Élő Víz, 1948

1948-június / 14. szám

' MEDDIG? A megszomorított Isten kérdez így. Amikor felhangzik a Bibliában ez á számonkérés, mindig azt jelenti, hogy Isten gyermekei válságos mély­ponton vannak. „Meddig nem hisznek nekem mind ama csodatételeim mellett sem, amelyeket cselekedtem közöttük?“ — kérdi az tJr, amikor kételkedő népe nem meri birtokbavenni az ígé­ret földét (IV. Móz. 14:11). „Meddig sántikáltok kétfelé“ — kérdi az Ür a közte és Baál között választani nem tudó, köpönyegforgató népet (I. Kir. 18:21). „Meddig szenvedlek titeket?“ — kiáltja az Ür Jézus tanítványainak, akik az 0 nevével nem mernek szolgálni és tehetetlenül állanák az ördöggel szemben (Máté 17:17). Urunk, aki velünk lakozik mind a világ vé­gezetéig, ma is megszomorított Jézus. Az övéi közé jött és jön ma is, de az övéi nem akarják öt befogadni. Legtöbben hitetlenségükkel, kéte­lyeikkel utasítják el. Mások állandó kétfelé sán- ti'kálásukkal zárják ki őt. Szeretnék Jézust jó­szomszédként megtartani, de azért a szívük la­kója a gonosz! Sokan, az Ö gyermekei közül, ma io azzal szomoritják meg Őt, hogy nevével nem mernek szolgálni. Drága ugyan számukra Jézus neve, csak hódító fegyvernek nem tudják hasz­nálni! Ha van is ilyen vágyuk, szégyenük és fé­lelmük sokkal nagyobb- # Magadra ismersz-e testvérem és hallod-e ma, amint éppen neked szól a számonkérés: Med­dig?! Meddig maradhat ez így? Talán megpró­báltál már erre felelni és úgy érzed, megnyug­tatóan. Gyakoriak az ilyen válaszok: rövidesen minden megváltozik, — mondod! Legjobb úton vagy — gondolod! Még csak egy-két konferen­cia hiányzik! — számitgatod. * _ Ezek azonban nem megnyugtató feleletek, mert ha az Ür megkérdi, meddig szomorítod öt, akkor erre te semmit sem válaszolhatsz! (I. Kir. 18:21) Mit is felelhetnél, hiszen a jövő nem a to kezedben, van. Életed rendezését nem tervez­getheted, mert nem tudod, megéred-e az elgon­dolt időt? De azért sem felelhetsz erre, mert nem tudod, hogy ha a mát elszalasztottad, mert makacsul ellenállottái, holnap vájjon nem az Ür hagyja-e abba a zörgetést szived konok ajtaján? Olyan vándor ő az ajtód előtt, aki mire te nagy­sokára kinyitnád ajtódat, tovább mehet, téged magadra hagyva! A megszomorított Jézust ne szomorítsd hát még jobban azzal, hogy az ő sürgető számon­kérésére te csupán könnyelmű és felelőtlen ígé­reteket teszel. Hidd el, hogy ilyenkor a Sátán­nak okozol nagy örömöt. Ebben az időthúzó ígér­getésben csak ő leli örömét. A közelben harsogó rádióban éppen a „Mefisztó szerenádja“ hang­zik. Határozottan, parancsolóan és megnyugta­tóan énekli az ördög kísértő szavait. Csak utána hangzik a rettenetes, kárörömmel és megsemmi­sítéssel teli,pokoli kacaja. Testvérem, akit Jézus olyan sürgetően hív megtérésre, életvátoztatásra, az ő szolgálatába, észrevetted-e Jézus sürgetése mellett a Sátán kí­sértő énekét is? Amikor az Ür zörget nálad és rád szól: meddig élsz ilyen megosztott szívvel, akkor mindig felcsendül a sátán 'éneke is kelle­mesen és altatóan, parancsolóan és megnyugta­tóan zsongja tele szívedet: hagyd most ezt... no izgasd most ezzel magad. •. majd eljön en­nek is az ideje! ő a hazugság atyja, aki itt a földön csak megnyugtató énekét hallatja. Fü­lünk számára hallhatatanul azonban, nagy öröm­kacaj és ujjongás van a sötétség hatalmasságai között, ha sikerül hitrejutásodat, megújuláso­dat, szolgálatodat elhalasztani. Először csak hol­napig, azután napokig, évekig és — a sírig! Amikor a megszomorított Ür azt kérdi tő­led: meddig piarad ez így, te egyáltalán semmit ÉLŐ VÍZ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom