Élő Víz, 1947

1947-november / 19. szám

AZ EVAKOÉLIZiCIÓK KAPTÁBA NOVEMBER 16—23. Békéscsaba, Csepregi Béla és Jó­zsa Márton. NOVEMBER 16—23. Budapest—Angyalföld, Mády Zol­tán dr. NOVEMBER 16—23. Rákospalota, Balikó Zoltán. NOVEMBER 16—23. Lajoskomárom (gyülekezeti csen­deshét) Dr. Bogár Imre ügyvéd és Leyrer Gabriella tanítónő. NOVEMBER 16—23. Battonya, Ponicsán Imre. NOVEMBER 18—23. Tata, Foltin Brúnó. NOVEMBER 22—29. Tordas, Káldy Zoltán és Malaga Elza dn. NOVEMBER 23—29. Pilis, Zászkaliczky Pál. NOVEMBER 23—30. Nagylak, Bártfai Lajos. NOVEMBER 23—30. «Celldömölk, Gálát György. NOVEMBER 30—DEC. 6. Mezőberény II. Zászkaliczky Pál és Józsa Márton. NOVEMBER 30—DEC. 7. Nyíregyháza (a gyülekezet egész területén 17 helyen), Túróczy Zoltán, Kemény Lajos, Csepregi Béla, Balikó Zoltán, Danhauser László, Győri János, Görög Tibor, Benkóczi Dániel, Takács János, Sikter András, Sréter Ferenc, De- dinszky Gyula, Dr. Mády Zoltán, Torda Gyula, Lup- ták Gyula, Jurányi István, Veöreös Imre. DECEMBER 7—13. Oroszlány, Józsa Márton. DECEMBER 7—14. Tét, Rác Ernő és Malaga Elza dn. DECEMBER 7—14. Rábabogyoszló, Lukács István és Bartos Piroska dn. DECEMBER 8—14. Kőszegdoroszló, Túrmezei János és Pónya Emilia dn. DECEMBER 8—14. Komádi, Túróczy Zoltán. DECEMBER 14—21. Nagy tar csa, Józsa Márton. DECEMBER 14—21. Makó, Balikó Zoltán. Naponként vedd elő ezt a naptárt és hordozd imád­ságaidban az akkor folyó szolgálatokat! A nyíregyházi nagy evangélizáció Nyíregyházának köztudomás szerint nagy tanyavilága van. Már egy al­kalommal beszámoltunk arról az ÉLŐ VIZ hasábjain, hogy a nyíregyházi lelkészek milyen intenzív evangéli- záló munkát végeznek a tanyabok­rokban is. Az elmúlt évben minden tanyabokornak is megvolt a maga egyhetes evangélizáció ja a gyüleke­zeti lelkészek szolgálatával. Egy egész hétre kiköltözött a lelkész a tanyára és napköben látogatta a híveket, este pedig a megszokott istentiszteleti he­lyiségben, leginkább iskolában. evan- gélizációra gyűjtötte össze a tanya népét. Az evangélizácók nagyo'n láto­gatottak voltak, a látogatások kap­csán tartott háziáhítatok bensőségesek és sok áldás járt nyomukban. Advent első hetében egyidőben tar- tutik az egész nyíregyházi gyüleke­zet evangélizáció ja. Amint az evan- gélizációk naptára is mutatja, 17 helyen tartanak ugyanazon témáról ébresztő igehirdetéseket nyolc napon keresztül. Az evangélikus evangéli­záció eddigi legnagyobb vállalkozásá­nak indul ez az ádventi örömhír-hir­detés. Az első nagy vállalkozás fel­öleli egy nagy és szétszórt gyülekezet egész területét. Az evangélizáció munkásai egy nappal előbb érkeznek és közös el- csendesedéssel, úrvacsoravétellel ké­szülnek a szolgálatra. Utána egy nap­pal tox>ább maradnak -és megbeszélve a tapasztalataikat, közösen adnak há­lát a szolgálat áldásaiért. Advent első hetében számítunk sok száz imádkozó testvér megmozdulá­sára és hűséges helytállására is. Szán­janak megrestülés .nélkül az imádsá­gok Isten trónja felé a nyíregyházi nagy gyülekezetért és az evangélium hódításáért. n v"") Isten fia vagy testvére? A vasárnapi iskolában megkérdezte egy kis gyermek: „Ha Isten öröktől fogva van és Krisztus is kezdettől fogva megvolt, akkor miért mondjuk azt, hogy: Isten Fia; hiszen egyidő­sek? Miért nem mondjuk testvérek­nek őket?“ Valljuk meg: nagyszerű kérdés: Meghökkentő kérdés. Bátcsak sok ilyen kérdés motoszkálna nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek elmé­jében is, mert ezek a kérdések köze­lebb visznek Istenhez, Akinek az az akarata, hogy minden ember üdvözül- jön s az igazság ismeretére eljusson. Hogy is állunk hát az előbbi kér­déssel? Egyidősek és mégsem testvé­rek. A felelet így hangzott: „Látod-e kisfiam a Napot?“ „Látom.“ „Mijét látod a Napnak?“ „A fényét.“ „Melyik volt előbb, a Nap-e, vagy az ő fénye?“ „Egyszerre voltak.“ „Testvérek tehát?“ „Nem. Mert a napfénynek a Nap a szülője.“ „Látod, így szülötte a Krisztus is Istennek, ö az Isten-Napnak a kisu­gárzása. Amiként a Nap a maga su­garaival teremt és éltet mindent a földön, azonképen az Isten is a Krisz­tus által cselekszik itt mindeneket.“ „De hiszen 2000 évvel ezelőtt is cse­lekedett az Isten! A csipkebokorban is megjelent Mózesnak!“ „Ügy van. S most nézd meg mit mond önmagáról a II. Mózes 3, 14- ben: VAGYOK. Ilyen néven nevezi Magát. S most olvasd el, mit mond Jézus önmagáról János 8, 58-ban: Mielőtt Ábrahám 'Lett, én vagyok. Nem azt mondja: voltam, hanem: ■ VAGYOK. Figyeld meg, a következő versben köveket ragadnak, hogy meg­kövezzék. Miért? Ha az eredeti szö­veg volna előttünk, ott így hangzik Jézusnak önmagára vonatkozó kije* lentése: JAHVE (vagyok), amit hely* télen olvasás következtében mi Jeho­va szónak ismerünk. Jézus azt mond­ta önmagáról: JAHVE. Ezért ragad­tak köveket, mert e kijelentéssel azo­nossá tette magát a Csipkebokorban Szólóval. — Tehát Jézus születése előtt is a Krisztus által nyilatkozott meg Isten a földön. A Nap is a belő­le kisugárzó világosság fény által fogható csak fel. Hiszen egészen más világban van! Ember számára elér­hetetlen, megfoghatatlan, sőt kibír­hatatlan! A fény közvetítése nélkül áthidalhatatlan űr van a Nap és az ember között. Hasonlóképpen közve­títő a Krisztus is az ember és Isten között. Ő hidalja át a távolságot. De menjünk csak tovább. Vájjon meg­markolhatod-e a napsugarat, mint valami anyagot? Mint egy búzakévét, vagy egy darab kenyeret? Nem, mert a fény: nem anyagi valóság. Valóság, hiszen le nem tagadhatod, hogy van. De meg nem ragadhatod, mert nem anyag. Hanem igenis magára öltheti az anyagot, beleszülethetik az anyag­ba. Mi más volna a búzaszem és a belőle származó kenyér, mint anyag­ba költözött, testet öltött napfény?! Hasonlóképen az anyagfeletti létező: a Krisztus is testet öltött, beleszüle­tett az anyagi világba, a Jézus nevű ember személyében. Jézus tehát em­ber, Akiben az isteni eredetű Krisz­tus öltött testet. Miként testet öltött a fény a búzaszemben és a kenyérben. Igen, ö az a kenyér, amely a Menny­ből szállott alá és adatott mindenek­nek, „hogy életük legyen és bővöl- ködjenek“. ÉLŐ VlZ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom