Élő Víz, 1948
1948-január / 2. szám
Az újtestamentum szerint Jézusnak kétségtelenül meg- volt ez a hatalma és ö ennek alapján, ahol néki tetszett és azt alkalmasnak találta közvetlenül és félreérthetetlenül osztogatta a bocsánatot (Lukács 7:48). Miután pedig a világ minden bűnéért kiengesztelte Istent, ártatlan halálával szerezvén meg a váltságot minden bűnre, mennybemenetele előtt ezt a szent felhatalmazást átadta tanítványainak: „Amiként engem küldött vala az Atya, én is akép- pen küldelek titeket: Vegyetek Szentlelket! Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; akikéit megtartjátok megtartatnak“ (János 20: 21—28). Jézus tehát ugyanarra a feladatra küldte a tanítványait, amire őt az Atya küldötte. Természetesen nem értette ez alatt a világ megváltását, hiszen ezt ő maga teljesen elvégezte, hanem a váltságmű alapján a bűnök megbocsátását. Amint Jézusnak hatalma volt a bűnök meg- bocsátására, ugyanarra mennybemenetele előtt felhatalmazta a tanítványokat. A tanítványok által hirdetett bocsánat, feloldozás tehát éppen olyan bizonyos és hatékony, mint amilyen hatékony Jézus ajkán volt. A tanítványoktól kapott bűnbocsánat a mennyben is érvényes. Az ő bocsánatuk Isten bocsánata. Hiszen Krisztus felhatalmazása alapján szolgálnak. Jézus tartotta is magát ehhez a rendeléséhez. Mennybemenetele után a Szentírás szerint senkinek nem adott közvetlenül bűnbocsánatot. Nagyon tanulságos ebből a szempontból végig olvasnunk az első keresztyének történetét az Apostolok Cselekedeteiről írott könyvben. Egész világosan fogjuk látni, hogy a bűnből feloldozó evangélium ott él a gyülekezet ajkán s annak a megkerülésével senki nem jut bűntől való szabadulásra és igazi békességre Istennel. Szinte minden egyes megtérésnél és újonnanszüle- tésnél ott van világosan az eszközül használt tanítvány is, akinek az evangélium hirdetésére a bűn bilincsei megtörtek és a Szentlélek kiáradt. így van ez még Pál apostol életében is, akinek pedig maga a megdicsőiilt Jézus Krisztus is megjelent a damaskusi úton. de nem adott neki bocsánatot és békességet, hanem erre a szolgálatra az egyszerű damaskusi tanítványt, Anániást használta fel. akinek az evangélium hirdetésére és áldó keze alatt szabadult meg Pál a bűneitől és teljesedett be Szentlélekkel (Csel. 9: 17—18, v. ö. 22: 12—16). LUTHER FELFOGÁSA. Reformátorunk, Luther Márton a középkori egyház eltévelyedéseitől visszatért az újtesta- mentom evangéliumához és tiszta tanításához. () a biblia előbb ismertetett világos tanítását hirdette abban a fontos kérdésben, hogy hogyan kaphatunk bűnbocsánatot. Nincs itt hely és idő arra, hogy a bizonyítékok tömegét sora koztassam fel, azért csupán egy, az ezzel a kérdéssel foglalkozó prédikációját ismertetem. Szentháromság ünnepe utáni 19. vasárna- pon prédikál Luther Máté 9:1—$ alapján a gutaütött meggyógyításáról. Itt először is elítéli a rajongók, szektások és a pápaság felfogását, mely szerint a bűnbocsánat és kegyelem az ember szívében a bűnbánaton, bűnvalláson és Isten rejtett belső munkáján keresztül árad ki. Az se helyes, ha valaki bevonul a sarokba és ott imádkozik: Istenem, bocsásd meg a bűneimet és úgy várja, hogy a mennyből alászálló angyal mondja: meg vannak bocsátva. így senki sem kap bűnbocsánatot. „Tanuljátok meg tehát, hogy Isten meg akarja bocsátani a bűnöket. De hogyan? Nem másképpen, mint ahogy itt is meg van írva, hogy ő ilyen hatalmat adott az embereknek. Maga Krisztus kezdte és azután- megparancsolta, hogy ezt a szolgálatot az egyházban fenn kell tartani egészen a világ végéig, hogy az ő nevében hirdettetnie kell a megtérésnek és a bűnök bocsánatának. — Tanulja meg azért mindenki, hogy a bűnök bocsánatéit az embereknél a hirdetett igében keresse és nem máshol. Mert egyedül csak ott található“. Mindjárt a prédikáció elején Luther arra hív fel, hogy a régi Kapernaum lakóival együtt áldjuk és magasztaljuk Istent azért, hogy hatalmat adott az embereknek arra, hogy hirdessék egymásnak: a te bűneid néked megbocsáttattak. „Ez tényleg nagy hatalom, amikor az egyik keresztyén azt mondhatja a másiknak: bízzál testvérem, Isten könyörült rajtad, csak higgy abban, amit néked Jézus nevében hirdetek. Ez éppen olyan igaz, mintha maga Jézus vagy maga Isten mondaná neked, a te bűneid meg vannak bocsátva.“ — „Ez a hatalom... Krisztusé volt először, ő pedig ránk hagyta. Különösen azokra, akik abban a hivatalban vannak, hogy megbízás szerint hirdetik a megtérést és a bűnök bocsánatát Jézus nevében. De szükség esetén minden keresztyénnek felhatalmazása van arra, hogy a bűnbocsánat igéjével vigasztalja és erősítse a bűn terhe alatt vergődő testvérét“. Luthernak tehát az volt a felfogása, hogy Krisztus a földön jártában maga hirdette a bűnbocscinatot s miután teljes engesztelést szerzett az Atyánál m eg parancsolta tanítványainak, hogy az ő nevében és golgotái áldozata alapján hirdessék és csztogasséik a bűnök bocsánatéit azoknak, akik azt kérik. A bűnbocsánat- adás hatalma tehát a Krisztus gyülekezetéé, amint azt az iegehirdetők, lelkipásztorok és szükség esetén minden keresztyén — aki maga is hittel fogadta bűnei bocsánatéit Jézus Krisztus véréért — gyakorol. MI MAGUNK IS legyünk igen nagy bizodalommal a gyülekezetben hangzó ige iránt. Isten abban helyezte eí és hirdetteti számunkra is az Ő bocsánatát. • Hallgassuk és fogadjuk hittel. Most, amikor a bűneink a szívünkre nehezednek, most, amikor kísértések között harcoljuk a hit harcát. Ha itt a földön a Krisztus gyülekezetében nem kapunk bocsánatot, akkor hasztalan reménykedünk az ítélet napján történő megbocsátásban. ÉLŐ VÍZ 3
