Élő Víz, 1948
1948-november / 23. szám
„Ha egymást szeretni fogjátok11 A norvég egyház zsidómissziójának kis kápolnája van Budapesten, a Gyarmat-utcában. Származás, vallás és képzettség tekintetében nagyon különböző emberek járnak oda, de Isten házában mind egyformái} szívesen látjuk. ’ U'-'Pj Egyszer bibliaóra után, miután a zsidók iránti keresztyén szeretetről beszélteim., öreg nénike jött hozzám azzal, hogy még sem helyes, amit mondtam. „A keresztyének“ mondja, „akár evangélikusok, akár reformátusok, akár katolikusok is, testvéreink, és azokat szeretnünk kell, —- de a zsidókat . . .?“ Sokan gondolkoznak így, kik keresztyéneknek tekin tik magukat: ,,a zsidók ellenségek és idegenek, és ezért nem szerethetjük őket, és nem is tartózunk nekik semmi jóval.“ Ezek, úgy látszik, nem tudnak semmit Urunk, Jézus Krisztus tanításáról: „Szeressétek ellenségeiteket!“ . . .; „mert ha csak azokat szeretitek, kik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.“ (Luk. 6: 27—32.) Minden egymással szemben elkövetett bűnünk dacára és minden gyűlölet és igazságtalanság dacára, mely zsidót és nemzsidót egymástól elválaszt, nőkünk keresztyéneknek tudnunk kell, hogy a zsidók sohasem lehetnek nekünk idegenek, vagy közömbösek, ellenkezőleg velők szemben különlegesen el vagyunk kötelezve* és értök nagy felelősséget hordozunk. Elsősorban, mert Isten e népet kiválasztotta, és mert Jézus urunk e népből született-. ő nem szégyelte a zsidókat atyjafiainak nevezni, — szabad nekünk, kik Jézus testvérei akarunk lénni, ezt sz égy el ni? ö imádkozott értük és életét adta az ő 'üdvösségükért; lehetünk mi az ö tanítványai, ha nem vagyunk készek ugyanezen áldozatra? Másodszor: az Űr Jézus megparancsolta: „.tegyetek tanítványokká minden népeket.“- (Máté 28: 19., Ősei. 1: 8.) Az Űr első és legnagyobb hittérítői maguk is zsidók voltak. Ezeknek köszönhetjük kerasztyénségünket és üdvösségünket. — Ezreket küldenek az egyházak a föld minden tájára, hogy elvigyék az evangéliumot a pogá- nyokhoz. Elfeledkezhetünk-e mi nem keresztyén szomszédainkról, a zsidókról, hogy ne részesítsük őket is ézen üdvözítő örömhírben? —■ Mert nincs különbség köztük és köztünk? Mindnyájan elveszett bűnösök vagyunk, és mindkét nemzetség útja az üdvösséghez és bűnbocsánathoz ugyanaz: a hit a mi Urunkban, a Jézus Krisztusban, aki mindnyájunkért egyformán meghalt és feltámadott. Harmadszor: senki ’el nem képzelheti, hogy mi't szenvedtek zsidók évszázadokon keresztül úgynevezett keresztyén népektől, mennyi lenézést, igazságtalanságot és üldözést kellett elhordozniok! Csak néhány éve annak, hogy a háború alatt Európa különböző országaiban hat millió védtelen zsidót gyilkoltak le. Akár belátjuk, akár nem bűnrészességünket, a túlélő zsidók lelki és szellemi nyomorúsága oly nagy, hogy köteles^ ségünk résztvevőén segíteni rajtuk. Negyedszer: a zsidókérdés a világ lelkiismeretét terheli; talán korunk megoldásra váró legnehezebb kérdése! Ez senkit sem hagyhat nyugodni! Az összes eddigi megoldási kísérletek: asszimilálás, cionizmus, a zsidók kiirtása, csődöt mondtak. Ezt a kérdést csak a hit oldhatja meg! Csak ha á zsidó nép a názáreti Jézust elismeri Királyának és Megváltójának, akkor oldódik meg a zsidókérdés; mert csak ekkor fognak beteljesedni a szentírás a zsidókra vonatkozó jövendölései. Csak ha bűnbánattal megtér az ő Urához, akkor nyerheti meg e hontalan nép hazáját és ami még fontosabb: akkor nyer majd e nép békességet önmagában és Istennel. Végül pedig: Amsterdamból az Egyházak Világzsinata felszólította összes tagegyházait az antiszemitizmus leleplezésére és az ellene, mint Isten és ember elleni bűn ellen való küzdelemre. A Világzsinat az összes egyházakat felhívta, hogy terjesszék az evangéliumot a jzsidók közt. A Magyar Evangélikus Egyház vezetői is komoly buzgalommal és szeretettel hozzáláttak e feladat elvégzéséhez. Keresztyén nem fordulhat el gyűlölettel vagy közönnyel a zsidótól. Az Egyház Ura minden gyülekezet, minden lelkész, minden hívő szent kötelességévé tette, hogy segítsen eljuttatni a zsidó néphez a legnagyobb kegyelmi ajándékot: a megváltást és a békességet a Jézus Krisztusban való hit által. Hogy azonban ez véghez vitessék, ahhoz még sok őszinte szeretet, sok szeretetteljes áldozat, sok áldozatos munka és sok buzgó imádság szükséges. 0 , Seland Bernhard, a budapesti norvég misszió vezetője. Van-e Isten? Ilyen kérdést kár feltenni — mondod magadban. Az embereknek úgyis két csoportja van és lesz: Az egyik istenhívő, a másik istentagadó. Mindenik meg van győződve a maga igazáról és halad a maga útján. Az istenhívőnek azért fölösleges bizonyítani Isten létét, mert az úgyis hiszi. Az istentagadónak pedig azért fölösleges erről beszélni, mert az úgysem fogadja el. Isten gyermekei másként látják ezt a dolgot. Az istenhívő számára is nélkülözhetetlen, hogy a vallásos életnek ehhez a sarkigazságához újból és újból visszatérjen. Mert bár elméletben hiszi, hogy van Isten, de az a tény, hogy él az Isten, kell, hogy újból ési újból égető, perzselő valósággá legyen számára/“Mert jegyezd meg magadnak, hogy minden vallásos életnek kezdete és vége az a meggyőződés és bizonyosság, hogy van Isten. Még nélkülözhetetlenebb az istentagadó számára, hogy szembenézzen ezzel a ténnyel. Isten teremtett világának közepette ugyanis istentagadónak lenni roppant nehéz feladat. Hiszen lépten-nyomon Isten lété-! nek a bizonyságaiba ütközünk. A ragyogó nap, a csillagos égbolt, a fejlődő növényzet, az illatozó virág, az élőlények, szóval az egész teremtettség, teli torokkal, szünet nélkül kiáltja: Van Isten! Az egek beszélik Isten dicsőségét és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. (19. zsoltár 2.) A természet nyitott könyvéből mindenki, akinek szeme van, kiolvashatja Isten létét. Még érthetőbben és meggyőzőbben tesz Isten létéről bizonyságot a Kijelentés Könyve: a biblia. Istenről való személyes tapasztalások gyűjteménye ez. Jól mondotta Heine költő megtérése után: Aki elvesztette Istenét, az ebben a könyvben megtalálhatja! Harmadik könyv, amelyik Isten létéről beszél: a tapasztalás könyve. Isten gyermekei imádságaik meghallgatása, avagy megnemhallgatása útján is meggyőződést szereztek Istenről. A természet könyvének, Kijelentés Könyvének és tapasztalás könyvének egybehangzó, bizonyságtétele sziklaszilárddá teszi az Isten-hitet. A balgatag mondja az ő szívében, hogy nincs Isten (14. zsoltár 1.). Nem az ész, hanem a bűn tagadja Istent, hogy törvénye mellőzésével kénye-kedve szerint élhessen. Viszont, ha van Isten, akkor nyilvánvaló, hogy van másvilág, van számonkérés, van ítélet. Ezért minden hitéletnek alfája és ómegája az a meggyőződés és bizonyosság, hogy él az Isten! ß « <-#>. 4 i ÉLŐ VÍZ
