Élő Víz, 1947

1947-március / 2. szám

erők mögött nem volna Értelem, Terv és Gon­dolat. A világ eresztékei szétesnének. A te sejt­jeid is szétfolynának egy kifejezhetetlenül za­varos és értelmetlen valamivé. Ö, Aki formált, fenn is tart téged. Betegségedben ápol, sebeidet gyógyít ja. Gondviselésével véd és takargat. Mert nagyon szeret. Testvérem, szeressük mi is őt. Erre vágyik a Teremtő szíve, ő a Szeretet. S e Szeretet kell, hogy viszontszeretésre találjon. Ez az ember számára még legmagasabban megfogható ér­telme a teremtésnek. Keresd Őt, mert Ö már régóta keres téged. Ismerd meg Őt, mert ö rég­óta kinyilatkoztatta Magát az embereknek s köztük éppen neked. Emberi nyelven nyilatkoz­tatta ki Magát, hogy megértsd te és minden ember, akik oly régen elfelejettük már az Isten nyelvét, hogy nem is emlékszünk reá. Vedd elő a könyvtárad mélyéről a poros Bibliát, vagy ha nem volna, vásárolj sürgősen. Az Ö levele az hozzád, amelyben hazahív téged, tékozló, el- tévedt, fásult, halott 11 Isten Lelke nem tűri a reklámot!” Vapäavuori Tuure az új finn missziói igazgató Dr. Paunu nyugalomba vonulásá­val megürült missziói, nagy felelős­ségű szolgálatra a Finn Missziótársa­ság Vapaavuori Tuuret, a Magyaror­szágon is ismert lelkész-misszionáriust választotta meg. Beiktatását Gulin Eelis tamperei püspök végezte tízta­gú papi segédlettel a helsinki János- templomban újév napján. Gulin püspök felavató beszédében II. Kor. 5:14—15 alapján fejtette ki a keresztyén szolgálat, különösen a missziói munka legmélyebb indító erőit. A felavatandó missziói igazga­tó is a pogányok nagy apostola, Pál nyomában járt a maga egyéni életé­ben. Amint Pált Isten jó előre készí­tette szent hivatásának a betöltésére, ugyanúgy Vapaavuori Tuuret. Nagy megpróbáltatásokon keresztül készí­tette a missziói szolgálatra s azután Afrika belsejében végzett évtizedes misszió szolgálatban iskoláztatta ki a finn munka vezetésére. Az új misz- sziói igazgató a legközvetlenebb sze­mélyes tapasztalatból ismeri a misz- szionárius minden csalódását, fájdal­mát, örömét és diadalát. Miután a felavatandó elmondta az Apostoli Hitvallást és letette a hiva­tali esküt, kézrátétellel és imádság­gal küldetett el a szent szolgálatra. A lelki ébredés nyilvánvaló jelei Finnországban Azután a felavatott missziói igaz­gató Csel. 1: 8 „Vesztek erőt, minek­utána a Szentlélek el jő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsá­lemben, mint az egész Júdeábán és Samáriában és a földnek mind végső határáig“ alapján tartott igehirdeté­sében többek között a következőket mondta: Mi különbséget teszünk a be­széd és a bizonyságtétel között. Beszélni tudunk akármiről, de bizonyságot tenni csak arról, ami hatalmába kerítette a szí­vünket. Ha valakinek Krisztus nyeri meg a szívét, az bizony­ságot fog tenni róla. Mikor Pált foglyává tette, az kész volt Krisztusért mindenét odaáldoz­ni. Bizonyságtétele gyújtott és botránkoztatott. A zsidók átkoz­ták, a pogányok áldották. Egye­sek megkövezték, mások kisza­badították. Ez a következménye most is a Krisztusról való bi­zonyságtételnek. Ma sok szó folyik országszer­te arról, hogy nem lenne szabad a fiataloknak annyiszor bizony­ságot tenni. Mintha túlsókat be­szélnének manapság a fiatalok. Azonban ha olyan gyülekezetek­ben jársz, ahol minden halott, ott egy szót se hallasz a Krisz­tusban való életről, a bűnbocsá­nat erejéről; se fiataltól, se öreg­től. Éppen azért nem telik-e meg a szíved örömmel, amikor egy- egy ifjúnak a bizonyságtételét hallod. Kevéssel azután, hogy tavaly szeptemberben hazajöttem Afri­kából, valaki azt kérdezte tőlem, látom-e ébredésnek a jeleit Finn­országban. Akkor nem tudtam erre a kérdésre határozott fele­letet adni. Nem láttam ilyen je­leket. De most bátran merem mondani, hogy a lelki ébredés olyan nyilvánvaló jeleit lehet látni, amilyeneket nem is álmd- tunk. A megpróbáltatások idői áldást hoztak. Olyan tűz lángolt fel a mi hazánkban, amilyen soha nem volt. Ha középiskolák­ba mégy, ámulva látsz fiukat és leányokat, akiknek ragyog a szemük, ha Megváltójukról be­szélhetnek. Amerre vidéki gyü­lekezetekben jártam, ott is ta­pasztaltam ezt a bizonyságtevő lelkiiletet. Ez a Szentlélek mun­kája, a próbás idők gyümölcse, Isten munkálkodása közöttünk. Igazi missziói felelősség sem születik: csak a Szentlélek Isko­lájában. Többen mondják, hogy nekünk a misszió ügyét minden oldalról meg kellene világíta­nunk, a kérdéseit, nehézségeit, gondjait és örömeit feltárnunk és ezen az úton kellene ébresz­tenünk nagyobb érdeklődést és áldozatvállalást a pogány misz- szióért. A tárgyilagos beszámo­lók helyénvalók is, de Isten őriz­zen bennünket attól, hogy pro­pagandát csináljunk a missziói munkának. Azzal elűznénk a Szentlelket és megakadályoz­nánk az áldást. Isten Lelke és Isten Lelkének munkája nem tű­ri a reklámot. Az az érzésem, hogy még a napilapok feltűnést keltő híradásai sem illenek hoz­zá. Amikor Isten munkálkodik, akkor mi legyünk csendben. Ha pedig Isten van csendben, akkor mi hiába kiabálunk. A missziói munka iránti felelősség és sze­retet csak Isten Lelkének iskolá­jában és a golgotái kereszt tövé­ben születik. Ott és akkor, ahol és amikor a bűnös előtt megvi­lágosodik a bűnbocsánat kegyel­me. Másféle lelkesedés nem áll meg itt és nem terem gyümölcsöt. tA ÉLŐ VlZ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom