Élő Egyház, 1968 (4. évfolyam, 13-15. szám)
1968 / 15. szám
Dr.NAGY Gyula,(Solothurn,Svájc):- 15 -A hugenották “ír *>c -ír "ír “ír "ír múltja és jövője. (1768-1968).-s:-x- *- (flelyszini beszámoló.) A francia reformátusok minden évben ünnepet szoktak rendezni a Cevennes hegység más-más helységében, vagy városkájában a francia hugonotta-üldözések emlékére. Ebben az esztendőben Mas Soubeyran-ban tartották összejövetelüket, közel a hires emlékezetű "Sivatagi múzeumhoz", ahova összegyüjtötték az üldöztetések emlékeit. A mostani.ünnepséget egybekötötték Durand Máriának az Aigues Morti várbörtönből való szabadulása kétszázadik évfordulójával, mert ez a nőalak csodálatos hőseként szerepel a hugenotta "Resistence"-nak. A francia protestántizmus szabadságát jelentő 1598.évi Nantes-i Edictúmot ugyanis a francia abszolút uralkodók az l660-as évektől kezdve igyekeztek megszorítani s 1686-ban végül visszavonták.- Ezzel az intézkedéssel eltiltották a francia királyság területén a protestáns istentiszteletek gyakorlását; templomaikat leromboltatták s a lelkészek tevékenységét lehetetlenné tették. Ez az intézkedés az akkori Franciaország lakosságának mintegy negyedrészét sújtotta. Ezek számára a passzív ellenállás nem volt elég, hanem százezres tömegekben menekültek Európa különböző országaibal Angliába, Németországba, Hollandiába s a messzi Erdélybe, ök rakták le az alapját Berlin városa hires kézműiparának; ők alapították meg a délamerikai Buenos Aires városát stb.stb. Sok esetben csak a férfiak menekülhettek s -az ' Arvánhagyott család1 a gyermekek s az anyák a dragonyos katonaság keze közé esett. Sok száz lelkész és sok ezer férfi tengeri gályarabságra került, akiknek hűen őrzi a nevét a "Sivatagi múzeum-ház" falán az embermagasságnyi sok táblás . felírás s akik mégis elmenekülhettek, azok szétvitték a francia vér szabadságszeretetét a világba, . mint például Washington György, Amerika első elnökének francia hugenotta felmenői is. . Az országban az üldözések központja - s az ellenállásé is - a délfrancia Cevennes hegység volt. A fegyveres ellenállás vezére és irányitója sokáig egy Roland nevű egyszerű hegyilakó fiatalember volt. Az ö háza felett létesült aztán a "Sivatagi múzeum". -• Durand Máriát is e vidéken fogták el tizenöt esztendős korában 1730-ban és sok más asszonnyal az Aigues Morti várbörtönbe zárták, A Födközi tenger partján, mocsaras vidéken épült ez a fallal erősített kis város s a XI.században Szent Lajos francia király innep indította el a keresztes hadakat Egyiptomba, majd Tuniszba. A város börtöne: az "Alhatatosság tornya"' az 1250-es esztendőkben készült el végleg. Ez a torony a falakon kívül épült,de mély vizárokkal vették körül s nem is igen menekült meg innen szökve• s enki. .Durand Mária is 37 esztendőt töltött bennej a torony .legfelsőbb zónájában, több helyen a szélnek nyitott, nem fűthető köralakú börtönében. Az ételt naponta lebocsátott'kötélén vontatta fel s amig a fal belső körén lehajolva várt a kosárra, a legenda szerint hajtűjével belekaparta a küpárkányzatba észrevétlenül a "resiste"- "állj ellen"- jelentésű francia szót. h magyarázat szerint a "z"betüt, ami "álljatok ellen!"-t jelentene, már nem volt ideje bevéspi. Kiszabadították harminc hét év után s igy ill tehát ma is csonkán, a derekas elleriilrbizonyságául a szó. 4 Most múzeummá változtatták a börtönt. Mindenki végigsétálhat a várfalakon s csak az esti játékok fényében válik félelmetessé ez a múlt. Ottvan a gá-lyát ábrázoló kőtömbön a hugenották keresztje,., az örök emberi szenvedés jelképe s rajta szép felirat hirdeti Franciaország népének e tragikus történelmét. A rabok szenvedése mégsem volt hiábavaló, 1787-ben Türelmi rendelet biztosította Franciaországban is a vallásszabadságot. Az elmenekültek, vagy utódaik - visszaköltözködhettek Franciaországba s visszakapták állampolgárságukat. Akik viszont nem tértek, vagy nem térhettek vissza, azok mérhetetlen szorgalommal, szellemi-lelki kinccsel s emberi megbecsültetésük kivívásával meggazdagitották Európa, sőt az akkor ismert egész világ nemzeteinek életét.
