Élő Víz, 1948

1948-június / 13. szám

. Győzelmes imádság Az ébredésért kettőt lehet tenni: 1. az emberek befo­lyásolása az által, hogy eléjük tárjuk az igazságot (igehirdetés), 2. Isten befolyásolása imádság által. Nem akarom azt mondani, hogy az imádság megváltoztatja isten gondolkozását, lényét vagy jellemét! Az imádság bennünk teremt olyan változást, ami Istent arra indít­ja, hogy velünk kegyelmesen cselekedjék. Ha egy bű­nös megtörik bűne alatt, olyan lelki heyzelbe kerül, hogy Isten megbocsáthat neki. Isten kezdettől fogva készen volt arra, hogy e feltétel mellett megbocsásson neki. Így hát, ha a bűnös bűnbánatot tart, az ő maga­tartása változott meg és nem Istené. A bűnös bűnbá­nata teszi lehetővé Istennek, hogy megbocsássan neki. Épígy ha Isten gyermekei bensőségesen, teljes szívből imádkoznak, olyan állapotban vannak, ami lehetővé teszi Istennek, hogy meghallgassa őket. Az imádság az ébredésnek éppoly fontos része, nyűt az igazság hirdetése. Sökan buzgón hirdették már az evangéliumot, hogy az embereket Istenhez térítsék, de ha kevés súlyt helyeztek az imádságra, hiába osztottak traktátusokat és beszélgettek egyesekkel. Aztán csodál­koztak, hogy kevés az eredmény. Valószínűleg kiderül majd az ítélet napján, hogy az imádság lelke hiányzott, ami az igét az emberek szívébe vitte volna. Mi a győzelmes imádság1 Az, amelynek sikerül Isten karját megmozdítani és célját elérni. Néhány dolgot említek, ami'feltétlenül szükséges az ilyen imához: 1. Határozott célért kell imádkozni. Vannak emberek, akik mindig imádkoznak csendes kamrájukban reggel, délben és este, de nem meghatározott dolgokért, hanem ami eszükbe jut, úgyhogy amikor felállnak, alig tud­nák talán elmondani, hogy miért imádkoztak. Ha az ember Isten elé megy, határozott imatárgyat kell oda­vinnie. A biblia meghallgatott imádságai mind meg­határozott dolgokra vonatkoztak. 2. Az imádságnak Isten kijelentett akaratával egybe­hangzónak kell lennie. Istenkísértés olyan dolgokért imádkozni, amik Isten kijelentett akaratával ellentét­ben vannak. Isten háromféle módon jelentette ki az akaratát az embereknek és ezáltal támaszpontokat adott az imádkozáshoz: a) Kifejezett, a bibliában lefektetett ígéretekkel > agy jövendölésekkel olyan dolgokra vonatkozóan, ami­ket ő meg akar tenni vagy adni; akár bizonyos dolgok­ra vonatkoznak ezek, akár általános természetűek, mint pl. ez az ige: „Akármit kértek, higgyétek, hogy meg­nyeritek és meglesz nektek!“ b) Néha gondviselésszerű irányítás által adja Isten tudtul az ö akaratát. Ha ilyen úton láttatja meg, hogy ez vagy az az esemény be fog következni, az épolyan kijelentés, mintha az igében lenne megírva. c) Ha Isten gyermekei nem tudják, hogyan imád­kozhatnak Isten kedve szerint, a Szent Lélek útba­igazítja őket: „A Lélek esedezik értünk kimondhatat­lan fohászkodásokkal. Aki a sziveket vizsgálja, tudja mi a Lélek gondolata“ (Róm. 8:26—27). Ha tehát sem az igében, sem isteni gondviselésszerü irányítás által nem adja tudtul akaratát, akkor annál inkább kell arra törekednünk: „Teljesedjetek b9 Szentlélekkel!“ (Ef. 5: 18), mert. így a Szent Lélek fogja gondolatainkat arra irányítani, amit Isten megadni szándékozik. 3. Hogy győzelmesen imádkozhassunk, Isten akara­tában való megnyugvással kell imádkoznunk, de ezt a megnyugvást ne tévesszétek össze a közömbösséggel. Amikor egy ember, aki nem lelkesedett különösebben isteni dolgokért és az imádság lelkét sem nyerte meg, egy ébredési területen a testvéreket, megdönthetetlen hitbizonyossággal hallotta imádkozni, megbotránkozott a hitük merészségén s azt mondta, hogy megadással kel­lene imádkoznick. összetévesztette a megadást a kö­zömbösséggel. Épily kevésbbé szabad a megadást azzal az általános bizalommal összetéveszteni, hogy Isten majd úgyis mindenben helyesen fog eljárni. Megadás alatt Isten akaratával való megegyezést értek. De ami csak valószínű vagy lehetséges, de nem kijelentett akarata Istennek, ott még nem kell megadás, ott imádság kell a bizonyosságig. Dávid imában küzdött a gyermeke megmentéséért, sőt annyira szívére vett© a dolgot, hogy alig merték tudtára adni a gyermek halálát- Amíg a gyermek élt, nem tudta a király, hogy mi az Isten aka­rata, addig bőjtölt, könyörgött és így gondolkozott: „Ki tudja, hátha kegyelmes lesz Isten és megtartja a gyermeket!“, mert hátha az ő könyörgésén múlik, hogy életben marad-e a gyermek. De amint a gyermek meg­halt, megértette, hogy ez az Isten akarata és meghajolt előtte, megnyugodott, megint evett és ivott. Dávid he­lyesen viselkedett. Amíg nem tudta Isten akaratát, ki­tartóan könyörgött, mert hátha imádságától függ a fiú életbenmaradása. Feladni az imádkozást, míg Isten akaratát meg nem tudtam, istenkísértés. Hátha a te imádságodtól függ ennek vagy annak az eseménynek a bekövetkezése! 4. Komolyan vágyódnunk kell arra az áldásra, ami­ért imádkozunk. Ha Jézus kért valamit, olyan benső- seggel vágyódott arra, hogy az halálos küzdelemhez volt hasonló. Ha erős vágyat érzünk valami után, ami sem Isten akaratával, sem gondviselésével nem ellen­kezik, akkor remélnünk szabad, hogy az teljesül, még­pedig a következő okokból: a) Isten nagy jósága alapján. Ha kívánatos a kérés teljesítése és Isten részéről áldás és ajándék lenne, ha megadja, akkor az Ö nagy jósága alapján szabad re­mélnünk, hogy teljesíti. ­b) Ha nagyon vágyunk valami jóra, feltételezhet­jük, hogy Isten Szent Lelke ébresztette s táplálja ben­nünk ezt a vágyat, és azt Isten meg is akarja adni. Nem bűn a legerősebb vágy és legtolakodóbb könyör­gés. A keresztyén bizonyos körülmények között szinte ostromolhatja az eget. Milyen teljes bensőséggel és erő­vel imádkozott. Jákob, mikor ezt mondta: Nem bocsát- lak el, míg meg nem áldasz enegm. Vájjon bántotta-e Istent ez a merészség és erőszakosság? Ellenkezőleg! Teljesítette a kérését. Mózes is így tett, mikor Isten el akarta törölni a népet. Nem ment el/ nem hagyta, hogy tegyen Isten úgy, ahogy akar, hanem az egyip­tomiakra hivatkozott: mit szólnának akkor azok? Olyan volt ez, mintha Isten felemelt karja elé esnék, hogy elfordítsa a csapást a népétől. Vájjon elutasítót ta-e őt Isten? Azt mondta-e neki, hogy semmi köze hozzá? Sőt, úgy látszott, hogy Isten nem tud ellentálni Mózes tiszta szívből jövő állhatatos kérésének. Ma is vannak ilyen imádságok. Isten gyermekei néha olyan szent merészségre jutnak az imában, hogy később ma­guk is csodálkoznak ezen. Az ilyen imák mégis győ­zelmesek és meghallgatást nyertek. 5. Az imádságnak helyes vndltóokokból kell származ­nia. Nem szabad önzőnek lennie. A helyes imádság alapja Isten dicsősége. Sok imádság puszta önzés. Asz- szonyok imádkoztak férjeikért így gondolkozva: „Sok­kal jobb lenne nekem, is, ha férjem is járna a közös­ségbe“ — vagy hasonlóan. Hogy Istent gyalázza a fér­jük bűne s hogy megtérésük Isten dicsőségére szolgálna, az mellékes. így vannak a szülők is sokszor. Nem tud­ják elviselni, hogy gyermekeik elvesszenek és komo­élő víz 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom