Élő Víz, 1944

1944-október / 10. szám

2. Ne mondjuk, hogy régi kép, régi világ. Az arany ma is elvakulttá teszi az emberi szívet és kedvéért a legkiáltóbb szociális nyomorúságot zúdítják ma is az emberiségre. Az aranyimádat nemcsak akkor moz­gatta meg a népeket, hanem ma is milliókat kerget miatta halálba. A szociális nyomor és aranyimádat mindig egybetartoztak. A pusztai vándorlás nyomo­rúsága idején aranyborjú előtt hódol a nép (II. Móz. 32.), mert az aranyimádatnak Nabukodonozor mindig tud »vallásos« színezetet adni. 3. A kiáltó ellentét egyik erkölcstelen vonása a vallásos színezet mellett még az is, hog^ aprópénz­zel, fpltozgató és szemvakító »megsegítésekkel« dol­gozunk. Elégnek tartjuk, hogy »panem et circenses) (kenyér és cirkusz) legyen! — Az erkölcsi süllyedés legmélyebb foka pedig az, hogjy ezzel a nép meg is elégszik. »Enni, inni és játszani« — (II. Móz. 32,6.) elégséges ahhoz, hogy a nép leboruljon az arany­bálvány előtt. 4. Nabukodonozornak pedig volt erről kijelen­tése; »Te vagy az arany fej« (2,28). Ő azonban ezzel nem elégedett meg, mert nemcsak a fejet, de az egészet aranyból készíttette el. önmagát tette oda a kijelentés helyére és kijavította az isteni kijelen­tést. Ez az a nagy örök veszedelem* amikor e világ is »vallást« csinál a kijelentésből és az így emberi­leg kialakított vallásnak karddal is érvényt akar szerezni. Ez a Kain lélektelen vallásossága,, amelyik megadja a hódolatot és másoktól is megköveteli;, ha kell erőszakkal is, de az élete Isten kijelentése előtt sohasem hódol meg. 15. lecke: Hz elrabolt dicsőség. (Dán. 3,2—5.) 1. Bábel legfőbb bűne mindig az volt, hogy a maga dicsőségét kereste. Nem elégedett meg azzal, hogy Istennek adjon dicsőséget, abból a maga /szá­mára akart szerezni, méjg akkor is, ha az arany ál­lóképet az istenség számára akarta szentelni. Nem azért gyüjteti egybe a nép vezetőit, hogy az istenség előtt, hanem, hogy az ő emberi nagysága előtt hó-' doljon. A parancsszóra történt lebomlás az inkvizí­ciók korában sem Istennek szólt, de az egyház ha-, talmának. Canossákra nem Istennek, de az egyház ha­talma megmutatásának volt szüksége. 2. Nabukodonozor mindig államvallást akar, mert abban a tévhitben él, hogy az állam hatalmi eszkö­zeivel elvezetheti a népeket Isten igazságának meg­ismerésére. Dobszóval nem lehet pótolni a Lelket! E világ pedig abban a tévhitben él, hogy parancsra is lehet »lelki hangulatokat« teremteni. Ezért kell a zene is, hogy a Lelket lélektani eszközökkel pó­tolják. Ihlet helyett, a kijelentés előtt való önkéntes meghódolás helyett dobpergés és zene eszközeivel akar »lelkesíteni.« 3. Ahol Isten dicsőségét megüresítik és a ma­guk számára rabolják el az emberek, ott az isten­átélést is az előtte való meghódolást kénytelenek fel-' vonulásokkal,, látványosságokkal és fényes szertar­tásokkal pótolni az emberek. Az ilyen hitpótlék és kijelentés pótlék azonban hazug és felületes. Csak ideig-óráig tudhatja kielégíteni az embert, de a Lé­lek csatornájává válni sohasem tud. 16. lecke: Hatalmaskodás és félelem. (Dán. 3,6—7.). 1. E világ jól tudja, hogy nem elég, ha az em­ber a fejét hajtja meg, a térdet is meghajlásra kell kényszeríteni. Ezért igyekszik vallásos titokzatosság­gal körüíburkolni magát. Az orosz bolsevizmus is a proletár messzianizmus gondolatával Isten országá­nak szolgálata helyett a proletár közösségben látja megvalósulni Isten országát. Ezért tud rajongást és félelmet támasztani alattvalóiban. A hatalmi szék mellé ezért állítja oda az oltárt is és az oltár védel- mezésének ürügye alatt tulajdonképen hatalmát félti. 2 Figyeljük meg, hogy milyen jelszavakkal in­dult el ez a háború is. Népek szabadságát akarta mégvédelmezni és népek millióit dönti rabszolgaságba. A vallást, az emberi lélek szabadságát védelmezi, ugyan­akkor azonban milliók félelemmel és rettegéssel vár­ják a holnap szörnyű rabságát. Háborút indít nagy erővel és hatalommal a »háborús bűnösök« kiirtásá­ra. A nagy világégés okait a másikban kutatja, hol­ott az igazság az, hogy az aranybálvány imádásában és az élő Istentől való elszakadásban »mind a népek« egyformán bűnösök. 3. A tüzes kemence hozzátartozik minden pa­rancsuralmi rendszerhez. Az ettől való rettegés (bör­tön, internálás, Szibéria) kényszeríti térdre az embe­reket, a rendszer bálványai előtt. Ez a titka a rettegésre felépített rendszerek tartósságának. Két eszköze van ennek, lefelé a hatalom fitogtatása és azzal való ret- tegtetés, másik pedig a felfelé való hízelgés. Mind­kettő az emberi méltóság teljes feláldozásával jár. Az emberi méltóságot fenn és lenn csak az élő Isten útján járó ember tudja megőrizni. 17. lecke: »Szent« kémkedés. (Dán. 3,8—12.). 1. Népámítók legfőbb érve minden időkben az volt;, hogy a pép jól csak a vezetők rosszak, de ez váz érv nem állja meg a helyét. Az élő Istentől való elhaj­lás a paloták és kunyhók szellemét egyformán meg­rontja. A római levél írója (3,22—23) világosan lát­ja, hogy azok, akik meghajolnak az arany hatvány előtt, mind egyformán vétkeztek és megváltás nélkül nem élhetnek. A hatvan sing magas bálvány mind­nyájunk életének apró bálványaiból tevődik össze. 2. A legszomorúbb azonban mindig az, hogy a nag$ bálványimádás korszaka a besúgások és kémke­dések kora is. Akit a félelem és rettegés megalázott, nem bírja elviselni, hogy legyenek meg nem félemlí­tett lelkek is, akik mernek még felemelt fővel járni. Az »egyetemes«, »egységes« stb. szempontok alatt kicsinyes gyűlölködés rejlik és az a sokszor tudat alatt maradó lelkiismereti nyugtalanság, amely a má­sok derékbatörésével akarja önmagát is megnyug­tatni. 3. Még szomorúbb, ha ez az árulkodás egészen vallásos útra téved. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vallási gyűlölködés a legszörnyűbb és még . a faji gyűlölködésnél is borzalmasabb. Isten nevében Krisz­tus keresztfára, próféták, reformátorok máglyára, Is­ten szentjei pedig börtönökbe kerültek. Ilyenkor a »hi­vatalos« vallás képviselői nem átallják az államhata­lom eszközeit is igénybe venni tazok kiirtására, akik nem hajlandók fejet hajtani a Baál előtt. így irtották ki a legjobb állampolgárokat, a nemzetek legmunká­sabb néprétegeit a »vallás« nevében. (Francia huge­nották, orosz stundisták, magyar gályarabok, stb.) Ennek a gondolkodásnak nincs vége ma sem. Ä »szent« kémkedés ma is munkálkodik, mint aki maga már meghajolt az aranybálvány előtt, nem nézheti, az oda nem borult lelkek szabadságát ‘g.Uwi. 9. Megjelenik minden hó elején. Előfizetés egg évre 4 P (ntófizetés 5 P). A lap elfogadása előfizetésre kötelez. Csekkszámla: »Élő Víz« Budapest, 53.064— Szerkesztőség: Bndapest, I., Verbőczg-utca 28. Telefon: 160—468. — Kiadóhivatal: Budapest, VII., Hársfa-u. 33. Telefon: 225—778. A szerkesztésért és ki­adásért felelős: Sréter Ferenc. — Nyomta: Fébé-ngomda, Bpest, VII., Damjanich-u. 28/b.Felelős: Kalmár

Next

/
Oldalképek
Tartalom