Élő Víz, 1947
1947-augusztus / 11. szám
BESZÁMOLÓ EVANGÉLIUM ÚTON- ÚTFÉLEN EGERBEN július 13-tól 20-ig tartott gyülekezeti evangélizációt Túróezy Zoltán püspök úr, Máté 11: 1—6. alapján, „Krisztus csődjei“ összefoglaló cím alatt. Az esti evangélizációk témái a következők voltak: Mást várjunk? A vakok látnak. A sánták járnak. A poklosok megtisztulnak. A siketek hallanak. A halottak feltámadnak. A szegényeknek evangélium hírdettetik. Boldog, oki énhennem meg nem botrán- kozik. A reggeli istentiszteleteken a 250 lelkes gyülekezetből 80—100-an vettek részt, az utóösszejöveteleken a kezdeti 80-ról 120-ra emelkedett a résztvevők száma, míg az evangélizációt befejező úrvacsora osztáskor 168-an vettek úrvacsorát. Noha a templom befogadó képessége 150 ember, az utolsó összejöveteleken 200 körül mozgott a létszám. Ebben a számban azok is benne vannak, akik messzi vidékről jöttek erre az evan- gélizációra, mint például pécsiek, budapestiek, ózdiak, hatvaniak, szil- vásváradiak, akiket nagyrészt az egri gyülekezet látott vendégül. A református testvéregyház tagjai, katolikusok, baptisták, adventisták is résztvettek az evangélizáción. Az evangélizáció kedves éneke: „Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le ránk...“ nem hiába hangzott el, a morzsaszedéskor igen sokan tárták ki szívüket Isten előtt és tettek bizonyságot arról, hogy elindultak a keskeny úton. Akik jegyezték az evangélizációs előadásokat, kézről-kézre adják jegyzeteiket, s otthonaikban is felolvassák. Isten különös kegyelmének tekintjük az alkalmas időjárást, amely a túlzsúfolt templom híveit megkímélte a kánikula szenvedéseitől. SOK A PANASZ — így halljuk — az ÉLŐ VÍZ pontatlan kézbesítése miatt. Egyesek nem kapják, noha beküldték az előfizetési díjat, másoknak két példányt is kézbesít a posta, pedig csak egyre fizettek elő. Az ÉLŐ VÍZ szerkesztősége nagyon kéri a lap minden előfizetőjét, ha a legkisebb panasza van is a pontatlan vagy hibás kézbesítés miatt, írja meg egy lapon a kiadóhivatal címére. Csak úgy küszöbölhetjük ki a hibákat, ha tudomást szerzünk róluk! Akinek egy kissé is szíveügye az ÉLŐ VÍZ, bizonyára nem röstell annyi fáradságot, amennyibe egy pársoros lap megírása kerül! AKINEK NINCS SEMMI BŰNE. A csomádi országúton ballagok az állomásra. Egyszerű munkásember megy előttem. — Most csak nem fogok előhozakodni az evangéliummal? — gondoltam magamban. Gyorsabban haladok mint ő s utolérem. — Ez az út vezet az állomás felé? Készségesen válaszol, sőt nagyon beszédesnek ígérkezik, mert kérdi, Pestre igyekszem-e? Ő is odatart. Nemrég került haza a fogságból, nincs állása, eddig nem volt pártban, most megy állást keresni ... Budapest ostromakor került fogságba, stb. Fogságból való szabadulásról lévén szó, megkérdem tőle: — Hát a bűn fogságából megszabadult-e már? — Nincs énnekem semmi bűnöm. Mindig azon vagyok, hogy mindenkinek jót tegyek; vagy ha már jót nem tehetek, legalább rosszat ne. Meg hát akkor hagynak békét mások nekem, ha én sem bántok senkit. Ha pedig segítek, várhatom, hogy majd rajtam is segítenek . . . — Dehát akkor maga önző ember, ha csak azért igyekszik jót tenni mással, hogy hasonlóval viszonozzák és a magának jól esik. — Nem vagyok én önző, mert én senkinek sem ártok, igyekszem jót tenni. Nem ölök, nem lopok. — Különben is nem ezt kérdeztem, hogy tapasztalta-e, hanem azt: megszabadult-e már a bűn fogságából? Mert a Biblia azt mondja, hogy minden ember a bűn fogságában van. Ha nem tartja magát bűnösnek, annál inkább. És ha nem Ltd arról, hogy őt onnan Jézus megszabadította,'akkor nem is tudja, mi ebből a fogságból való szabadulás öröme . . . Közben az állomásra értünk. Amint közeledünk hozzá, különös dolog történik. Azt mondja az ember: „Majd ha jegyet váltottunk, tovább beszélgetünk, mert én a bűn fogságában vagyok . . .“ Jegyváltás után nem törődve a vonatra várakozókkal, arébbvonultunk s megkezdődik a bűnvallás. . .. az alkohol rabja vagyok. Nincs semmim, mert nem tudok uralkodni magamon. Szeretnék családot alapítani, de így nem lehet... Ha megiszom egy pohárral, nincs megállás... Azután másnap . .. olyan keserű az ébredés ... Számolom: ennyi pénzem hiányzik .. . Karácsonykor is részegen leutaztam anyámékhoz és éjjel úgy állítottam be hozzájuk részegen és veszekedtem, fájdalmat okoztam .. . — Látja, épp a úton mondotta, hogy maga nem csinál senkinek kellemetlenséget. És mennyi kellemetlenséget okozott épp azoknak, akiket szeret. — Igen, ebben a fogságban vagyok... — Hát amikor fogságban volt, nem igyekezett onnan szabadulni? — Oh dehogy nem! De nem lehetett. — De ha tudta volna, hogy ott a táborban van valaki, aki magát meg tudja szabadítani, csak szólnia kellene neki, mit tett volna? — Megkértem volna — feleli —, miután kissé jobban megmagyarázom, miről van szó. — No és mi a teendő akkor a bűn fogságából való szabadulásnál? — Itt hosszasan kell magyaráznom, míg végre rámondja: „Meg kell kérnem Krisztust, szabadítson ki.. .“ — Ugy-e, ott a fogságban sem sokszor mondatta volna magának ezt, hanem azonnal rohant volna az illetőhöz. Most is, itt mindjárt kérje az Urat, hogy szabadítsa meg, ha igazán meg akar szabadulni. .. . töredezett darabossággal szakadnak fel az imádság szavai egy oly szívből, amely még soha nem imádkozott így. De egyre bátrabban nyújtja ki az imádságban könyörgő kezét az egyetlen Szabadító felé .. . — Hiszed-e, hogy Jézus megszabadíthat téged e fogságodból? — Hiszem! — Hiszed-e, hogy az én szavamban az Ö bocsánata hírdettetik? — Hiszem! — Legyen néked a te hited szerint! Bízzál, fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid. Az Űr Jézus vére eltörölte a te bűneidet: légy békességgel és teremd a megtérés áldott gyümölcseit ... Most a saját szavaival köszönje meg az Úrnak, hogy magát is kereste és megtalálta. Nem figyelte meg pontosan szavaimat és esküre emelt kézzel azt akarja fogadni, hogy soha többé nem lesz részeg. — Arra gondoltam, hogy köszönje meg imádságban az Úr szabadítá- sát... S egész helyes imádságban ad hálát. ... Érkezik is a vonat. Egy ismerős lelkész integet az egyik kocsiból. Beszállunk s még elolvassuk az aznapi igéket, adok neki néhány Élő Víz-et, beszélgetünk arról, hogyan kell bibliát olvasni, naponta imádkozni, stb. Keresse Isten gyermekeinek a közösségét, tegyen bizonyságot — mentsen más „fogságban“ levőket ... Otthonról még küldök neki egy — multévi — Losungot s megküldetem az Élő Víz-et a címére. Még nem kaptam tőle választ: egyszerű ember, nehezen ír ... ...Óh, Uram, engedd, hogy maradhasson a Te gyermeked igazi megtérésre ... ff ' ¥ * _________ é lő víz 6
