Élő Víz, 1944
1944-március / 3.szám
Á szabadság és az ifjúság hónapja március, — nekünk magyaroknak különösképen. Mégis sokszor csak üres szólamként hatnak az ilyenkor elhangzó szárnyaló szavak. A világi értelemben vett szabadságról azt szokták mondani: olyan mint a levegő, nélküle nem élhet az ember. És azért is olyan, mint a levegő, mert csak akkor vesz- szük észre, amikor hiányzik, amikor kevés van belőle. Mindez azonban nem annyira az egyes ember, hanem inkább a közösség, a nemzet szabadságára vonatkozik, olt is föképen politikai értelemben. Az egyes ember boldogságának aligha akadálya a cenzúra, a gyüléslilalom vagy a nyiltszavazásos rendszer, — de talán még az autóforgalom korlátozása és a jegyrendszer sem. Aki a földi élet értelmét nem abban látja, hogy minél könnyebben és minél kényelmesebben élhessen, a világi vagy politikai értelmezésű szabadságot nem fogja egyéni életében túlságosan sokra értékelni. És mégis a szabadság hiánya tesz boldogtalanná bennünket. Ezt talán sokáig nem is vesszük észre, és ha igen, aligha fgy fogalmazzuk meg. Érezzük, hogy valami baj van az életünkben, de nem mindig látjuk meg olyan tisztán és világosan, mint Fái apostol, aki nyíltan és határozottan mondotta: „Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint; de látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével és engem rabul ád a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban." Nincsen olyan önkényuralom, nincsen olyan elnyomatás, amely zsarno- kabb lehetne a testi embernél. És hiába próbálunk küzdeni véle, a külső és belső ember, az ó és új ember harcában a mi erőfeszítésünk mit sem ér. Hasztalan TARTALOMBÓL: Evangélizáció: Megnyílt szemek. — Akármi lesz is. — Előadás: Házonkívüli keresztyénség. — Ma is gondot visel. — Az ébredésért! — Bizonyságtevés: Az új ébredés. — Morzsák. — Kereszthordozók: Megtartott ígéret H. — Tudnivalók. — Imaközösség: Uram, taníts minket... — Beszámoló: Fót, Nagytarcsa, Fábiánsebeslyén, Népfőiskolák, Budapest-Angyalföld, Győr, Csömör. — FEDŐLAPOKON: A szabadság. Morzsák. Iratterjesztés. Bibliakör: A hit abc-je. minden erőlködés, nincsen szabadulás, nincs menekvés. Ha kisebb sikereket elérhetünk is, a végleges és döntő győzelmet nem tudjuk kivívni. Megkísérelhetjük százszor — és kudarcot vallunk százszor. Mígnem az apostollal kiáltunk fel mi is: „Ó én nyomorult emberi Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?" A világ szabadnak lát és ítél bennünket, de mi már rádöbbentünk rettenetes rabságunkra, és megláttuk, hogy az egyén igazi szabadsága kivívhatatlan és kihar- colhatatlan. Csak ha már a magunk erejéből semmit sem akarunk elérni, ha egészen és mindenestől átadjuk magunkat a nagy Szabadítónak, akkor értjük meg és érezzük át, mi is az igazi szabadság és mit jelent valóban szabadnak lenni. Akkor szabad igazán az életünk, ha Krisztus foglyaként élünk. Ebben a boldog rabságban más mértékkel mérjük földi vándorutunk „nagy" és „életbevágó" kérdéseit. És ha megízleltük azt az igazi szabadságot, amelyet csak ebben a rabságban érhetünk el, megértjük az írás szavait: „... ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek." Ezért a valóságos szabadságért imádkozzunk valamennyien. __ / » / i r IvL-'tfVvt. or\Au.Lc „Ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek." (Ján. 8:36.) „A bűnözés szabadossága rabszolgaság, a bűntől való szabadulás igazi szabadság." ,,A polgári szabadság értékes, a vallási szabadság becses, a lelki szabadság felbecsülhetetlen." (Spurgeon.) „Engem, méltatlan és elkárhozott embert minden én érdemem nélkül ingyen való kegyelméből megajándékozott Krisztus által és Krisztusban minden kegyesség és üdvösség teljes gazdagságával, úghogy immár semmi másra nincs szükségem, mint hogy higyjem, hogy ez így van. No hát, ennek az én jó 'Atyámnak megteszek én is önként, szabadon és ingyen mindent és leszek felebarátaim iránt én is keresztyén, amint Krisztus irántam lett és nem teszek egyebet, csak ami nekik szükséges, hasznos és üdvösséges; hiszen nekem hitem által Krisztusban mindenem megvan." „A keresztyén ember mindeneknek szabados ura és nincsen senkinek alája vetve. A keresztyén ember mindeneknek készséges szolgája és mindenkinek alá van vetve." (Luther.)