Élő Víz, 1948
1948-augusztus / 16. szám
Valami boldog örvendezés jellemezte ezután a csendeshét hátralevő két napját. Máskor a morzsaszedés szokott olyanféle lenni, mint amilyen ezen a konferencián a péntek eiste volt. Egészen különös érzés töltötte el a régi konferenciázókat, hiszen a csúcsra való felérkezés után nem kellett szétoszlani, mint máskor, hanem még két napot tölthettünk el együtt testvéri közösségben. Vasárnap délelőtt — hagyományos szokás szerint — a keszthelyi templomban hallgattuk meg Túróczy püspök úr igehirdetését. (De tartottak istentiszteletet Kapernaumban i6 az otthonmaradottak számára.) A konferencia részvevőiből alakult énekkar kedves meglepetéssel szolgált a keszhelyiek- nek. Elénekelte a „Vajha volnék hív keresztyén“ kezdetű, Gyenesen megtanult és közkedveltté lett éneket. (Énekem az Ür, 127.) Gyönyörű volt! Az úrvacsorárakészülés az ebéd utáni egyéni elesen- desedéskor kezdődött és a délután megtartott bibliakörökben folytatódott. Az esti morzsaszedés alkalmával sokan tettek bizonyságot arról, micsoda megrázó élményt jelentett számukra az árnyas kerti fák alatt történt úrvacsoravétel. A lelki áldások gazdagságát emberi módon lemérni hiábavaló próbálkozás lenne. Valamiről azonban mégis számot kell adnunk. Valamiről, ami talán érzékelteti kissé, mit is jelenthetett az idei gyenesi csendeshét a résztvevő férfiak számára. Magyarázatul el kell mondanunk, hogy a tavalyi gyenesi konferencián 70 résztvevő kilenc különféle evangéliumi célra kereken 8.600 forintot ajánlott fel. Bizonyára sokakat érdekel, hogy a megajánlásoknak 82%-a valóban be is folyt. A hiányzó 18% elmaradásának oka alighanem elsősorban a megváltozott gazdasági helyzetben keresendő. Sokan küszködnek anyagi gondokkal azok közül, akik tavaly még jelentős összegű megajánlásokat tehettek. Ennek ellenére pl. Kapernaum bővítésére é6 az evangélizá- cióra a megajánlások 99%-át fizették be, pedig ezek voltak a legjelentősebb összegek. A megajánlásokra idén is sor került. A józan ész azt mondatta velünk, hogy örülnünk kell, ha ebben az évben a megajánlások összege eléri a tavalyi 8.600 forintot. És mi történt? A „józanok“, a „reális üzletemberek“ értetlenül állottak az összeszámlálás eredménye előtt. Mert noha a százhúsz férfi közül többen voltak, akik semmit sem ajánlottak fel, vagy csak egészen csekélyke összegű megajánlást tettek (számos állástalan résztvevője is volt a konferenciának), összesen mégis 17.582 forintos megajánlás történt. Tehát több, mint kétszerese a tavalyinak! (Részletezve: evangélizációra 5.732, Kapernaum bővítésére 5.886, külmisszióra 1.944, fogházmikszióra 1.828, a Magyar Béthelre 2.192 Ft). Sőt egyik „ősgyenesi“ testvérünk 25 db emeletes ágyat is felajánlott, úgyhogy jövőre ötvennel több fekvőhely várja majd a konferenciák vendégeit. Hisszük, hogy addigra az U-alakú épület nyitott része bezárul, s a mostani máktelepet is tető »fogja borítani. A csendeshét első napján, amikor a bemutatkozások történtek, sokan számoltak be arról, hogy a feleségük, a leányuk vagy nőtestvérük buzdítására jöttek el Gyenes- re. Nemcsak az érkező levelekből tudtuk, hanem valósággal éreztük is a konferencián, mennyire az imádságok hordozták a férfiak ezévi gyenesi csendeshetét. Az utolsó szó hadd legyen a köszönet szava ezért a hűséges imádkozásért. Ésv adjunk hálát a mennyei Atyának, aki tárt karokkal, mindent megbocsátó szeretettel várta é^ fogadta tékozló fiait. * Imádságban meg ne restüljünk! Könyörögjünk a legközelebbi konferenciákért! Július 30—augusztus 7. Fonyód-Béla-telepi EKIE vezetői tábor. Július 31—augusztus 4. Férfiak konferenciája Klotildligeten. Augusztus 1—4. Férfiak evangélizaló konferenciája Fóton. Augusztus 1—7. Evangélikus konferenciázó tábor Tájukban. Augusztus 1—6. Fiúkonferencia Kölesén. Augusztus 2—8. Fiúk, férfiak csendeshete Szilvásváradon. Augusztus 4—9. Vasárnapi iskolai vezetők konferenciája Gyenesdiáson. Augusztus 6—11. Levelező bibliaiskola országos konferenciája Fóton. Augusztus 6—10. Fiúk konferenciája Klotildligeten. Augusztus 9—15. Asszonyok csendeshete Szilvásváradon. Augusztus 11—15. Pedagógus evangélizáció Gyenesdiáson. Augusztus 12—16. Diáklányok konferenciája Klotildligeten. Augusztus 11—19. Marosparti EKIE-tábor. Augusztus 13—15. Gyülekezeti közösségek alföldi konferenciája Békéscsabán.- Augnszus 17—22. Diákleány-konferencia Gyenesdiáson. Augusztus 17—22. Leányok konferenciája Klotildligeten. Augusztus 19—27. Marosparti EKIE vezetői tábor. Augusztus 20—22. Gyülekezeti közösségek konferenciája Nyíregyházán. Augusztus 20—22. Népfőiskolások országos konferenciája Fóton. * Augusztus 23—24. Népfőiskolás leányok konferenciája Klotildligeten. Augusztus 24—27. Lelkész-evangélizáció Gyenesdiáson. Augusztus 24—29. Leánykonferencia Répcelakon. Augusztus 24—30. Evangélizáló diáktábor Tahiban. Augusztus 25—29. Asszonyok konferenciája Klotildligeten. Augusztus 28—30. Gyülekezeti közösségek konferenciája Celldömölkön. A fóti leánykonferencián meg kellett látnunk, hogy Isten mindig feljebb cselekszik és mindig csodálatosabban dolgozik, mint ahogy kérjük, vagy elgondoljuk. Emberileg nézve, leküzdhetetlen nehézségnek látszott az, hogy az egész kisleányok voltak többségben és csak kevés nagyobb leány. Ezek közül is csak kevesen vettek részt eddig valamilyen evangélizáción. A negyven körüli csoport sok nehézsége nem jelentett azonban akadályt az Ür kezében. — Reggeli áhítatokon kicsinynek, nagynak meg kellett látnia, hogy az Ür nem kisebb feladatot akar reánk bízni, mint Gedeonra, de nem is alkalmas, csak az, aki ilyen engedelmes gyermeke az Ürnak. Fájdalmas sebeket érintett az Ür, amikor a felemás hitünkről, szeretetünkről és reménységünkről szólott, amely olyan útá- latos ő előtte. Sokan látták meg itt legelőször, hogy Krisztusban lehet élő hitünk, szeretetünk és igazi reménységünk. — Felejthetetlenül szívünkbe vésődött az egyik este, amikor az Ür Lelke olyan sok leányt örvendeztetett meg a gyónás drága ajándékával: „bűnömet el nem fedeztem, vétkemet bevallám néked és te elvetted rólam bűneim terhét“. A bűnösök nagy barátja volt köztünk, sok szíveit megkeserítve, de csodálatosan be is kötözve. Az úrvacsora és morzsaszedés idején már csak egyet láttunk majdnem minden szemben és egyről hallottunk a bizonyságtevésekben: az ő vére által békességem van. Az állomáson és vonaton már körülvett bennünket a világ, de a nehezen búcsúzó leányok túlénekelték: „Szent, győzedelmes élet!“ . . • Igen, ez az egyetlen reménységünk, hogy otthon is, később is ez az ének sohasem néniül el fóti leányaink ajkán. 6 ÉLŐ VtZ
