Élő Víz, 1948
1948-december / 25. szám
BESZÁMOLÓ BUDAPEST—DEÁK-TÉREN az Ür kegyelme november 14—21-ig engedett evaugélizációt, melynek szolgálatát Zászkaliczky Pál fóti esperes végezte. A gyülekezet számos tagja már hetekkel előbb felkészült lelkében az álflott alkalomra és imádságban kérte az Ür gazdag áldását. Sokan személyes hívogatással igyekeztek minél több résztvevőt toborozni s a létszámon meg is mutatkozott ennek eredménye. Naponta, nyolc estén át állandó ezres létszám mellett folyt az igehirdetés; a nagy, újjáépült templomot teljesen megtöltötték az Igére szomjas lelkek. Csodálatosan sokan vettek részt a naponkénti imaórákon, hol a lelkek- böl feltört az igazi bünbáuat, az ébredésért való fohászkodás és a kegyelem dicsőítése egyaránt. A tavaszi evan- gélizáció imaóráinak létszáma megötszöröződött s most közös Imában nemcsak asszonylelkek, hanem férfiak, serdült ifjak, sőt gyermekek is borultak le őszinte fohászkodással az Űr elé. Zákeus története hangzott naponként a templom szószékéről. „Azért . jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.“ Habozó lelkek, kik nem tudtak még dönteni az Ür Jézus mellett, — a bűn súlyától roskadozók, — álbékességben élő ,,vallásosak“, — mind meglátták az Ige sziklazuzó pörölye alatt, hogy önmagukban nem bizakodhatnak, saját érdemükből vagy pusztán becsületes életükért soha üdvöziilni nem fognak. Csak ha a Bárány vérében mossák meg ruhájukat, akkor kerülhetnek az üdvözültek mennyed seregébe. Hogy mennyire megragadta az élő Ige a lelkeket, annak ékes bizonyítéka az utóösszejöveteleken résztvevők nagy száma volt. A hallgatóknak csaknem fele ottmaradt gyakran ezeken az áldott alkalmakon, s nem törődve az idő múlásával, késő estébe nyúlóan hallgatták az Ür személyes üzenetét. Többszázan vallották meg az egyik utóösszejövetel alkalmával bűneiket s kértek rá személyes feloldozást. Kemény férfiak törtek össze az Ige döbbenetes üzenetének súlya alatt és borultak le az Ür előtt, hogy nyilvános bünvallással rakják le a lelkűkre nehezedett bűnt. Jézus vérében megkapták a bünbocsánatot. A befejező igehirdetést az Ür szent vacsorájának vétele követte. 450-en éltek ezzel a drága ajándékkal. Mindnyájan megtapasztaltuk, hogy a ke- resztyénség nemcsak igazság, hanem valóság is! Az evangélizáció folytatásaképpen a Deák-téri templomban minden vasárnap délután 5 órakor evangélizáció lesz. Utána imaóra. KEMENESSZENTMÁRTONBAN, Oeildömölk leánygyülekezetében november 14-től 21-ig volt az első evan- gólizáció, melyen Sághy Jenő szolgált. A kicsiny — 170 lelkes — gyülekezetben 100 körül mozgott az esti evaugé- lizációs összejövetelek résztvevőinek száma. Nagy volt az érdeklődés a reggeli istentiszteletek, valamint a férfiak és nők számára tartott összejövetelek iránt is. Az irat terjesztés forgalma, az offertóriumok eredménye a kicsiny lélekszámhoz képest meglepően jó volt. A záróistentiszteleten ötvenhármán vettek úrvacsorát: a gyülekezet lélekszámúnak majdnem egy harmada. SIKLÓSON, a 150 lelkes missziói egyházközségben, Perényi Péter egykori székhelyén, a baranyai reformáció kiindulási pontján, november 14—20-ig volt evangéli- zació Káidy Zoitán lelkész és Wéber Julianna diakonissza nővér szolgálatával. Az evangélizációt jól előkészítették. Volt a gyülekezetben olyan lélek, aki több év óta fáradhatatlanul imádkozott ezért az evangélizációért. Mindenkit személyesen hívtak meg, ezenfelül a diakonissza nővér az evangéliEvcmgélizációs naptár December 1—5. Kőszeg (Balikó Zoltán). December 5—12. Tállya (Józsa Márton). December 5—7. Pécs (Csepregi Béla). December 5—8. Felpéc (Kovács Géza). December 5—8. Bakonyszombathely (Veüreös Imre és Németh Júlia du.). December 5—11. Szakony (Smidéliusz Ernő és Malaga Elza dn.). December 9—12. Pécs (Balikó Zoltán). December 9—12. Mesteri (Csepregi Béla). December 12—18. Mórieliida (Tekus Ottó). December 12—19. Öskü (Mitykó Zoltán és Németh Júlia dn.). December 12—19. Rábcakapi (Mády Zoltán). December 12—19. Sopronbánfalva (Csepregi Béla, Foltin Brúnó és dr. Kermeszky Borbála tv.). December 13—19. Üjcsanálos (Józsa Márton). December 14—19. Balassagyarmat, ifjúsági (Balikó Zoltán). Hűséges imádságokat kérünk! Szoktál-e még nap-nap mellett imádkozni az evangélizációkért? Tudod-e, hogy számítanak rá az evangélizáció ifiunkásai? Hiszed-e, hogy Isten meg fogja hallgatni? záció előtt három nappal megérkezett és a lelkésszel együtt újra hívogatták a híveket. A kisváros három üzletének ablakába kitett, igen ügyesen rajzolt plakátok is hívogattak az evan- gélizációra. Az evangélizáció alatt utcai hivogatás is folyt. A helyi lelkész felekezeti hovatartozandóságra való tekintet nélkül szinte mindenkit leállított az utcán és megkérdezte: „Voit-e már az evangélizáción? Még nem? Ma feltétlenül jöjjön el!“ Az evangélizációt a helyi református és evangélikus gyülekezet közösen kérte és azon közösen vettek részt a református templomban. Isten láthatólag nagyon megáldotta az evangélizációt. Az elsű este 181)—2UU lélek volt a templomban, majd fokozatos növekedésben a hét végére 5D0—55Ü ember hallgatta az előadásokat. Sok róna. katolikus is volt. Az utóösszejövetele- leken mintegy 301) lélek vett részt. Az utolsó este több mint 200 lélek úrvacsorázott. A morzsaszedésen igen sok lélek beszélt boldogan arról, hogy Krisztus által békességet nyert. Több magánbeszélgetés és magángyónás is volt. Az evangélizáló lelkész a helyi lelkésszel együtt az evangélizáció alatt minden evangélikus családot meglátogatott. Az evangélizáció után Wéber Julianna diakonissza nővér a gyülekezetben maradt közel egy hétig, hogy az utómunka erőteljesen megkezdődhessen. Naponként tartott más-más helyen háziistentiszteleteket, melyeket szép számmal látogattak a hívek. Elhatározták hogy minden héten tartanak valamelyik gyülekezeti tagnál háziistentiszteletet. A gyülekezeti bibliaóra mellett megindult a külön leányóra. A megmozdult gyülekezet minél < előbb templomot is szeretne építeni. Imádságokat kérnek. GYÖNK. A négynapos utóevangólizáción, a két és fél év előtti 800—1200-as részvételi számmal szemben, 200—250-en vettek részt. Oka, az azóta történt kitelepítések és áttelepítések, a csekélyszámú orosházi betelepülő evangélikus még nem kapacsolódott be a gyülekezet életébe, valamint, hogy túlnyo- nyomórészbeu evangélikusok látogatták az alkalmakat. Örvendetes volt az ifjúság nagy száma, kb. a fele. Ür- vacsorával éltek 47-en. Külön összejövetelek voltak az ifjúság, leányok,, asszonyok és férfiak számára. A záróösszejövetelen, úrvacsoraosztás után iktatta be az evangélizáló lelkész az újonnan megválasztott gyülekezeti felügyelőt, Cserháti Sándort. Imádkozzunk, hogy a maradék tudjon valóban maradék lenni és a szétszórtak az első evangélizáció vetését tovább is gyü- mölcsöztetni tudják. A szolgálatot Foltin Brúnó, Cserháti S'ándornó és Cserháti Sándor végezték. ÉLŐ VÍZ 7
