Élő Víz, 1948
1948-január / 1. szám
1948 Már hónapokkal ezelőtt bizottságok alakultak az 1948. esztendő ünnepi lefolyásának előkészítésére, megszervezésére és biztosítására. Most az évforduló alkalmával újságcikkek, falragaszok és sok más jel figyelmeztet, hogy ünnepi esztendő virradt ránk. Az év első napjaiban őszinte szívvel kívánunk sokat szenvedett népünknek igazi ünnepi esztendőt. Azonban hadd mondjuk meg mindjárt az elején: ünnepelni csak megtiszult szívvel lehet. A magyar ember az ünnepléshez először mindig megtisztálkodik. Ha valaki nem ölthetett magára tiszta ruhát, akkor nincs ünnepe, mutasson bármit a naptár, vagy legyen akármilyen családi alkalom. így van ez egy nép ünneplésével is. Hiába ér díszközgyűlés díszközgyűlést, öltenek zászlódíszt városok és falvak, hangzanak választékos ünnepi beszédek, ha a szívek mélyén továbbra is megmarad a széthúzás, irigység, rágalom és bosszú, akkor egyáltalán nem lesz ünnepi ez az esztendő sem. Pedig ideje lenne ünnepelnünk. És módunk is lenne hozzá. Hiszen a beszennyezett szívek megtisztítója és egy nemzet életét is megmérgező bűnök elvevője: Jézus Krisztus még mindig közöttünk jár. Ügy, amint a húsvéti megnyílt sírból kikelt, átszegezett lábait és kezeit mutatva hirdet békessége. Az ő öt sebe elég mély ahhoz, hogy elférjen benne minden bűnünk. Minden magyar bűnünk. S ártatlanul omlott vére ma is elegendő arra, hogy elmossa szívünk minden szennyét, az összeférni nem tudó magyar sziveknek is minden szennyét. Járuljunk hozzá bűnbánattal, önelítéléssel, igaz megtisztulásra, hogy ünnepelhessünk a gondos, bajos, robotos esztendőktől elütő boldog, tiszta ünnepet. 1948-at a szabadság évének is nevezzük. Magyar népünk legendás szabadságharcának száz éves jubileumát üljük. Nagy örömünk, hogy szabadon ünnepelhetünk. Tudjuk, hogy mostani szabad magyar életünkben nagy része van a negyvennyolcas honvédek véres magvetésének is. Ezért állunk tisztelettel az emlékük előtt. De itt is hadd kérdezzük szabadok vagyunk-e igazán? Vájjon az önkormányzat, politikai önállóság szabadságot jelent-e magában? Jézus Krisztus, aki az ember életét a legmélyebben ismerte, és akit nem csaphatott be semmi látszat, azt tanította, hogy aki a bűnt cselekszi, szolgája a bűnnek. Vájjon ki meri mondani, hogy nem sínyli a bűnnek a szolgaságát. Csak akiket Isten Fia megszabadít (a bűntől), azok szabadok valósággal. Bárcsak hozna ez a "ritka ünnepi év a szabadságszerető magyar népnek ilyen értelmű drága szabadságot! Bárcsak megsokszorozódnék 1948-ban a bűn bilincseiből megszabadult magyaroknak a száma, akik Megváltójuk, Jézus Krisztus urasága alatt, szolgáló szeretettel építik a szabad magyar hazát. Az evangélium egyházaiban 1948 az evan- gélizáció esztendeje lesz. Külön-külön és együttesen nagyobb odaadással és bátrabb kiállással szeretnénk hirdetni az evangélium örömhírét. Munkatársul hívuük mindenkit, akinek a szívében már visszhangot ébresztett a golgotái kereszt üzenete. A városok forgatagában, a gyárak robotosai között s a tanyák távoli világában még mindig nagyon sokan vannak, akik nem tudnak váltságról és szabadulásról. Pedig nekik is szól, mindnyájuknak s nélkülük nem lehet igazi ünnepet ülni a szabadság nagy ünnepén. Ha Isten kegyelméből és a hívő magyarok engedelmes szolgálata nyomán 1948 az áldott evangélizáció és a magyar lelki ébredés esztendeje lehet, akkor bizonyosan a szabadság ünnepi éve lesz, a Szabadítójára talált nép boldog ünnepe.
