Élő Víz, 1948

1948-augusztus / 16. szám

De itt vannak a vallásos emberek is, akik semmi kincsért nem akarnának Isten nélkül él­ni. Templomba járnak, bibliát olvasnak, imád­koznak és gyülekezeti életben buzgólkodnak. Csak hát mindezt csak úgy a magnk buzgóiké- dásából, nagy erőlködéssel és tiszteletre méltó akarással cselekszik. A Szentlélek munkája előtt értetlenül állnak. János 3:8-at úgy értelmezik, mintha a szélről nem csak azt nem tudhatnánk, honnan jő és hová megy, hanem a zúgását se lehetne hallani és sodró erejét se lehetne érezni. Ők még nem veszítették el minden saját kincsü­ket, hogy meztelenül és kegyelemből átmehet­tek volna a szoros kapun. Még nem ismerik a keskeny útnak azokat a szakaszait, ahol minden nap csak kegyelemből és bűnbocsánatból van megtartatás. Nem születtek újonnan. Nem álla­nak a Szentlélek vezetése alatt, nem lettek jó fákká, amelyek maguktól, belső törvényszerű­ség folytán termik a jó gyümölcsöket. Az ilyen emberek is bacillus gazdák. Minden vallásossá­guk ellenére is. A verítékszagú erőlködés, az üres képmutatás és a felszínes látszatkeresztyén- ség mérge árad belőlük. És megfertőz sokakat. Megtéveszti, kielégíti és elveszejti mind a csak névleg keresztyéneket. Sőt bacillusgazda Isten országának minden munkása, a Krisztus gyülekezetének minden tisztségviselője, aki maga nem ment át az újon­nan születés és a megtérés csodáján. Aki Jézus ■ Krisztusnak, az Ő vérén szerzett bűnbocsánat­nak az elfogadása által nem született meg Isten gyermekévé, az még mindig a hazugság atyjá­nak a fia, akit az ördög — ha fehér ruhás an­gyalnak öltöztet is — csak a maga lelket ölő mér­gének a terjesztésére használ. Ezek a vakoknak vak vezetői, akik csak a verem mélyére tudják kalauzolni a rájuk bízottakat. A mennyország kulcsainak bitorlói, akik mivel maguk nem men­tek be, másokat is kívülrekesztenek az Isten or- ' szagán. Pedig kívül csak sírás és fogcsikorga- j tás lesz. Földi betegség terjesztőivel megtörténhetik, hogy csak másokat fertőznek és maguk nem esnek a ragály áldozatául. Nem így a lelki rom- , lás bacillusgazdái. Itt az egészség csak látszat j és az önigazság csak képzelgés. A legmutató- sabb élet is csak festett koporsó, amely undok- \ Sággal van tele. Minden betegnek és minden 1 bacillusgazdának a nagy Orvos gyógykezelésére- 1 van szüksége. Mert egyedül Jézus Krisztusnak, Isten Fiának vére tisztít meg a hamisságtól és , minden bűntől. Fogadd el Krisztus véréért bűneid bocsána­tát és a teljes megtisztulásodat, hogy a romlás hordozója helyett áldás terjesztője lehess* (ftytwsi mwzsák a tát Eddig azt gondoltam, hogy jó, val­lásos embejr vagyok. Itt tudtam meg, hogy tele vagyok bűnnel. Megláttam azokat a bűneimet, amelyek bennem a Bábel-tornyot felépítették. * Űrvacsoravétel előtt azért imád­koztam, hogy mutassa meg az Úr min­den bűnömet. Azokat is, amelyeket nem látok. És ekkor egyszerre csak. valaki megfogta a karomat. Felnéz­tem. Egy régi ismerősöm jött ki Keszthelyről, aki valamikép megtud­ta, hogy ittvagyok. Egyszer régen na­gyon megbántottam. íme az Űr elém- hozta ezt d bűnömet, — és jóvá is te­hettem. * Jöttem egy zsákravaló problémával és most nincsenek problémáim. Jöt­tem egy csokorravaló bűnnel. Ezek a bűnök itt úgy megsokasodtak, hogy alig tudtam elhordozni. És most nem érzem ezek terhét. * (Egy lelkész mondta:) Eddig a bib­liát másoknak olvastam. Itt meglát­tam, hogy magamnak kell olvasnom. * Tudom, ha hazamegyünk, elmúlnak azok a csodálatos érzések, amelyek most eltöltenek bennünket. De Isten legnagyobb ajándéka, hogy hitben járhatunk akkor is, amikor már nem érezünk semmit. * A magam bűneként is megláttam, milyen bőbeszédűséggel tudunk szólni a mindennapi élet dolgairól, de ami­kor Isten ügyéről van szó, csak hall­gatunk. * Majdnem csak megszokásból jöttem Gyenesdiásra. Azt hittem, hogy eddig mindent megkaptam, amit kaphatok. Itt azonban megmutatta az Űr, hogy nekem is vannak olyan medáliáim, melyeket felrakok. Ezentúl csak ma­gáért á szolgálatért fogom vállalni a szolgálatokat. * Megláttam, hogy nekem mindennap újra és újra a kereszthez kell men­nem. Ha ma Krisztusnál érzem és tu­dom magam, nem lehetek bizonyos abban, hogy holnap megint ott leszek. Mindennap újra Krisztushoz kell men­nem. * Itt láttam meg, hogy én vagyok a legbűnösebb azért, amiért ilyen késő öregségemig iiem tudtam Isten gyer­meke lenni. v * Eddig megszentelődési törekvésem az én akarásom volt. Ezentúl már Más­nak az akarása lesz. * Mindig mindent értelemmel szeret­tem volna felfogni. így voltam a hit dolgában is. Itt rájöttem, hogy az ér­telem semmi, csak a hit valami. Itt megtanultam hinni. Eddig legtöbb ba­jom az úrvacsorával volt. Ezt tudtam a legkevésbbé megérteni. Űrvacsord- vétel előtt könnyeztem bűneim sú­lya alatt, pedig gyermekkorom óta egyszer sem sírtam. Az úrvacsoravétel alatt megint könnyeztem, de akkor már az örömtől. Csodálatosan könnyű­nek éreztem magam, hogy háttérbe szorult az értelem és előtérbe került a hit. Budapesti testvéreink / figyelmét felhívjuk a sorozatos I evangólizáló előadásokra, amelye­ket a fasori templomban (Vilma ) királynő-út 17.) tartunk minden , vasárnap este fél 7 órakor. KÖZÖSSÉGI KONFERENCIA NAGYTARCSÁN. A nagytarcsai közösségi konferen­ciát — előbbi híradásunktól eltérően — nem szeptember 10—12-én, hanem egy héttel előbb, szeptember 2—5-ig tartjuk, mivel az előbbi időpont ütkö­zött a fóti iszákos-mentő missziói kon­ferenciával. Következő számunkban közöljük a konferencia közelebbi is­mertetőiét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom