Élő Víz, 1948
1948-augusztus / 17. szám
nem theologiai fogalom. Gonosz az az? ember, aki Isten nélkül él ezen a világon. Tudom, hogy ez bizonyos zavart is kelthet. Bizonyos, hogy Isten mindenütt jelenlétét senki sem gátolhatja meg. Ha behúnyom a szemem s azt( állítom, hogy nem süt a nap, az még nem jelenti azt, hogy sötétség van. Aki azt mondja, hogy Isten nélkül él, az is Isten jelenlétében él. Az is bizonyos, hogy Isten nélkül senki sem tarthatja fenn életét e világon, hiszen Isten kegyelméből élünk mindnyájan. Az istenkáromló, soha nem imádkozó embernek is Isten adja meg a mindennapi kenyeret. Ő maga ígérte meg, hogy esőt ad mind a jóknak, mind a gonoszoknak s felhozza napját egyformán minden emberre. Minden ember életében s élete mögött ottvan Isten. A gonosz mondhatja, hogy Isten nem törődik vele, de azért Isten mégis törődik vele. Mondhatja, hogy Istent ő nem látta, de Isten látja őt és figyeli. Ennyiben igaz az, hogy senki sem élhet Isten nélkül. És mégis igaz az is, hogy lehet Isten nélkül élni. Isten nélkül él valaki akkor, ha behunyja a szemét készakarva az élet hit-valóságai előtt, amikről a zsidókhoz írt levél 11. részének 1. verse így ír: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés.“ Gonosz tehát az az ember, aki elhesseget magától minden olyan hatást, mely a láthatatlan világból, Isten világából árad felé. Figyeljük meg, hogy Sodorna életében mennyire nyilvánvaló az, hogy a gonoszoknak ez a fő jellemvonása. A „láthatatlan“ részét e világnak nem akarják látni. Itt élik világukat a látható világban. Lehet, hogy nagy terveket szőnek. Lehet, hogy azon az emlékezetes éjtsza- kán is azon töri a fejét valamelyik, hogy hogyan utazik el idegen földre olcsó árúért és milyen üzletet köt majd azzal itthon. Lehet, hogy már készül is az útra. A másik talán elkészíti ekéjét, hogy korán reggel indulhasson szántani. A harmadik talán kiadja a parancsot, hogy holnap hozzákezdjen az építéshez és nézegeti a terveket, melyek szerint építkezni akar. A háziasszonyok talán azon törik a fejüket, hogy holnap milyen nagy lakomát fognak készíteni. Mindenki mindennel törődött, csak arra nem gondolt egyik sem, hogy van egy láthatatlan világ, melyben van Isten, akivel ők nem törődnek és ez az Isten elindult már azért, hogy kimondja felettük az ítéletet és eltörje felettük a pálcáját. Ott járnak már az angyalok és benéznek • minden emberhez, de ők nem látnak az angyalokban mást, csak két embert. Nem gondolnak arra, hogy ezeknek a kezében van letéve jövendő sorsuk. Sejtelmük sincs arról sem, hogy van tőlük pár kilométerre egy ember, aki talán még sohasem volt köztük, névszerint talán nem is ismeri őket, de tusakodik Istennel őérettük. Nagy dolgok történnek körülöttük. Sorsuk forog kockán, ők azonban az egészről mit sem sejtenek. Ezek a gonoszok. A gonoszoknak pedig egy a sorsuk: elvesznek. Üjra hangsúlyozom, hogy a gonosz nem erkölcsi fogalom. Ha azt mondanám, hogy gonosz annyit jelent, mint bűnös ember, akkor természetes, hogy^el kell pusztulnia, de ha azt mondom, hogy a gonosz annyit jelent, mint Istennel nem törődő ember, akkor megdöbben az ember arra a kijelentésre, hogy a gonoszok vége pedig halál és pusztulás. Mit gondolsz? Ha Isten angyalai végigjárnának ma itt és benéznének házadba, szívedbe, gondolatvilágodba úgy, ahogyan csak ők tudnak nézni és látni, hová soroznának téged, az Istennel élő igazak, vagy az Isten nélkül élő gonoszok közé? Figyelmeztetlek, hogy nem arról van szó, hogy milyen bűneid vannak, mert ha ezt néznék az angyalok, akkor nem találnának különbséget közöttünk, mert mindnyájan vétkeztünk és szűkölködünk az Isten dicsősége nélkül. Erkölcsi értelemben mind gonoszok volnánk, de theologiai értelemben az egyik csoport Istentől , kegyelmet kért és kapott, a másik csoport pedig mindezzel semmit sem törődik. Egyetlen való- I ság számára a látható világ. Ebben éli életét. Ez 1 az első. Utána jöhet sok minden... kultúra, művészet, jóság, szeretet, mint életdíszítő tényező..., j azután egy nagy semmi... s aztán utolsónak j jöhet majd az Isten. A besorolás tehát attól t függ, hogy hányadik helyen van az embernél ] az értékek rangsorában Isten. Nem lehet és nem szabad életemben nem az első helyre tenni Istent. Különben menthete tie- ] nül a gonoszok sorsára jutok,. A^ gonoszok sorsa pedig az elpusztulás. fw^A—> "4-. IRATTERJESZTÉS Az egyház a világban. A magyar- országi ökumenikus egyházak bizonyságtétele az amsterdami világzsinat alkalmából. A magyarországi ökumenikus bizottság kiadványa. 460 lap. Ára 30.— Ft. A világ evangéliumi keresztyénségének nagy találkozója lesz néhány hét múlva Amsterdamban, aminek a tárgyalási anyagával foglalkozik ez a könyv. Főbb részei: Isten terve. A Szentírás tekintélye. Az egyház Isten tervében. Isten ter- vo és az egyház időszerű bizonyságtétele. Az egyház prófétai szolgálata. Az egyház és a nemzetközi viszonylatok. — A gazdag gyűjteményben akad gyengébb dolgozat is, de a legkiválóbb magyar protestáns teológusok és evangéliumi emberek itt is igazi kincseket nyújtanak. Egy hosz- szú cikkben Farkas József az evan- gélizáció kérdéseit tárgyalja igen komoly mérlegeléssel. Bojtos Sándor: öt szót értelemmel. Elmélkedések gondolkodó keresztyéneknek, templomnélküli szórványegy- háztagoknak templomi üzenet. 118 lap. Ára 18.— Ft. A könyv eredetileg 150 beszédvázlat lelkészek számára s abból az alkalmi beszédvázlatok elha- J gyásával gyülekezeti tagoknak szánt ] 112 elmélkedés. Ilyen használatra ér- 1 ződik is rajta a vázlatszerűség. Kü- J lönösen értelmi beállítottságú embe- j rek mégis nagy haszonnal olvashat- j ják. Zulauf Henrik: Velünk az Isten. I. j füzet. Fébé-kiadás. 48 lap. Ára 6.50 Ft. A Fébé diakonisszaegyesület lel- I késze kezdi * meg ebben a füzetben ! egy évi igehirdetésének a nyilvános- I ságra hozását. Hisszük, hogy az anya- i házi templom után most még többekhez eljut a Keresztről bizonyságot tevő igehirdetés. ÉLŐ VtZi 4
