Élő Víz, 1947

1947-augusztus / 11. szám

nem jutnak előre. Most úgy érzem, előbbre ju­tottam. * Boldog vagyok, mert tudom, hogy az én Megváltóm él, s tudom, hogy együtt megyünk haza. # Oly nagy boldogság van bennem, hogy élő Krisztusom van. Eddig mindig a halott Krisz­tushoz jártam s csak halott Krisztusom volt. Most boldog bizonyosság tölt el, hogy Krisztus nekem is készített üdvösséget. * Soha nem láttam ilyen világosan a Krisztus keresztjét. Eddig a saját földi terheimet gon­doltam kereszthordozásnak. Ez elhomályosította bennem Krisztus igazi keresztjét. # A reggeli bibliakörökön leesett egy hályog a szememről. „Bocsássátok meg, ha valaki ellen panaszotok van.“ Én az hittem, hogy megbocsá­tottam, hiszen nem is haragszom, — de most megláttam a különbséget. Megláttam, hogy a panaszt kell letennem véglegesen. * Bűnbocsánatot kaptam. Örömmel van tele a. szívem. Megláttam, hogy több bizonyságot kell tennem Róla, — otthon is és másutt is. % * Idejöttem, — és az első napokban elvesztet­tem mindent. Kétségbeestem, s amikor egészen üres lettem, akkor láttam, hogy csak a régi énem halt meg, és akkor költözött szívembe az Ür. # Mikor három év előtt hazamentem, azt hit­tem, hogy amit viszek, mindenre elég. Most már látom, hogy az apró kellemetlenségekben nem voltam hű az Úrhoz. Rájöttem sok zúgoló­dásom okára: hűtelen voltam az Úrhoz. # • A családomat nem tudtam szolgálni, — itt megláttam ezt a hibámat. Az Úrtól kérem a sze- retetet, hogy ezentúl ne én szeressek, hanem raj­tam keresztül Krisztus. # Az Űr elvette tőlem az aggodalmaskodást. # Végtelen örömöt és boldogságot viszek ha­za magammal. Azt hittem, nekem kell odaad­nom mindent, s most rájöttem, hogy én kaptam meg mindent. * A LEÁNY KONFERENCIÁRÓL. Hollandiából kellett az Úrnak Budapestre hozni, hogy onnan idejöjjek Gyenesre. Itt pedig azt láthattam meg, ami legtöbb a világon. Most ha vissza is kell mennem, egészen új szívvel megyek. # HÉG NINCS VÉGE a nyárnak, még mindig vár a konferenciák gazdag sorozata té­ged is. Még nem késő, még elmehetsz te is. Néked is kí­nálja Isten az alkalmakat. Nem tudhatod, eljuthatsz-e még más­kor is. Talán az utolsó lehetőség számodra az idei nyár valame­lyik konferenciája. Válassz: bizo­nyára találsz helyben és időben néked megfelelőt. Isten hív, — jól gondold meg, mit felelsz hívó szavára! Nem tarthat visz- sza semmiféle emberi kötelék, semmi sem lehet fontosabb kérdés életedben annál, hogy „mi lesz a lelkeddel?“! Isten vár téged is, — ne várjon hiába! Tele voltam kérdésekkel, a problémáimra kerestem a feleletet. Magát Jézust kaptarn és Ö mindenre a felelet. # Egyik esti áhítaton szegeződött nekem a figyelmeztetés. Lehet, hogy te magad is mun­kálkodsz a bárkán és talán a legszorgalmasab­ban építed, ha nem mész be, semmit sem ér: Be­mehettem és békességet találtam. # Úgy jöttem erre a konferenciára, hogy nái- lam minden rendben van. Vasárnapi iskolát is vezetek. Azonban alig telt el egy pár nap, egyre nyugtalanabb lettem. Nem értettem, miért nem tudok én is úgy örülni, mint sok leány körü­löttem. Addig nem is tudtam örülni, míg Jézus­hoz nem vittem a bűneimet. Most már valóság lesz, ha a gyerekeknek a bűnbocsánat öröméről beszélek. # Az én keresztyén életem igen sántikált. Volt egy bűnöm, amivel nem akartam felszámolni. Itt rámutatott Jézus, éreztem, hogy ezt el kell mondanom valakinek, azonban nagyon szégyel­lem magam. Végül mégis, úrvacsora előtt, nem bírtam tovább, bűnvallást tettem és az Úr meg­bocsátott. Tudom, hogy otthon vár ez a bűnöm, de Jézus segít és most már egészen másképpen állok szembe vele. * Ujjongó örömmel tölti el a szívem, hogy Jézus haza vár. Egészen máskép látom ezt a földi életet, ha tudom, hogy a-z üdvösség vár és ott többé nem lesz bűn, sem kísértés. ÉLŐ víz 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom