Élő Víz, 1948
1948-november / 23. szám
sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál...“ (Zsolt. 40: 13.) Jaj lesz neked, ha gondatlanul telnek napjaid s nem nézel szembe életed legfontosabb kérdésével és majd az ítéletben fognak emlékeztetni bűneidre, — de akkor már későn! — Ha pedig valóban szabadulni akarsz bűneidtől, hallgasd meg milliók bizonyságtételét; Van szabadulás! Nem kell elveszned bűneidben! Azért jött Jézus, hogy megkeresse valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen! Nincsen immár semmi kárhozta- tásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak! Keress fel valakit, aki hisz az Ür Jézusban, mint személyes Megváltójában s beszélgess vele lelked dolgáról és kérd, hogy hirdesse neked is, hogy Jézus által van szabadulás. És akkor le- rnosatik lelked szennye, amitől nincs máskép szabadulás... t O f Megnyílt a nagytarcsai külmissziói iskola HOMOKBÓL ÉLET. Szomorú képet mutatott a nagytarcsai missziói telep a háború elviharzása után. Aknatölcsérek, törmelékek mindenfelé. Az egykor tisztán ragyogó ablakok most összetörve, sötéten merednek a szomszéd házakra, mint nagy, hófehér koponyák halott szemüregei. A kifosztott fehér házak összekúszált tetejükkel úgy állottak az út mellett, mint alamizsnát váró koldusok. Az árva csendet csak a gazdasági épület kéményében fészkelő bagoly vijjogása törte meg esténként. Nem mesz- sze az épületektől a magas fűzfák tetején még most is láthatók rongydarabok: a közelben lebombázott lakóház elpusztultjainak ruhadarabjait dobta oda a légnyomás.:. Mindjárt a vihar után megkezdődött az épületek rendbehozása. Akadtak jószívű emberek,akik nem rabolni jöttek a romokból, hanem építeni. És évek lassii munkájával, a vezetőség kétkézi szorgalmatoskodása után is, de oroszlánrészben a csekkeken befolyt adományok segítségével Isten kegyelméből újra ott állanak a tiszta, hófehér falak, életet hirdetve füstölnek a kémények: újra megindult Isten országának, az örökéletnek szolgálata a telepen ... LÁZAS KÉSZÜLŐDÉS. Valóban izgalmas, lázas készülődés, sürgés-forgás képét mutatta az egész telep az okt. 17-ét megelőző héten. Egyrészt forró imák szálltak az egek Urához, hogy engedje megnyílni sok-sok nehézség ellenére is a külmissziói iskolát. Másrészt az imádság-meghallgátó Úr biztató igéire építve szorgosan folyt a készülődés az okt. 17-re hirdetett ünnepélyes megnyitás alkalmára. Megérkeztek az utazóböröndök, ládák: egyszerű hívő férfiak és nők holmiját rejtegették. Cipészsegéd, autószerelő, parasztifjú, érettségizett fiatalember, szabó- meser, háztartásbeli leány stb., az Űr elhívottjainak kis csoportja. Mintha csak az egykori Herrnhut induló missziói munkáját látnok megelevenedni! Így azután nem csak lélekben és szellemben készülhetnek szolgálatukra, hanem végezhetik a telep minden testi munkáját is: a misszionáriusnak mindenhez kell értenie! ök maguk csinosították és rendezték be véglegesen új otthonukat az ünnepély előtt, mely négy évig van hivatva a kiképzés itthoni idejére hajlékot adni nekik. Az egyik szobában ott sorakoznak a hófehér, lakkozott szekrények, a fiúk hálójában az emeletes ágyak s a leányok szobáját elárulja a függönyök, térítők, kézimunkák jelenléte. A falakon egyszerű kis fekete keresztek hirdetik gazdag szimbolizmussal: a Keresztre feszített sok nehézséggel, küszködéssel járó, evilág által nem értékelt, semmibevett szolgálatára készülnek itt evilág minden népének üdvösségére ... AZ ÜNNEPÉLY. Elállt a szemergélő eső is. Tarka, sokszoknyás falusi leányok-asszonyok, fekete ünneplős férfiak között egy társzekér és egy autó nyit utat: vendégek is érkeztek. A Misszióegyesület Elnöksége, az Egyetemes Egyház kiküldöttei, egyben a Fébé Diakonisszaegyesület Vezetősége. Néhányon még a messzebbeső gyülekezetekből is felkeresték a Missziói Iskolát. Annál többelq szeretetét és imádságát tolmácsolták a fiókegyesületektől, a kül- misszió barátaitól, lelkészektől és hívektől érkezett levelek és táviratok. Megkapó volt hallani, hogy mennyi Testvérünk számára jelenti álmuk és imádságuk megvalósulását az Iskola! Megtelt az imaterem örvendező lelkekkel, az Urat magasztaló énekkarral. „MILY NAGY AZ UR KEGYELMESSÉGE ...!“ ' Hálátadóan csendül fel a megnyitó ének s buzgó imádság kér áldást nemcsak e délutánra, hanem az előttünk álló útra is. Bizony, ha az Űr akarata, akkor korszakalkotó lehet nemcsak a Misszióegyesület, de egész evangélikus Sionunk számára ez a délután! A jövő a misszió Urának kezében van. A küzdelmes múltat vázolja az Intézet történetének rövid ismertetésével megnyitó beszédében dr. Mády Zoltán, a Misszióegyesület világi elnöke. De a sok nehézséggel teli múlt és a szerény jelen nem elcsüggesztöen, hanem épp biztatóan emlékeztet bennünket Zinzendorf áldott herrnhuti misz- sziós telepének munkájára. Ott is ily egyszerű hívő munkások indultak el az Úr aratásába. Adjon az Űr itt is oly elszánt eszközöket, mint ott adott Szent Tamás szigetének első misszionáriusaiban egyszerű ácsmesteren, munkásokon és parasztokon keresztül. Es hadd legyen ebben az Intézetben minden Jézust szolgáló: az idejött jelöltek, a gyülekezet, az Egyház és az egész világ számára áldásul. A szerény kezdet és a sok nehézség pedig ugyancsak áldás, mert nem csak a helyi gyülekezet, hanem az EGÉSZ MAGYAR EVANGÉLIKUS SIÓN IMÁDSÁGÁT és szeretetét igényli az elinduló munka számára. Nagy biztatás a levelekben felcsendülő sok errevonatkozó ígéret is. 5000 FORINTOS ADOMÁNY. Az Úr egyszerre adott sok-sok lelki biztatást és anyagi támogatást. Zulauf Henrik, a magyar Flgyház- egyetem nevében köszöntötte előbb az Intézetet. Boldog, hogy e döntő fordulón ilyen minőségben itt lehet. Épp a belmisszió és diakónia embere nyújthat áldó testvérkezet az elinduló missziói munka megindulásakor. Ez az Egyház és a missziói munka közötti eleven és letagadhatatlan kapcsolat jele, éppúgy, mint a test és tagjai 2 ÉLŐ VIZ
