Élő Víz, 1947

1947-július / 9. szám

INNENUONN A N követelményeinek, vagy van-e vala­mi kívánni való?“ A válaszok 49%-a szerint az egyház teljesen hivatása magaslatán áll s nincs kívánnivaló. 22% százalék szerint valami hiány­zik. 24%-nak nincs erről határozott véleménye és csak 5% tekinti az egyházat jelentéktelennek. Az egy­ház ellenségei a szoc. dem. párt bal szárnyából kerülnek ki. A választók közül azok, akik bírálatot mondtak, az egyház legnagyobb hibáját a kon­zervativizmusban látták s a néptől való idegenségben. A nép az egyház­tól több szociális tevékenységet kíván és hogy az egyház a maga tanítását a gyakorlatban is jobban kövesse (papok!). Oek. P. D. Nr. 8. EVANGÉL1ZÁCIÓ ANGLIÁBAN. Már hirt adtunk arról az evangeli­zációs hadjáratról, mely egyre erő­sebben kel életre Angliában, hogy az egyháztól eltávolodottakat újból visz- szai’ezessék a hit útjára. Érdekesen folyt le egy ilyen evangélizáció Keighley (Yorkshire) kerületben. 12 egyházközségben 12 csoport dolgozott a következő módszerrel. Látogattak házról-házra. Felkeresték a gazdasá­gokat és klubokat, főleg a sport­klubokat s a politikával foglalkozó klubokat. A gyárni kantinokban is tartottak előadásokat, bár ebéd közben kissé nehézkes volt az evangélizáció szolgálatát elvégezni. Általában ba­rátságosan fogadták őket mindenütt. Fon falusi football-meccsen az össze­gyűlt „sportgyülekezet“-hez intéztek beszédet. — Az evangélizációs munka alapja mindenütt a gyülekezeti isten- tisztelet volt. Gazdag tapasztalatokat szereztek. E. P. D. Nr. 11. Az ifjúság kastélya Répcelakon nak, akik kifogásolják, hogy a pa­pok arról beszélnek, ami velük meg­történt, az ő személyes élményeikről s így önmagukat prédikálják. 76% elítéli a gyülekezet és a pap közötti teol. differenciákat. 86% kritizálja azokat a papokat, akik keveset láto­gatják a híveiket és 57% hiábavaló­nak tartja az olyan látogatást, ahol nem imádkoznak. 54% megengedhető­nek tartja a társasjátékokat a gyüle­kezeti helyiségekben, de 70% tiltako­zik az ellen, hogy a gyülekezeti he­lyiségekben táncmulatságokat tartsa­nak. A pap legyen jó társalgó, de válogassa meg a társaságát. 98% el­ítéli a pap külső rendetlenségét. A legtöbb hangsúlyozza a szép házas­élet szükségességét. E. P. D. Nr. 8. A HEBRNHUTI TESTVÉRGYÜLEKEZET Lengyelországból menekülni kény­szerülvén Svájcban keresett oltalmat. Most Bentheim grófságban találtak otthonra egy barakktáborban, mely eredetileg 1000 fegyenc részére ké­szült még 19:10-ban. Ide most cca 150 herrnhuti család költözött be 200 gye­rekkel. Vallásosságukat, Istenbe ve­tett bizalmukat törhetetlenül tartják. E. P. D. Nr. 15. FINNORSZÁGBAN a finn Gallup-intézet 1946 végén kör­kérdést intézett a lakossághoz (köz­véleménykutatás). A kérdések kö­zött ez is szerepelt: „az ön vélemé­nye szerint az egyház igehirdetése és szolgálata megfelel-e a mai idők Egyre erősödő ifjúsági munkánk, konferenciákra vágyakozó felnőtt gyülekezeti híveink lelki szüksége indította Isten Szentlelkét arra, hogy Dunántúlon gyenesdiási Kapernau- munk mellé új missziói házat adjon a vasmegyei Répcelakon. Ez év tavaszán Kapi Béla püspök úr kibérelte a répcelaki Ajkay kas­télyt, azt az északdunántúli ifjúsági munka központjává tette, vezetésre pedig átadta Tekus Ottó kerületi if­júsági lelkésznek. A kastély 11 szobás, emeletes épü­let, kb. 2 és fél hold kertes, erdős te­rületen. Az épület nagyjából lakha­tó, azonban a tervek véghezvitele ér­dekében néhány válaszfal építése, új vakolás, festés, meszelés, új ablakrá­mák beszerzése és üvegezés, padló­javítás szükséges. Villany használ­ható, vízvezeték javításra szorul. Mindezek ellenére hívő imádságban készülünk a már erre a nyárra ter­vezett .konferenciákra, s a november­ben megnyíló 3 hónapos leánynépfő- iskolai tanfolyamra. „Van-e valami lehetetlen nékem?“ — ezt mondja az Úr, s mi hittel felelünk rá: „Semmi sincsen, lehetetlen Előtted!“ Tőle jött az elindulás, a tervek is, s a folyta­tást is Szentlelke irányítja. Ö taná­csolja a jelenlegi munkásokat is, eze­ken a sorokon keresztül pedig az „Élő Víz“ olvasótáborából hív ki most munkatársakat. Miközben ezeket a gondolatokat írom, megálltam egy percre és azért imádkoztam, bárcsak sok testvérem szívében keltene visszhangot kéré­sem: Imádkozzatok új szolgálati te­rületünkért, „ezüstért, aranyért“, fel­szerelésért, hogy a konferenciákra készülő vágyakozókat így hívhassuk: „Jertek, mert immár minden kész!“ Kapi püspök úr engedélyével gyüj- tőíveket bocsátottunk ki Dunántúl területén. Népfőiskolás és konferen­ciákon résztvett ifjúságunkat kértük meg a gyűjtésre. „Harangszó“-ba írt cikkünkben, röplapokon minden hálásan hívő szívű testvérünk „hála- áldozatát“ kértük. Most ugyanezt kérjük az „Élő Víz“ olvasótáborától. Elsősorban imádkozó hátvédet ke­resünk, azután a cselekvő szeretet hálaáldozatait kérjük. Lehetetlen, hogy aki evangélizáción, népfőisko­lán, téli vagy nyári konferencián igazi ajándékot, bűnbocsánatot, új életet és az üdvösség ígéretét kapta, ne indulna meg a szíve másokért mentő szeretetre, ne kulcsolódnék össze a keze imádságra, s ne nyílna ki az erszénye ajándékozásra ennek a szent ügynek szolgálatában, hogy így, az ő hozzájárulásával is „hadd nőj jön Krisztus tábora!“ Kérjük jelentkezését azoknak a testvéreinknek, akik készek mellénk állni, s mernek velünk együtt hittel nagy dolgokért könyörögni, s minde­nükkel, amijük van, az Úrnak szol­gálni örvendező hálával a már elvett nagy ajándékokért, a legnagyobbért: Egyetlen, Szerelmes Fiának áldoza­táért, Akiért minden kicsi szolgála­tunkat hogy tehetjük, s hogy az Néki kedves és elfogadja, ajándék és boldogság. Neki legyen répcelaki házunkból is dicsőség! Címünk: Tekus Ottó ifjú­sági lelkész, — vagy: Malaga Elza diák. nővér, Répcelak, Vas megye, Evangélikus Ifjúsági Misszió. r«*~. 6 ÉLŐ VlZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom