Élő Víz, 1944
1944-szeptember / 9. szám
különbség van: az utóbbit nem lehet fizikailag szétbontani, mert egyesült — az előbbi pedig elemeire hullik szét. Isten ítéletében nem tudunk cseréplábakon megállni. A világhatalmak sem. Ezek nem akarják meglátni, hogy Isten a történelem Ura. aki enged arany- és vaskorszakokat az emberiség történetében, de irgalmatlanul ítéletet gyakorol, ha fennhéjázva nem akarja észrevenni saját bűneinek és gyengeségének cseréplábait. 12. lecke: Az istentelen hatalmak sorsa. (Dán. 2,34-45.) 1. Egyetlen emberi közösség sem lehet öncéllá. Országok, nemzetek, egyházak szétzúzatnak, ha nem akarják Isten dicsőségét szolgálni. Az ítélet nem emberi kéz érintésére történik. Isten, a történelem bírája és ura, intézkedésére zuhan le a kő. Emberi szemmel sokszor nem látjuk, hogy »hol áll meg és kit hogyan talál meg«, de annyi bizonyos, hogy ítéletét elvégzi. 1 2. Az isteni ítélet köve nem vaksors módjára munkálkodik, hanem határozott útja és célja van: mindig oda talál, ahova Isten keze sújtja. Nem céltalanul cselekszik: az arany-, vaskorszakoknak vége ugyan, de Isten új birodalmat (35. b.) növel helyette, mert ö új világot csak a réginek a romjain tud építeni. Új ember is csak az óember halálából szület- hetik meg. Mint a földbe esett gabonamagnak, meg kell halnia, hogy új élet csírázhassák belőle. 3. Mt. 21,43—44-ben Jézus világosan megmondja, hogy Isten meddig engedélyezi a történelmi fennmaradást és mikor lép életbe az ő ítéletének szétzúzó köve: amíg elismerjük Istentől való függésünket és engedelmeskedünk. 4. Isten kezében ez az ítélkezés kö: maga Krisztusi: a szegletkő. Ez az a birodalom, az ő országa, mely megáll mindörökké, még akkor is, ha e világ építői megvetik. (Zsolt. 118,22; Mt. 21,42.) A lavinát is mindig egy-egy kő indítja el. Elindulása döbbenetét jelent az embernek, de ugyanakkor jelenti mindig a tél halálát is. Jele annak, hogy az örök jég és hó birodalmában is beköszöntőben van a tavasz, hogy a halálban jön az élet. így lesz Isten ítélete kegyelemmé a Krisztus Kősziklában. (I. Kor, 10,4.). 1 I >13. lecke: Élő kövek. (Dán. 2,46—49.) 1. Dániel álomfejtése végén ismét a nagy Istenre hivatkozik, mint aki egyedül tudja megjelenteni a titkokat (45. vers.) Isten kezében a kö nemcsak ítélet, de kegyelem is. Maga Krisztus a szegletkő. Aki azonban ebbe beleépül, maga is élő kővé lesz (I. Pál. 2,5.) és engedi magát beleépíteni oda, ahová Isten rendeli. 2. Az »élő kő« azonban nem akarja elvenni az építő dicsőségét. Isten gyermekei nem bírják azt elviselni, hogy az ö ismeretére eljutott ember az ige közlőit istenítse. (Gsel. 3,12.) Ezért nincsen szörnyűbb hallomás, mint gratulálni egy prédikációhoz, vagy azt elfogadni. Ezt kellett meglátnia a királynak is, amikor Dániel dicsőítése után belátta, hogy Istené minden dicsőség. (47.) 8. Mennyire meg tud alázkodni az ember, ha nálánál még nagyobb hatalmasságot is megtapasztal, különösen, ha ítéletét látja! Alázata azonban ijedelem és nem istenfélelem. Egész más az, ítélettől való félelem, mint az üdvösségért való rettegés. (Fii. 2,12.) Ez előbbi a világ, az utóbbi Isten gyermekeinek félelme. 4. Isten gyermekei együtt vannak a könyörgésben is (2,18) és a szolgálatban is. Ez a szolgálat azonban emberi megbízatás: kérdés, hogy nem fog-e óriási kísértést jelenteni a »szent maradék« számára? Ha növekszik a befolyás és a hatáskör, növekszik a kísértés is. Isten gyermekeinek tudniok kell szűkölködni és bővölködni is. jOcu^tAJtC JL & ' MmiirmiiiiiiMiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiH Az álarcok közössé Csendesnapi hozzászólás. (Aug. 15.) Sok közösséget láttam belföldön és külföldön is, de őszintén megmondom, hogy csak egyetlen közösséggel találkoztam, melyben teljesen feloldódtak azok a gátlásaim, melyeket a közösségek iránt éreztem. A közösség egyik legnagyobb gátlása abból ered, hogy egy utolsó álarcot ott sem veszünk le magunkról. Ott sem tudunk egészen őszinték lenni. Ezért a közösségi összejöveteleink is inkább álarcok, sem mint lelkek közössége. Abban az egyetlen közösségben az utolsó álarc levétele is sikerült. Egészen leplezetlenek, őszinték tudtunk lenni egymással szemben. Eddig úgy tekintettünk egymásra, mint különféle jó és rossz tulajdonságokkal rendelkező, többé-kevésbbé rokonszenves vagy ellenszenves emberekre, most pedig nem láttunk egymásban mást, mint nyomorult bűnösöket, akivel Isten kegyelme többet vagy kevesebbet, de mindenesetre valamit tud kezdeni az ő nevének dicsőségére. Ügy látom, hogy közösségeink csak akkor válnak igazi életközösséggé,, ha erre a teljes őszinteségre eljutnak, melynek forrása az a külső fölény, melybe Krisztus kegyelme által bűneinkkel szemben jutunk. Abban a közösségben megtörtént, hogy egyik testvér bevallotta nekem, milyen ellenszenvet érzett eddig irántam, amit most indokolatlannak ismer fel, és bocsánatot kér tőlem. Ahelyett, hogy ezen az őszinte kijelentésen megsértődtem volna, be kellett vallanom, hogy ugyanezt a bűnt követtem el vele szemben. így gyónó közösséggé alakult ez a baráti kör, melyben négyszemközt egymásnak megváltottuk titkos bűneinket is, bocsánatot kértünk és adtunk és ez után csak annál jobban szerettük egymást, mert annál ragyogóbban jelent meg életünkben Krisztus mentő szerelme. iiiiiiiiiiiiiiJiuiniiiiinminHim IRATTÉR JESZTÉS. Dr. Luther Márton Npgü káté jót szeptemberi megjelenéséig még mindig kedvezményesen, 7.20 P helyett 5.20 P^ért rendelhetjük meg a pénz előzetes beküldése mellett (Evangéliumi könyvkiadó, Budapest, VII., Hársfa-u. 33. sz., 11.069 sz. csekkszámla, vagy Élő Víz (ugyanott) 53.064 sz. csekk). Tegyük mindjárt póstára, a csekklap hátán jelezve: N. K. Megjelenik minden hó elején. Előfizetés egg évre 4 P (ntófizetés 5 P). A lap elfogadása előfizetésre kötelez. Csekkszámla; »Élő Víz« Budapest, 53.0é4 — Szerkesztőség: Budapest, L, Verbőczg-utca 28. Telefon: 160—46«. — Kiadóhivatal: Budapest, VIL, Hársfa-n. 33. Telefon: 225—778. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Sréter Ferenc. — Ngomta: Fébé-ngomda, Bpest, VII., Damjauick-n. 28/b.Felelős: Kalmár J.
