hogy te nem tudod felfogni a szentírásnak egyszerű elsődleges értelmét, hanem újra és újra az elsajátított tan'.élek megvilágításában értelmezed. Most egy nagyon köznapi példán szerelném megmutatni álláspontod helytelenségét. Az anya mondja a szolgálólánynak: „Ez a gyerek összepiszkolta magát. így nem való az iskolába. Hozd gyorsan rendbe, megmosdatva és átöltöztetve.“ Azt gondolod, a szolgálólány úgy fogta fel a parancsot, hogy neki először rendbe kell hozni (a gyereket, alkalmassá kell lennie az iskolába menésre és azután mosdathatja meg és öltöztetheti tiszta ruhába? Nemde éppen a mosdatás és az átöltözletés útján lett belőle újra rendics kinézetű gyerek? Épen a mosdóvíz volt a tisztálkodás eszköze. MERITKEZÖ: Ugyan ne tégy nevetségessé! GYERMEKI: Szó sincs róla. Az álláspontod maga nevetséges. Hogy lásd. mi a szentírás tanítása a keresztség üdivösseges jelentőségéről, felsorolom az egyes írashelyeket, amelyekből már előbb is szó esett: „Tegyelek tanítványokká mindlen népeket, megkeresztelvén őket.“ (Máté 28:19), „Keresztelkedjelek meg... a bűnök bocsánatára..,“ (Csel. 2:38). „Keresztelkedjjél meg és mosd le a te bűneidet.. (Csel. 22:16). „Ami (víz) minket is megtart,., mint keresztség...“ (I. Péter 3:21). „Hogy azt megszentelje (az egyházat) megtisztítván a víznek feredtőjével, az ige által...“ (Ef. 5:26). „Akik in elkeresztel k ed tünk Krisztus Jézusban, az ő halálába keresztelkedtünk meg. Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba.“ (Róm. 6:3—4). „Ha valaki nem születik víztől és lélektől, nem mehet be az Istennek országába.“ (Ján. 3:5). „Az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a szentlélek megújítása állal.“ (Tit. 3:5). Merítkező Testvér! Vájjon, ha Isten igéjének ezeket az állításait tanulmányozod, találsz-e egyetlen bizonyítékot is a te állításod alátámasztására,, hogy a keresztség olyan szimbolikus cselekmény, amely a bűnöknek már előbb végbement eltörlését jelképezné? Találsz-e egyetlen fejezetet a bibliában, amely azt tanítja, hogy a keresztségben az üdvösséget elfogadott ember vallja meg hitét |az emberek előtt. MERITKEZÖ: Elismerem, hogy ezek az íráshelyek nem támasztják alá a mi keresztségről vallott tanításunkat. És nem is tudok felhozni egy fejezetet sem, amelyben a Keresztség úgy állana előttünk, mint a hit megváltásának cselekedete. A mi prédikátoraink a szentírás szellemére hivatkoznak tanításaikban. GYERMEKI: Tudod-e, hogy ez annak a beismerése, hogy a ti tanítjástok nem található a bibliában. Ha a ti prédákátoraitoknak a tanítása ellentétben van! a szentírás állításainak egyszerű értelmével, akkor az ellentétben van a szentírás „szellemével“ is. MERITKEZÖ: Az állításaidat ehnéleti'eg nagyon jól tudod bizonyítani, azonban a gyakorlat még mindig engem igazol. Ha a keresztség tényleg olyan kegyelmi eszköz lenne, amely által a bűnök valóban eltöröltetnének és amely által tényleg megtartatnánk — mint Péter mondja —, akkor minden megkeresztelt személynek igaz keresztyénné kellene lennie. A gyakorlat pedig éppen az ellenkezőjét mutatja. A legtöbben, akik gyermekkorukban megkereszleUcedtek, felnőtt korukban nem lesznek hívőkké. GYERMEKI. Az evangélium is kegyelmi eszköz, „Istennek hatalma minden hívőnek üdvösségére“ (Róm. 1.16). Önmagában az evangélium mindig Isién üdvözítő hatalma. A valóságban mégis csak azokat üdvözíti, akik bittel fogadják. A hitetlenek nem nyerik! el, nem veszik hasznát annak az üdvösségnek, ami az evangéliumban fel van nékik ajánlva. A keresztség is csak azoknak használ, akik bittel ragadják meg a benne felkínált kegyelmet. „Aki hisz és megke- resztelkedik, üdvözöl, aki pedig nem hisz, elkárhozik.“ (Márk 16:16). MERITKEZÖ: Ez természetesen igaz. A keresztség csak a hívőknek használ. Mi is nagyra értékeljük a keresztséget. Mi is fontosnak tarljük, hogy az emberek felvegyék a keresztséget, mert az Űr így rendelte. Krisztus iránti engedelmesség mindig áldást hoz, míg az engedetlenség büntetést és kárhozatot von maga után. GYERMEKI: Az engedelmesség dolgában helyes az álláspontod. A kijelentésed mégis azt mutatja, hogy a kereszlségre vonatkozólag még mindig törvény alatt vagy. Ügy .nézel a kereszlségre, mintha az az engedelmesség cselekedete lenne. A te számodra a keresztség szinte jócselekedet számba megy, és az áldások, amelyeket ezen keresztül nyersz, engedelmességednek a jutalma. Az írásban azonban egy verÉLŐ VÍZ 4
