Élő Egyház, 1972 (7. évfolyam, 19-20. szám)

1972 / 20. szám

DE MÉG iis BaJ is van ezzel az ármányos új büntetőjogi alkotmánnyal.

Az, hogy ahol a megelőzését, vagy a megszüntetősét bent a nemzet józan életrendjévei, kint diplomáciai utón el lehet érni, oda nem kell nemzetközi büntetőjog, csak okos önismeret és belátás bent, s kint: becsületes, bátor külpolitika, ahol ez hiányzik, ott vagy folyik tovább vigan a népirtás, vagy kitör a forradalom, kitör a háború. a háború aztán megszüntet minden jogot, mert a háború: erőszak. És ez a legrosszabb, mert a háborúban van győztes s van legyőzött s a győző a- legyözöttel szemben úgy áll, mint VÁDLÓ és BÍRÓ. S ha van a világon bírói elfogultság, akkor ez a büntetőjog annak a gigantikus méretű esete. Kert győző a legyözöttnek - perrendtartás szerint - soha sem lehetne birája. 3 ha a győző büntet, az nem igazságszolgáltatás, hanem egyszerű bosszúállás,..- 6 -A büntetőjog azért keletkezett, hogy ne a sértett, vagy hozzátartozója torolja meg a bűnt, mert az: bosszúállás, és a bosszúállásnak soha sincsen vége.

Azt elöbb-utóbb népszokássá teszik s nemzedékek a vérbosszú - a vendetta - fenyegetésének és kötelességének sötét átkával születnek ás halnak meg. a nemzetközi viszonylatban, évezredek szintjén, szüntelenül gyakorolt vendetta az egymás után következő háborúk szörnyű sorsa, amelyet az ember nem átall történelemnek nevezni.

MIT HOLDUNK mindezekre mi, az evangélium hirdetői ?

Kettőt. - Ami ellenünk történt, azt elfelejtjük, és megbocsátjuk.

Amiben nekünk is részünk volt, ha csak annyiban is, hogy türtük és nem üvöltöttünk: égő sebként hordozzuk, s mindegyre feltepjük ezt a sebet magunkban, hogy el ne felejtsük. S már ez maga: büntetés. - De ennél fontosabb a másik. Az, hogy újra érezzük és újra lássuk, hogy az emberiség nyomorúságán nem lohet bűntetöjoggal segiteni. ,-^zon csak a Lelek ereje segit. Csak az evangélium: Istennek ereje minden hivő teremtmény üdvösségére. Még bátrabban, még hangosabban, még szívósabban kell hirdetni Isten erkölcsi világrendjének örök törvényeit!

A háztetőkről kell kiáltani a bibliai Kijelentés felséges skáláját: ne ölj; hagyjad Istenre a bosszúallást.- Te - szeress! - Szeresd felebarátodat, de szeresd ellenségedet is. Mert mi mind a Krisztus dicsőséges testének tagjai vagyunk; hiszünk a Főben és engedelmeskedünk Neki.

Ki volna az a vakmerő, aki azt mondaná, hogy ez.valaha is felesleges beszéd, s erre nincs szüksége a világnak?

/kávász László /-X- "X" "X" -X" -X- -X- -/<■

RAVASZ LÁSZLÓ

~/<r ~/\ ~/\ “X" -X-ha 1882-Öt - születése évét egybevetjük a mával - kilencven esztendős.

Ma - cl nem hangzott beszédeket Ír , új virágként angyalok kezébe, s ezek viszik az Úr elé:"íme, ez nyilt szivében, ezt gondolta ma."

Ravasz L.igy ihlet ma is, s igy látják, igy élik meg lelkivilágát a költők.(Kisjókai Erzsébet: Az el nem mondott beszéd c.verse,)

Müvei már élete derekán irodalmi személyiséggé íratták.

Ravasz L. századunkban a ref.egyházi szónoklat legnagyobb hatású művelője, - Írják nevével kapcsolatban a lexikonoké - Evangéliumi szellem, s a gondolat mélysége, stílusa ragyogó költészettel párosul.

A szószék, előadó; s irói elmélyedés jellemzik. Két szárnya: az Írás és a beszéd - felemás színben, de egy ütemben repül a világosság felé, ahogyan Ravasz L.magamagát látja. - Bölcselő és apostol, - mondják mások. - Újat mond s máskép beszél. - Beszédeiben az egész univerzum él, lehel, zeng, ragyog, ás sugárzik. - Gyökeresen erdélyi lélek; éppen azért törzsökösen magyar.- Lelke eggyé olvadt gyermekkora óta a magyar géniusszal. - Mint igohirdotő: szemben áll az egész világképpel, s a valósággal szemben egy felsőbb világot képvisel. Krisztust éli át és ezt kifejezi. Ez az a világ, ami "kell", s legfőbb problémája, hogy új "imago mundi"-í*|jj||fe-új világképként valósággá váljék. -